2020. november 29. vasárnapTaksony
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Vaslui megye a legszegényebb, Erdély köszöni, jól van

2014. január 11. 09:59, utolsó frissítés: 09:59

Románia az EU-s országok között második a listán a szegénységnek való kitettség tekintetében. A közhiedelemmel ellentétben nem a székelyföldi megyék a legszegényebbek.


A társadalmi kirekesztettség és a szegénység Románia lakosságának a 42%-át sújtja, a helyzet tavaly óta súlyosbodott: 2012-ben még csak 40,2%-os volt ez az arány. Romániát a feketelistán csak Bulgária előzi meg, a szomszédos ország 49%-on áll, míg az EU-s átlag 25% - derül ki a Capital által ismertetett adatokból. 2011-ben Románia lakosságának 4,74%-át fenyegette szegénység, ebbe a kategóriába olyan emberek tartoztak, akik jövedelme az országos átlagjövedelem 60%-át sem érte el. 6,28 millió lakos nélkülözött, 1,14 millió személy nem dolgozó vagy munkanélküli személyekkel élt együtt egy háztartásban. Az Európai Bizottság tavaly ősszel felszólította a román hatóságokat arra, hogy a 2014-2020-as időszakban foglalkozzanak komolyan a szegénység felszámolásával: dolgozzanak ki programokat a probléma kezelésére, és alapokat is különítsenek el erre a célra.

Különben uniós szinten Románia rendelkezik a legnagyobb arányú vidéki lakossággal,


az összlakosság 45%-a lakik falun.

Az Országos Statisztikai Hivatal 2010-es adatai szerint vidéken az elszegényedés veszélye négyszer magasabb, mint városi környezetben, ahol csak a lakosság 2,2%-át fenyegeti ez a veszély, szemben a vidéken becsült 8,8%-kal.


Regionális bontásban az elszegényedés és a társadalmi kirekesztettség veszélye az ország északkeleti és délkeleti részén, Olténia délnyugati, és Havasalföld déli részén a legmagasabb. A másik véglet Bukarest-Ilfov, ahol az elszegényedés veszélye az országban a legalacsonyabb, a nyugati régió is stabilnak számít, a délnyugati országrész 2007 óta pozitív irányba mozdult el, 55,4%-ról 21%-ra (2011-ben).

A szegénység a monoindusztriális városokat (például bányavárosokat), az elöregedő lakosságú vagy elnéptelenedő kisvárosokat, mezőgazdasági vagy újonnan alapított városokat érinti leginkább.


A kisvárosok a fejletlen infrastruktúra és szolgáltatások (szállítás, egészségügy, oktatás), az ipari és gazdasági átszervezés miatt alig képesek lehetőséget nyújtani a lakosság foglalkoztatására, ezen tényezők eredményeképpen a lakosságnak alacsony és bizonytalan jövedelme.

A Világbank által készített kimutatás szerint Románia legszegényebb zónái Moldva, Havasalföld és Olténia déli része, piros kódjelzéssel


Botosani és Vaslui megyét jelölték be.

Sötét narancssárga jelzés Suceavától Vrancea megyén keresztül Olt megyéig húzódik. A térképen Bukarest-Ilfov az egyetlen fehér, azaz szegénység által nem veszélyeztetett régió.

Borboly Csaba a Vilgábank által készített térkép apropóján írt blogbejegyzésében hangsúlyozta: nem a székelyföldi megyék Románia legszegényebb megyéi, amint azt a román sajtó szokta előszeretettel hangoztatni.

„Ami Hargita megyét illeti, azonos kategóriában szerepel Fehér, Szeben, Bihar, Arad megyével. Valójában csak néhány megye, Temes, Hunyad, Kolozs és a Bukarestet magában foglaló Ilfov megye rendelkezik jobb helyezéssel, mint Hargita megye. Ahogy elnézem, Maros egy osztályozással, Kovászna kettővel szerepel hátrébb” – írta a blogjában a megyei tanácselnök.

Borboly szerint veszélyes az, hogy Hargita megyei politikusok is átveszik és terjesztik a székelyföldi megyék szegénységére vonatkozó diskurzust, amit ő maga kifejezetten károsnak tart. Szerinte ha ezt hangoztatják, akkor nem kell csodálkozni azon, ha a fiatalság elvándorol. Arra buzdít mindenkit, hogy ne becsülje alá az eredményeiket, hiszen Hargita megye országos szinten az erős középmezőnyben szerepel.

„Ez sok mindennek köszönhető, például annak, hogy az országban elsők vagyunk az uniós támogatást lehívó gazdák számát, illetve a támogatások értékét tekintve. Nálunk nem néhány latifundiáriusnak jut ez a támogatás, hanem szétoszlik. És vannak közbirtokosságaink, ahol a jövedelem megint szétoszlik, nem egy-két erdőbirtokos zsebébe folyik be. Tehát ezeket a folyamatokat kell erősíteni, mert ezek jelentik a biztos jövőt. Egészséges versenyképes alapokon áll a székelyföldi gazdaság, lesz ez még sokkal jobb is az egész közösségnek” – írja a blogján Borboly.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS