2020. november 28. szombatStefánia
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

SZKT Marosvásárhelyen: felszáll-e a fehér füst?

B. P. E. 2014. március 01. 11:26, utolsó frissítés: 2014. március 03. 09:55

Évek óta nem övezte ekkora érdeklődés a román sajtó részéről az RMDSZ miniparlamentjének ülését, mint most. Nyilván, a tét is rég volt ekkora.


Várjuk, hogy a fehér vagy a fekete füst száll-e fel - magyarázza az egyik román tévériporter két élő bejelentkezés közti szünetben. Az RMDSZ SZKT szombati, marosvásárhelyi ülése előtt már tucatnyi tévékamera van a színpadra irányítva. Nyilván, a tét is rég volt ekkora: míg egy hete még azt hittük, az EP-választások lesz a miniparlament egyetlen fajsúlyos témája, ezt felülírta az USL-szövetség szétszakadása, és az új helyzet, amelyben az RMDSZ ismét a mérleg nyelve lehet a kormányban.

Pedig kár a sietségért: az SZKT-n nem dől el semmi a kormányzás kapcsán - a képviselőtanács csupán mandátumot fog adni az RMDSZ vezetőinek a tárgyalásra. Az EP-választások kapcsán megerősítik a SZÁT múlt heti jelöltrangsorolását, illetve felhatalmazza a szövetségi elnököt, hogy folytassa a tárgyalásokat az MPP vezetőségével, és megegyezés esetén egészítse ki az RMDSZ listáját.

Kelemen Hunor elnöki beszámolójában is a kormányzati szerepvállalás kérdése volt a fő téma.


"25 éve vagyunk együtt, ez nem kevés.



Ez már történelem, lehet értékelni, elemezni, és meg lehet fogalmazni a konklúziókat. Voltak sikereink, bátran állíthatjuk, hogy előbb vittük az erdélyi magyarok ügyét. Voltak kudarcaink is, de képesek voltunk talpra állni, továbbmenni. Nem hagytuk, hogy egy-egy sikertelenség után az erőtlenség uralkodjon el felettünk" - vezette fel mondandóját a szövetségi elnök.


"Az RMDSZ 25 éve mindig a közösség támogatásával tudott eredményt elérni. 25 éve világos volt számunkra, milyen irányba akarunk menni: egy olyan demokratikus rendszert akarunk építeni, amely a szülőföldön maradást lehetővé teszi. Az európai utat választottuk, az országot közelebb vittük Európához, a mi kitartásunkkal, a román demokratákkal együtt vittük be az országot EU-ba, a NATO-ba" - emlékeztetett.

A romániai magyarok minden egyes választáson megerősítették szavazataikkal a szövetséget - amikor az önkormányzati választásokon megkaptuk a szavazatok 86, a parlamentin több mint 80 százalékát, akkor a teljes közösséget képviseltük, nem csak a nyolcvan százalékot - mondta.

"2014 legnagyobb kihívása számunkra az EP-választás. Ma erről is kell beszélnünk: miért fontos ott lenni, miért fontos, hogy megkapjuk a közösség bizalmát, és minden olyan helyszínen, ahol az erdélyi magyar közösségről döntések születnek, legyünk ott, és ne legyünk megkerülhetőek.

A másik nagy döntés abból adódik, hogy a hét elején megszűnt az a 70%-os koalíció, amely több mint egy évet vezette az országot - kormányzásról nem tudom, hogy beszélhetünk-e az esetükben.

Néhány nappal ezelőtt felhívott a miniszterelnök, és egy egyszerű ajánlatot tett: hogy kormányozzunk együtt. Vállaltuk, hogy beszélgetünk arról, hogy számunkra mit jelent a jó kormányzás. Holnap és holnapután megpróbálunk kialakítani egy olyan képletet, amely a közös kormányzást esetleg lehetővé teszi. Ma egy dolgot döntünk el: mandátumot fogunk kérni, hogy lefolytassuk a tárgyalásokat.

Három lehetőségünk adott: az első, hogy ellenzékben maradunk, a második egy


elmaszatolt megoldás lenne, hogy a parlamentből támogassuk a kormányt,

és a harmadik, hogy ha teljesülnek a feltételek, akkor bátran, felelősségteljesen vállaljuk a kormányzás felelősségét, miniszterekkel, államtitkárokkal" - vázolta Kelemen, aki egyértelműen a harmadik megoldást javasolja.


"A parlamenti frakcióink által a mérleg nyelve vagyunk, tudjuk biztosítani a többséget és a stabilitást. Ez egy elcsépelt szó, de fontos az erdélyi magyarok és Románia számára egy olyan időszakban, amikor körülöttünk forrong a világ. Ha azt látjuk, hogy adottak a feltételei egy gazdasági növekedésnek, de ezt egy politikai instabilitás elakaszthatja, vagy ha azt nézzük, hogy az erdélyi magyar embereknek mikor volt biztonságérzete, mikor sikerült a magyar közösség jogait bővíteni, akkor azt látjuk, hogy amikor nem vagyunk kormányon, őrültebbnél őrültebb tervezetek születnek, amelyek visszafordítanák, amit eddig elértünk" - érvelt a szövetségi elnök.

"Amikor szóba került, hogy az RMDSZ kormányszerepet kaphat, a hírtelevíziókban ismét magyarellenes hisztéria indult el. Én azt mondom, hogy ha kormányon leszünk, jobb lesz az erdélyi magyaroknak, de Romániának is. Ismerjük a kormányzás kockázatait. A területi elnökökkel kielemeztük annak a kockázatait is, ha nem vállaljuk a kormányzást.

A kormányzás vállalása nem ideológiai kérdés. Az erdélyi magyar közösség jogai, a nyelvhasználat, a kultúra,


nem jobboldali vagy baloldali kérdés, hanem érdekképviselet kérdése."

A szövetségi elnök az amerikai külügyminisztériumi jelentést is megemlítette, amely a 27-28. oldalon részletesen beszél az erdélyi magyarságról. "A jelenség beszél arról, amiről mi jó két esztendeje minden nap beszélünk. A közösségi jogokról, közösségi szimbólumokról, a székely zászlóról, a prefektusokról, arról, hogy néha az igazságügyet használják a kisebbségi jogok megnyirbálására, beszél a felsőoktatásról, a MOGYE-ről, a csángókról. Ez egy jelzés kell legyen a román pártoknak: Romániában a közösségi, kisebbségi jogok kérdése nincs teljes mértékben rendezve. ilyen értelemben is erősek a tárgyalási pozícióink, és a feltételek adottak" - fejtette ki.

A szövetségi elnök beszámolt róla: olyan csomaggal ülnek le tárgyalni, amely a specifikus kisebbségi jogokat; gazdasági-szociális kérdéseket - életszínvonal, jövedelem, nyugdíjak; illetve az infrastruktúrára vonatkozó elképzeléseket tartalmazza az észak-erdélyi autópályától a kisvárosok infrastruktúrájáig.

"Bízom abban, hogy a tárgyalásokat jó mederben tartva, a SZÁT hétfői ülésén gyors és jó döntést hozunk. Remélem, hogy a tárgyalásokat nem földrajzi kérdésekkel fogjuk kezdeni: ha


az amerikai külügyminisztériumból látszik, hogy létezik Székelyföld,



akkor ez Bukarestből sem nézhet ki másképp."


Kelemen bírálta az Alkotmánybíróság alkotmánymódosítás-tervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte azt üzente, a kisebbségi jogok bővítésének nem adottak a lehetőségei. Ezért a szövetségi elnök úgy gondolja, 2014-ben nem kell legyen alkotmánymódosítás. Így a magyar közösséget veszélyeztető regionalizációra sem kerülhet sor - tette hozzá.

Áttérve az EP-választásokra, Kelemen emlékeztetett az RMDSZ ilyen téren elért eredményeire, és kifejtette: más nem tudja, és nem is akarja az erdélyi magyarokat képviselni az EP-ben. +Ha nem ülnek ott az erdélyi magyar képviselők, akkor Brüsszelben azt fogják látni, hogy nincs egy erős erdélyi magyar közösség, márpedig van. Ha nem érjük el az 5 százalékot, akkor Bukarestben is gyengék leszünk. Több a tét, minthogy Winkler Gyula és Sógor Csaba kijutnak-e Brüsszelbe: ez a választás az erdélyi magyarságról szól. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az 5% elérhető, de nem dőlhetünk hátra.

Az MPP-vel a tárgyalásokat folytatjuk, és ezeket március közepén le tudjuk zárni. Meg tudunk állapodni nem a helyekről, hanem aról hogy megkötünk egy olyan megállapodást amely erősíti az erdélyi magyar érdekképviseletet" - mondta el.

"Tőkés László nem fog Erdélyben indulni. Ez egy racionális döntés.


Nekünk erről ennyit kell mondani.


Az EMNP nem fog Erdélyben indulni. Ez egy racionális döntés. Nekünk erről ennyit kell mondani. Viszont nem szabad azt gondolni, hogy ezzel minden el van dőlve, és ezzel bent is vagyunk az EP-ben. Mindenki munkájára szükség van, hogy összegyűjtünk több mint kétszázezer aláírást, és a mozgósítást megszervezzük. Ha jól teljesítünk, erősebb lesz az erdélyi magyar közösség, és a szövetségünk, amely a Kárpát-medence legsikeresebb politikai brandje.



Az SZKT-n az eddigi felszólalók közül senki nem ellenezte a kormányzati szerepvállalást, Tánczos Barna, Brassai Zsombor, Winkler Gyula és Kelemen Atilla is azzal érveltek, hogy az MDSZ így tud eredményeket elérni. Kovács Péter főtitkár kifejtette: "Magyarbarát román pártok nincsenek. Csak olyan pártok vannak, amelyeknek szükségünk van ránk a többséghez". Ennek tükrében többek közt azzal érvelt a kormányzás bevállalása mellett, hogy a politikai stabilitás gazdasági növekedést eredményez, illetve a magyar-magyar és a magyar-román kapcsolatok is javulnak, amikor az RMDSZ kormányon van.


Kereskényi Gábor sajnálkozott Eckstein-Kovács Péter EP-listás helyezése kapcsán, Fehér László pedig a kormányalakítási tárgyalások kapcsán a gazdasági kérdések fontosságára hívta fel a figyelmet - a kis- és középvállalkozásokat megnyomorító intézkedésekre és az uniós alapok lehívása körüli problémákra.

Antal Árpád nem kívánt sem a kormányzás mellett, sem ellene állást foglalni: „Kormányra lépni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem” - parafrazált. A tárgyalásokon a vesszőkre, a hangsúlyokra kell odafigyelni – fejtette ki. „Igaz, hogy ezt a térséget ma is az instabilitás jellemzi: látjuk, mi történik Ukrajnában, Boszniában, Törökországban. Tény, hogy a mi érdekünk is, hogy ebben az országban stabilitás legyen. Tény az, hogy bebizonyítottuk, hogy a mi embereink jobbak a kormányzásban. Fontos, hogy erős gátakat építsünk, hogy megvédjük a galaciakat, hogy megoldjuk a sloboziai kórház helyzetét, de ez mit sem ér, ha nem tudjuk elérni, hogy Marosvásárhely főterén ne az legyen kiírva, hogy Piața Trandafirilor tér. Ezt kell elérnünk, hogy érvényesítsük jogainkat. Ezért mondom, hogy a hangsúlyokon van a lényeg” – mondta Sepsiszentgyörgy polgármestere.



Vass Levente a kormányzati szerepvállalás kapcsán az észak-erdélyi autópálya munkálatainak felgyorsítását sürgette, hogy "Székelyföld fővárosát", Marosvásárhelyt autópálya kösse össze Kolozsvárral.

Borbély László politikai alelnök elmondta: "megint döntéshelyzetben van az RMDSZ, és nem könnyű dönteni. De nem azért küldtek minket az emberek a parlamentbe, hogy egymás vállára dőlve sírjunk, hogy milyen rossz a magyarságnak.

A közvélemény-kutatások szerint még azok is, akik nem ránk szavaztak, azt mondják, hogy az RMDSZ képes képviselni az erdélyi magyarok érdekeit. Akkor képviselnünk kell őket.



Aki azt hiszi, hogy most bemegyünk tárgyalni, és azt mondják a román politikusok, hogy fiúk, most mindent megoldunk, az vagy nem tudja, miről szól egy ilyen tárgyalás, vagy csak mond valamit, hogy ne hallgasson. Nem, ez egy kőkemény tárgyalás lesz, de nem lehet azt hinni, hogy most lehozzák nekünk a csillagokat. De nem jó nekünk, ha Aranyosgyérestől eljön az autópálya Marosvásárhelyig? És nem jó a románoknak? Senki sem tagadhatja le, hogy az autópályaépítés miattunk indult be 2004-ben, és azóta mások mindent megtettek a leállításáért. Ott kell lenni a határozatok megszületésénél, és azok megszavazásánál. Ha nem lehet megszavazni, mert volt már ilyen, akkor is van eszközünk. Mi már buktattunk meg kormányt 2009-ben."

Markó Béla nem érzi jól magát. "Mert akkor érzem jól magam, ha polemizálhatok, ha ellenérveket hozhatok fel, és most nem hozok fel ellenérveket, mert egyetértek az előttem szólókkal."

Markó szerint, ha újságíró lenne, így fogalmazná meg a mai SZKT-t:


Az ördög nem küldte el az ügyvédjét az SZKT-ra.

Ne várják tőlem, hogy én legyek az ördög ügyvédje - mondta az RMDSZ volt elnöke, hozzátéve: ő is úgy véli, vállalni kell a kormányzás felelősségét. Továbbvitte: hiba lenne rossz feltételek mellett vállalni a kormányzást, és bűn lenne jó feltételek mellett nem vállalni azt.



"Várjunk jobb időkre? És kockáztassuk azt, hogy ezek a jobb idők nélkülünk nem jönnek el? Kormányozzunk, de ne Pontáékkal? Ez egy ideológiai megközelítés: nincs Romániában magyarbarát párt; érdekek vannak" - fogalmazta meg a dilemmákat, válaszolva is azokra.

Kelemen Hunor második felszólalásában arra kérte a képviselőket, adják felhatalmazásukat a kormányra lépésről tárgyaló küldöttségnek. "Remélem, senki sem maradt azzal a benyomással, hogy itt minden eldőlt. Hétfőn dől el, hogy kormányra megyünk-e. Tudom, hogy a többség ezt szeretné, hogy jó feltételek mellett kormányozzunk, de az is lehet, hogy nem sikerül megállapodnunk.

Aminek örülök, hogy ma nem beszéltünk tisztségekről. Előbb az együttműködés kereteiről, a feltételekről kell beszélnünk, és ez egyértelmű üzenet a szkeptikusoknak is."


EP-jelöltek 3 percben

A felszólalásokat követően az RMDSZ Európai Parlamenti jelöltlistájának öt első helyezettje mutatkozott be: Winkler Gyula, Sógor Csaba, Vincze Loránt, Hegedüs Csilla és Antal Lóránt.

Az SZKT elfogadta az EP-jelöltek listáját és felhatalmazást adott Kelemen Hunornak a tárgyalások folytatására az MPP-vel, illetve egyhangúlag megszavazta, hogy mandátumot ad küldöttségének, hogy tárgyaljanak Victor Ponta miniszterelnökkel a kormányra lépésről.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS