2020. szeptember 28. hétfőVencel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Európa egyik leggyengébb oktatási rendszerében tanulunk

B. D. T. B. D. T. 2014. április 25. 13:50, utolsó frissítés: 14:48

Péntek János diagnózisát, miszerint egyre romlik a romániai magyar oktatás színvonala, és Európa cselédpiacára termelünk munkaerőt, a PISA-felmérések is alátámasztják – véli Papp Z. Attila oktatáskutató.


Romániában kis mértékben, de statisztikailag mégis szignifikánsan javultak a nemzetközi PISA-felmérésen elért legutóbbi eredmények. De ezzel párhuzamosan a romániai magyarok eredményei – már amennyire a PISA-mérésekben meg lehet ragadni – nem lettek jobbak – hívja fel a figyelmet dr. Papp Z. Attila oktatáskutató, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Központ Kisebbségkutató Intézetének igazgatója.

Miközben tehát Románia átlageredménye picit emelkedett, a magyar kisebbségi tanulóké nem. A kutató szerint ez arra utalhat, hogy „a romániai magyar oktatáspolitikai fejlesztések – ha egyáltalán beszélhetünk ilyesmikről – kimaradnak az országos szintű fejlesztési elképzelésekből”. Papp Z. Attila komoly gondnak tartja, hogy a magyar intézmények nem kapcsolódnak rá a (ha nem is túl látványos, de létező) romániai háttér-oktatáspolitikai mozgolódásokra.

„A romániai átlageredmény emelkedésének sok oka lehet. Az egyik, ami mindenféle oktatáspolitikai beavatkozástól függetlenül is benne van a pakliban, hogy az oktatási rendszer szereplői egyre inkább megszokják, hogy ilyen tesztekkel lehet és kell mérni a diákok képességeit. De ezenkívül a bukaresti Országos Értékelési és Vizsgáztató Központ (Centrul National de Evaluare si Examinare, CNEE) égisze alatt zajlottak különféle oktatásfejlesztési programok, különféle felkészülések konkrétan a PISA-tesztekre is. Nem véletlen az sem, hogy a PISA-tesztekre való utalás megjelent az új érettségivel kapcsolatos elképzelésekben is. Mintha a PISA egyre inkább kezdene beépülni a román oktatáspolitikába is. Az új curriculumok kialakítása során is figyelembe vették a kompetenciafejlesztés szempontjait” - értékelte a helyzetet a Transindexnek adott interjújában a kutató.


Kihasználatlan lehetőségek a kisebbségi oktatás helyzetének feltárásában



Az oktatási törvényben szerepel, hogy a bukaresti oktatáskutató intézményben legyen egy kisebbségekkel foglalkozó részleg – ám ezzel még nem élt a magyar kisebbség. Papp Z. Attila szerint ez is jelzi, hogy vannak kihasználatlan lehetőségek, amelyekre a kisebbségi oktatás nem kapcsolódott rá, vagy nem teljes mértékben. „Nem mindegy, hogy az oktatáspolitikai beavatkozásoknak elszenvedője vagy, avagy az aktív alkotója, kezdeményezője, egyáltalán szereplője.”

A PISA-felmérések kapcsán azonban két módszertani észrevételt szükséges tenni. Mint minden teszteredmény, ezek valószínűségi eredmények. Ezzel párhuzamosan minden, amit mi kisebbségi vonatkozásban tudunk, relatív kis almintán alapszik, és ha kicsi az alminta, az azt jelenti, hogy nagyobb a hibalehetőség – hívta fel a figyelmet a kutató.

Nagyon fontos lenne ezt a problémát kezelni, és meg is lenne a megoldás: a PISA és más nagy felmérések keretében lehetséges az, hogy ha ezt egyes országok igénylik, egy adott régióról külön részletes almintát vegyenek, és több információt kapjanak. Pl. Belgiumban a flamandokra, a vallonokra és a kis létszámú német kisebbségre külön minta van, Spanyolországban a baszkokra, katalánokra külön meg lehet nézni az eredményeket stb.

Romániának is kellene kérnie ezt, és az RMDSZ-nek, főleg most, hogy kormányon van, lobbiznia kellene annak érdekében, hogy a magyar kisebbségre legyen egy részletesebb minta. „Ha ez megtörténne, sokkal pontosabb képet kapnánk a helyzetről, és mégiscsak nagyobb biztonsággal állíthatnánk bármit a kisebbségi oktatásról” - magyarázta.



Romániában a legutóbbi PISA-felmérésen 41,8% volt a nagyon gyengén teljesítő diákok aránya, és nagyon-nagyon csekély a csúcsteljesítményűekké. Ezt a magyar kisebbség esetében pl. már nem lehet számszerűsíteni külön, mivel kicsi a minta. Az országos eredményeket kommentálva Papp Z. Attila szerint egyébként ez a 41,8% nem is rossz ahhoz képest, hogy 2006-ben még több mint 50% volt a nagyon gyengén teljesítők aránya.

„Ez a mutató is jelzi, hogy azért valami mégiscsak elmozdult a román oktatási rendszerben. De elmozdulás ide vagy oda, azt is kell látni, hogy 2012-ben a résztvevő 65 országból Romániának ez a teljesítménye azt jelenti, hogy hátulról a nyolcadik. Úgyhogy olyan nagy örömmel nem kell eltöltenie bennünket annak a gondolatnak, hogy nem a diákok fele, hanem „csak” 40%-a tekinthető funkcionális analfabétának.” Európában leghátul kullog az ország, csak Albánia és Montenegró teljesít gyengébben.

Péntek János diagnózisát, miszerint egyre jobban romlik a romániai magyar oktatás színvonala, és gyakorlatilag Európa cselédpiacára termel munkaerőt, a PISA-felmérések adatai teljes mértékben alátámasztják – véli a kutató.

„Európa egyik leggyengébb oktatási rendszerében tanulnak az itteni magyarok. Miközben az ország átlaga növekedett, statisztikailag bizonyos, hogy 2006 óta gyakorlatilag érdemben nem változott a romániai magyar oktatási alrendszer teljesítménye. Ugyan 2009-ben volt egy pici javulás – akkor úgy tűnt, hogy a magyar iskolák szignifikánsan jobban teljesítenek, mint a többségi iskolák –, de úgy látszik, az az eredmény mégiscsak egy alkalmi kiugrás volt, aminek mintavételi és más okai is lehetnek. De ha összevetjük 2006-ot 2009-cel, akkor azt látjuk, hogy a matematika és a természettudományok területén szinte egyáltalán nem mozdult el, a szövegértésnél egy icipicit elmozdult, de azt sem tekinthetjük statisztikailag jelentősnek” - magyarázta Papp.

Talán 2023-ban okosabbak leszünk?

A lekérdezést több éves előkészítés előzi meg. Áprilisban zárult le a 2018-as PISA-vizsgálatra való szerződéskötés ideje, ezután lehetne még esetleg jelezni, ha Románia változtatni akar a mintavételi sajátosságokon. A CNEE-nek kellene magyar részről jelezni, hogy szeretnének egy almintát beépíteni az országosba.

„Nincsenek kétségeim, hogy 2018-ban sem lesz magyar alminta, de – legyünk optimisták - 2021-ben megint lesz felmérés, és ha a következő években kérik, hogy legyen magyar alminta, annak az adatai 2022. decemberében lesznek nyilvánosak. Így talán leghamarabb 2023-ban fogunk többet tudni a magyar diákok teljesítményéről” - magyarázta a kutató.

Az eredmények alapján az sem tudható, melyek a leginkább leszakadó térségek, mivel településváltozó nincs, regionálisan nincs meg az eredmény. Kérni kellene azt is, hogy készüljön egy olyan háttéradatbázis, amely alapján be lehetne azonosítani, melyik iskola milyen régióból van. A román oktatáspolitikusok ezt elvileg tudják, de ez az adat nem nyilvános. Elvileg azt is ki lehetne deríteni, hogyan teljesítenek a mintában szereplő székelyföldi iskolák. Ám addig is, amíg nem lesz egy nagyobb magyar minta, örüljünk annak, hogy bár azokról kapunk képet, akik egyáltalán magyarul töltötték ki a tesztet.

„Ami viszont biztos, hogy a nagyobb települések jobban teljesítenek a kisebbeknél, létezik egy településlejtő. Ez a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjainak a szintjén is így van, az összes ország szintjén átlagban, de ezen belül országonként változik, hogy mennyire jellemző. Romániában óriási a különbség, a kis települések nagyon lemaradnak.”


Jobban kötődnek iskolájukhoz a magyar diákok

A romániai magyar diákok jobban kötődnek iskolájukhoz, mint a románok, ugyanakkor a pedagógiai munka megítélése szempontjából a román iskolák mutatója jobb. Ez azt jelenti, hogy ugyan a magyar gyerekek kötődnek, de a pedagógusokkal mégis a román iskolákban elégedettebbek. A tanár-diák kapcsolat jobb a román iskolákban, ugyanakkor a románok úgy érzik, több támogatást kapnak például matematikából. Ami még érdekes volt, hogy a matematika iránti érdeklődés is magasabb a román iskolákban. A magyar diákok kötődése részben annak tudható be, hogy sok a nagy múltú, a családi hagyományokba beépült magyar iskola.

„A szlovákiai adatok érdekesebbek voltak számomra, itt azt lehet látni, hogy a magyarul tanulók szegényebbek, ugyanakkor fegyelmezettebbek, a matematika iránti érdeklődés ott is alacsonyabb a magyar iskolákban, és a tanár-diák kapcsolat ott is jobb a szlovák diákok esetében, a matematika terén ott is a szlovákok érzik úgy, hogy jobban támogatják őket, de érdekes módon ott az iskolai kötődés is sokkal alacsonyabb a magyarok esetében.”

Szlovákiában amúgy szinte mindegyik felmérés során kimutatható, hogy a magyar iskolák gyengébben teljesítenek, mint az országos átlag. Romániában 2009-ben úgy tűnt, hogy jobban teljesítenek a magyarok, jelenleg pedig úgy tűnik, nincs jelentős különbség a magyarok és románok között. A matematika terén 2006-ban szignifikáns különbség volt, ami 2012-re eltűnt a magyar és román iskolák között. Még mindig „jobbak” a magyarok, de az eltérés statisztikailag nem szignifikáns. 2006 és 2012 között alig mozdult el a magyar nyelvű oktatás – összegzett a kutató.


Az igazi vesztesek: akik nem anyanyelvükön tanulnak

„Az igazi vesztesek Romániában azok, akik többségi nyelven tanulnak. Akik magyarként románul tanultak, mindig nagyon lecsúsztak, ezt mindegyik mérés kimutatja. Szlovákia esetében mindez árnyaltabb. Hogy mindebből mi következik – sok mindent lehet mondani. A PISA során azt is meg szokták nézni, hogy az iskolai teljesítményeket mivel lehet statisztikailag magyarázni. Mi itt etnikai, nyelvi, kisebbségi szempontból beszélünk ezekről, de az kijelenthető, hogy a teljesítményt elsősorban a családi háttérrel lehet magyarázni. Ha ezt a tényt komolyan veszem, akkor kijelenthetem, hogy az oktatáspolitikai beavatkozásnak ezzel a családi háttérrel kellene valamit kezdenie. De nem szabad abba a hibába sem esni, hogy az oktatás szociális kérdést oldjon meg” - vélte Papp Z. Attila.

A családi háttér-index olyan tényezőket összesít, mint a szülők iskolai végzettsége, a szülők munkaerőpiaci helyzete, milyen típusú munkát folytatnak, valamint az oktatást támogató otthoni tényezők: számítógép léte, könyvek száma stb. Ez utóbbi az egyik legjobb indikátor.

„Statisztika: a kompetenciának a varianciáját 20 százalékban lehet megmagyarázni a családi háttér varianciájával. Minél nagyobb, annál szegregáltabb az oktatási rendszer. Romániában ez átlagos. Ez azt jelenti, nem a családi háttér szerint szelektálódnak az iskolák, hanem a településtípus sokkal nagyobb szerepet játszik.”


Mi a teendő?

Először is mindent meg kellene tenni annak érdekében, hogy egy sokkal nagyobb körben és nagyobb megbízhatósággal kapjunk képet a romániai magyar diákok kompetenciaszintjéről. Abszurd, hogy él Romániában egy nagy kisebbség, és egy ilyen mérésbe mégis csak szórványosan kerül bele; ha valakit komolyan érdekelne az ügy, akkor első lépésben ezt kellene tenni. „Ne feledjük el, olyan mérési időszakokról van szó, amikor a kisebbségi érdekképviselet kormányon volt vagy van. Nem az a helyzet, hogy valahonnan messziről, a pálya széléről kiabálunk” - fejtette ki.

Problematikus, hogy a kisebbségi oktatásnak jelenleg nincs felelőse, igazi szakmai irányítója, azaz egy olyan testület, fórum, amely ki tudna dolgozni fél éven, egy éven belül egy közoktatási stratégiát. „Persze, vannak tanfelügyelőségek, létezik a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ), vannak minisztériumi alkalmazottak, de van-e egy stratégia, amiben évekre előre le van bontva, hogy mit fogunk csinálni a magyar iskolákban? Tudtommal ilyen nincs. Nagyon nehéz ráhatni ezekre a folyamatokra, mert tetszik, nem tetszik, a kisebbségi oktatás egy nagyobb rendszer része, és ezért kellene a nagyobb rendszer szereplőivel 'jóban lenni', jelen lenni ott, ahol a döntéseket hozzák” - javasolta Papp Z. Attila.

