Udvarhely, ahol erős a középosztály: Bunta a kolozsváriaknak mesélt városáról
B. D. T. 2014. február 06. 18:11, utolsó frissítés: 18:11“Szociális kérdésekben annyira tudunk segíteni, amennyire a közhangulat ezt megengedi” - vélte a polgármester. Egyetemindítás, hőerőmű, szociális stratégia és lapindítási törekvések.
Lesz-e még valaha “székely Athén” Székelyudvarhely, a “székely anyaváros” visszakapja-e régi vezető pozícióját a Székelyföldön, vagy a jellegzetes profilálódás, munkamegosztás során kialakult helye, szerepe további kibontásán dolgozik? Ha nem is kapott a kolozsvári közönség erre egyértelmű választ, a Kolozsvár Társaság Várostalálkozóinak e heti epizódján majdnem három órán keresztül hallgatta és faggatta Bunta Levente polgármestert a város ügyeiről.
A nagyváradi születésű, de több évtizede Székelyudvarhelyen élő polgármester hatodik éve vezeti a várost, azelőtt a Hargita Megyei Tanács elnöke volt. Beszélgetőpartnere Egyed Péter filozófus és Csoma Botond kolozsvári helyi tanácsos volt.
Bunta egy pragmatikus politikus arcát mutatta Kolozsváron, a tervezett fejlesztéseket részletezte az egyetemi képzés kiszélesítésétől a hőerőmű-tervekig, ugyanakkor többször utalt arra, a népnek, a választóknak nem “szólamokra”, hanem tiszta vízre, tiszta levegőre, utakra, járdákra, közvilágításra, munkahelyekre van szüksége.
Nem tartja célravezetőnek “az EU-ellenes szabadságharc” retorikáját, az erdélyi magyarság jogérvényesítési törekvéseit kizárólag békés úton, erőszakmentesen tudja elképzelni; az autonómiakérdést szerinte napirenden kell tartani, ám nap mind nap tenni kell a decentralizáció megvalósításáért, a létező lehetőségek kiaknázásáért, amelyek előreviszik a közösséget. Az MPP-RMDSZ “kiegyezésről” diplomatikusan annyit mondott, nehéz számára a helyzet abban a kontextusban, hogy évekig “az ő hátán hasogatták a fát”.
Székelyudvarhely vezető szerepe a Székelyföldön
a kilencvenes években megtört, az utóbbi 15 évben Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy megelőzte, ám továbbra is “a legmagyarabb város”, ahol 96%-os a magyarság aránya – hívta fel a figyelmet. Országszerte híres a kórház, a polgármester szerint a magyarországi kórházakéval is vetekszik az ottani ellátás; számos kulturális intézményt működtet és tart fenn a város – táncműhelyt, színházat, filharmóniát, könyvtárat, múzeumot, kórust –, és 1,6 millió lejt pályáztat meg a számos egyesület és alapítvány között, amelyek különböző tevékenységekkel gazdagítják a város kulturális kínálatát.
A város nagy mértékben “a saját lábán” él Sepsiszentgyörgyhöz vagy Csíkszeredához képest, hiszen míg a megyeszékhelyeken 3-4 ezer közalkalmazott is van akár a sok megyei intézmény miatt, náluk csupán hetvenen dolgoznak; erős a gazdaság, alacsony a munkanélküliség és meglehetősen erős a középréteg, amit az a statisztikai adat is mutat, hogy húsz év alatt 900 új, 150 négyzetméternél nagyobb felületű ház épült a városban – sorolta.
A város tavaly megvásárolta a Spiru Haret épületét, amelyben a Sapientia idén ősztől három szakot indít el. Ezzel kapcsolatban a polgármester elmondta, az igénynek elébe kell menni, hiszen pl. Csíkszeredába rengetegen ingáztak a városból, hogy egyetemi tanulmányokat folytassanak. Arra kérte a kolozsvári értelmiséget,
ne viszonyuljanak ellenségesen az egyetemindításhoz.
Az Udvarhelyen működő Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) miatt a polgármester szerint sokáig nem telepedhettek meg a városban más egyetemek, ám most úgy tűnik, az induló Sapientia-szakok és a MÜTF között megvalósulhat valamiféle együttműködés.
A hőerőmű-építési tervekről is beszélt. “Olyan távfűtési rendszer kialakításán dolgozunk, amely 20-30%-kal olcsóbb lesz, de nem magyarországi mintára képzeltük el, hogy csökkentjük a rezsit, hanem a székely erdőkre, arra a biomasszára alapozva, ami ott van 100 ezer hektáron körülöttünk” - magyarázta. Eddig is évi 1,5 millió eurót költöttek a távfűtési rendszer korszerűsítésére, ami jelentős összeg a városnak, és jövőre reményeik szerint az új erőműre csatlakozna a rendszer egy része. Az erőmű megépítése 30 millió euróba kerülne, ha ezt megkapják, másfél év alatt felépülhet a létesítmény. A városnak további 4 millió euróval kellene majd ehhez hozzájárulnia, ezt az önrészt várhatóan kölcsönből finanszíroznák.
Mindez Bunta szerint nemcsak a költségek csökkentéséért vagy kétszáz új munkahely teremtése szempontjából fontos, hanem mert az a havi mintegy egymillió euró, amit a közköltségre fizetnek az udvarhelyszékiek, nem a nemzetközi energiaipari vállalatokat gazdagítja. A távhőszolgáltatás további fenntartása szempontjából is jobb lenne a részleges energiafüggetlenség.
A város olyan kezdeményezések támogatását is felvállalja, ami nem feltétlenül közvetlenül az ő feladata lenne, ám fontos a székelyföldi és erdélyi közösség szempontjából: ilyen az Egyed Ákos és más történészek által kezdeményezett és támogatott Székelyföld története monográfia kiadása, amelyhez
nem kell Budapestről pénzt “kunyerálni”,
a városnak vannak erőforrásai, amelyből képes azt finanszírozni – mondta el. Három kötetet terveznek, a könyvön már egy éve dolgozik egy neves csapat, amelyben kolozsváriak, magyarországiak és székelyföldiek egyaránt vannak.
A szociális kérdéseket úgy lehet kezelni elsősorban, ha a gazdaság megerősödését támogatjuk – válaszolt a Transindex arra vonatkozó kérdésére, hogy mi a város szociális stratégiája, és hogyan zárkóztatják fel a hátrányos helyzetűeket. A polgármester – saját bevallása szerint nemzeti liberálisként is – fontosnak tartja a szociális érzékenységet, arra törekszik, a szociális problémákat rendszerszinten, hosszú távú módon oldják meg a városban. Példaként egy alapításakor egyedülálló, azóta is működő szociális szolgáltatást említett, amelyet a Caritasszal közösen hoztak létre.
Az időseket ellátó otthongondozói rendszer keretében hétezer embert látnak el egy évben, 178 alkalmazottal. Az intézményt közösen támogatja a Hargita Megyei Tanács, a székelyudvarhelyi önkormányzat és a Caritas, azaz az a mögött álló katolikus egyház. Ehhez kapcsolódik
a hospice-szolgáltatás is:
a fekvőbeteg-ellátót idén kezdik el építeni. Indítottak korai nevelő központot, romaprogramot, a hajléktalanszállót egy alapítvány működteti – sorolta.
A hajléktalanszálló nem “szálloda” kell legyen, ahová a közeli Segesvárról is begyűlnének a hajléktalanok, mert őket nem az udvarhelyiek pénzén kell ellátni. “Szociális kérdésekben annyira tudunk segíteni, amennyire a közhangulat ezt megengedi” - jelentette ki. Több mint négyszáz személynek adnak szociális segélyt, amelyért 9 napot kell dolgozniuk, “amit vagy ledolgoznak, vagy nem”, de ennek folyósításával kivédhető, hogy egyesek idős emberekhez törjenek be – vélte. A városközpontban laknak olyan nagycsaládok, akik zsúfolt körülmények között laknak, őket kitelepítenék, új házakba, de “nem a város szélére” - tette hozzá.
“Az embereket zavarja, ha kigyúrt emberek álldogálnak az utca sarkán, és ha ez őket zavarja, akkor próbálunk ezen változtatni a rendelkezésünkre álló eszközökkel” - fogalmazott. Munkalehetőséget biztosítanának nekik, például háromezer hektár legelője van a városnak, amit tisztítani kell – tette hozzá.
Önkormányzati lap indulna márciustól:
Bunta Levente a Transindex kérdésére kategorikusan elutasította azt az ellenzéki bírálatot, miszerint a tervezett regionális lap, amelyet az Udvarhelyi Média Kft. adna ki, pártsajtóként funkcionálna majd. Szerinte az egyik polgármestertalálkozón merült fel a lapindítás ötlete, az ok pedig az volt, hogy a helyi média “részrehajló” a polgármesterek szerint. Mint mondta, amikor ez a javaslat felmerült, azután próbált tárgyalni a különböző lapokkal, hogy “változtassanak a politikájukon”, máskülönben a lakossági igénynek megfelelően kénytelenek lesznek lépni. “Helyi választott képviselőinket módszeresen lejáratják” - nyilatkozta Bunta, hozzátéve, nem jelenik meg a véleményük megfelelőképpen a helyi médiában, ezért látják szükségesnek a saját lap indítását.
Hangsúlyozta, hogy a lapot nem külföldről, nem Magyarországról, de nem is Bukarestből finanszíroznák, ellentétben más sajtóorgánumokkal, és szerinte indokolt, hogy “székelyeknek székelyek” írják a lapot. Hosszú távon működő lapot és “elektronikus felületet” képzelt el, amely 3-4 év alatt profitábilis vállalkozássá fejlődhet.
Oka van annak, hogy az egyik helyi újság olvasottsága 24%-ot romlott - vélte. Azt reméli, az új lapnak “lesz tartása”, nem jelennek meg benne névtelen vélemények,
“igazságot akarok, egy olyan lapot, amely rólunk szól”
- fogalmazott. A megyei tanácsnak volt egy kísérlete lapkiadásra Udvarhelyszéken, azt a lapot átvennék. Az elképzelés tehát nem újszerű; ám az udvarhelyiek azt szeretnék, ne Budapestről vagy Bukarestből, de ne is Csíkból mondják meg, milyen lapjuk legyen – tette hozzá. Olyan lapot szeretne, amilyen régebb volt a Hargita Népe, ahová ellenzékiek is “írogattak”;
“Ez a lap nem az enyém lesz” - szögezte le Bunta. Az RMDSZ-es többségű városi tanács összesen 500 ezer lejt szán a lapindításra és -kiadásra, bejegyezték a céget, biztosítják a költségvetést. Ehhez a tervek szerint a környékbeli települések önkormányzatai (23-an) is hozzájárulnának. Felvetésünkre, hogy egyes önkormányzatok sajtójelentések szerint nem szándékoznak beszállni ebbe a projektbe, a polgármester azzal válaszolt: “Ön ezt nem jó helyen olvasta.”
Reményei szerint a lap első száma március 15-ére jelenhetne meg; szeptember-októberre már saját arculata is kialakulna. Együttműködnének a helyi rádiókkal is, függetlenül attól, hogy azok milyen tulajdonosi hátterűek.