Ami már kiderült a PISA-felmérésekből is, tehát hogy akik románul tanulnak, azok biztosan gyengébben teljesítenek, ezzel a helyzettel is sürgősen kezdeni kellene valamit. Tudjuk azt is, hogy a kisebb települések gyengébben teljesítenek, ez azt jelenti, hogy a kis iskolákat célirányos projektekkel kellene megerősíteni – sorolta a kutató.

„Mindent meg kellene tenni annak érdekében is, hogy a kisebbségi oktatás az országos oktatásfejlesztési mozgolódásban legyen jelen. Ha nincs jelen, információktól, projektektől, mindentől elesik. Minden részeredmény, ami ezekből a mérésekből következik, pl. hogy mennyire érzik jól magukat az iskolákban, mennyire boldogok-boldogtalanok, a tanárokról mit gondolnak, ezek mind olyan jelzések, amikkel foglalkozni kellene” - hangsúlyozta.


Roma gyerekek: a láthatatlan kategória a PISA-felmérésekben

A PISA-felméréssel alapvetően két nagy kisebbség esetében lehet adatokat nyerni: a bevándorlókról, illetve a nyelvi kisebbségekről. A PISA jelentések is leszögezték már, a bevándorlók rendszerint alacsonyabb teljesítményű oktatási rendszerből érkeznek, és ezt viszik, görgetik magukkal.

„A migráns problematikát a szülők születési helye alapján be lehet azonosítani, és ezzel foglalkoznak is, de a nemzeti kisebbségek problémáját kevesen tematizálják, noha a PISA során alkalmazott háttérkérdőív alapján be lehet azonosítani egy nyelvi kisebbségi csoportot, minthogy jómagam is beazonosítottam. Egyrészt benne van az, hogy milyen nyelven töltötte ki a diák a tesztet, illetve van egy másik kérdés is, ami az otthon beszélt nyelvre vonatkozik. Ilyen értelemben be tudjuk azonosítani a kisebbségi csoportokat is” - magyarázta a kutató.

A roma kisebbséget viszont nagyon nehéz megragadni a PISA-felmérésben is. „Nem marad más választásunk a PISA-n belül, csak az otthon beszélt nyelv, ami nagy leszűkítés, mivel a romák jelentős része nem beszéli a nyelvet, csak a környezete nyelvét. Ennek ellenére például 2012-ben a szlovákiai lekérdezés során közel 200 olyan fiatal került be a szlovákiai mintába, akik otthon romani nyelvet beszélnek, tehát nekik meg tudjuk részletesen nézni az adataikat. Nem új, ami kiderül: egyrészt rendkívül szegény környezetből származnak, vagy szárazabban mondva a családi háttér index rendkívül alacsony, és ezzel szoros összefüggésben az ő iskolai teljesítményük is rendkívül alacsony. Romániában érdekes módon nem kerültek a mintába romani nyelven beszélő diákok. Ezért a PISA alapján nem tudunk Románia vonatkozásában a roma diákokról semmit, de szerintem ugyanazok a trendek érvényesülnek itt is, mint Szlovákiában.”

Ki lehetne követelni azt is, hogy készüljön felmérés egy nagyobb mintán a romákra, de nehezebb megoldani az adatszerzést. Egy németországi szakértő felvetette, semmivel sem kerülne többe, ha a háttérkérdőívben a nemzetiségre is rá lehetne kérdezni. Ha csak egy opciójuk lenne, a magyar anyanyelvű romák feltehetően zömükben magyarnak, a román anyanyelvűek románnak vallanák magukat, de ha két nemzetiséget választhatnak, akkor azzal már lehetne dolgozni.

„A magyarországi kompetenciamérés során a telephelyi kérdőívben rákérdeznek arra, hogy az intézmény hány százalékát gondolják romának. Ezáltal lehet valamilyen képet kapni. Azt gondolom, hogy elsősorban oktatáspolitikai akaratról kellene beszélni a PISA-felmérések részletesebb kisebbségi adatgyűjtése esetében – utána az már egy technikai kérdés, hogy hogyan próbáljuk megközelíteni a témát” - összegzett Papp Z. Attila.

Címoldali illusztráció: FotomanufakturZ via Shutterstock.com

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS