2022. január 17. hétfőAntal, Antónia
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Közösen az égetések ellen: a nyílt levél kezdeményezőivel találkozott Korodi

B. D. T. B. D. T. 2014. június 12. 10:41, utolsó frissítés: 10:41

A támogatások megvonása a felégetett területek tulajdonosaitól nem a legjobb megoldás, inkább a megelőzésre kéne fókuszálni.


Elindult a szakmai közösség és a környezetvédelmi minisztérium közötti párbeszéd arról, hogyan lehetne visszaszorítani a védett területeket is károsító gyújtogatásokat. Az illegális területégetések ellen indított petíció kezdeményezőit és aláíróit képviselő küldöttséget június 6-án fogadta csíkszeredai irodájában Korodi Attila környezetvédelmi miniszter.

A védett területek kezelői, biológusok, ökológusok javaslatai ezen az első egyeztetésen a következők voltak: mindenképpen szükséges lenne egy országos adatbázis létrehozása és folyamatos frissítése, amely dokumentálja az égetéses eseteket; induljon el egy széleskörű, intézményesített kommunikáció az illetékes állami intézmények (rendőrség, tűzoltóság, környezetvédelmi gárda, környezetvédelmi ügynökségek, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség – APIA) és a gondnokok között annak érdekében, hogy az eseteket megfelelően kezeljék, különös tekintettel a megelőzésre, hogy az érintettek, elsősorban a területtulajdonosok körében minél inkább tudatosuljon, hogy az égetés nemcsak törvénytelen, de rossz megoldás is.


Ki kell dolgozni a kárfelmérés módszertanát,

akár oly módon, hogy eszmei értéket megállapítani a védett fajok példányaira, akár az élőhelyrestauráció költségeit figyelembe véve; a gondokságokat kormányzati forrásokból támogatni kellene abban, hogy egy alkalmazottjuk terepen figyelje és ellenőrizze a területhasználatot. Az alternatív mezőgazdasági művelési módokat, pl. vizes területeken a bivalyok legeltetését valamilyen módon bátorítani, támogatni kellene.



A miniszter és szakértői csapata – Nagy Zoltán, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség vezetője, valamint Szép Róbert, az Országos Környezetvédelmi Őrség biodiverzitásért felelős helyettes vezetője – nyitott volt a problémákon és megoldási javaslatokon való együttgondolkodásra. A következő konkrét lépés az lesz, hogy szerveznek egy találkozót a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó APIA illetékeseivel.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a támogatások megvonása a felégetett területek tulajdonosaitól nem a legjobb megoldás, ki kell találni egy motiváló, megelőzésre fókuszáló mechanizmust. Sajnos, jelenleg szinte teljes mértékben hiányzik az ökológiai monitoring Romániában;


egy „civilizált állam” több szerepet vállal a természetvédelemben,

nálunk viszont ennek az is az akadálya, hogy – pl. Magyarországgal ellentétben, ahol a nemzeti parkok nagy része állami tulajdon, és kvázi önfenntartó tud lenni – a védett területek nagy része magántulajdonban van. Ráadásul gyakori, hogy rendezetlenek a tulajdonviszonyok, így nehéz európai pályázatokat nyerni természetvédelmi projektekre.

A megyei környezetvédelmi őrségek tavasszal és ősszel tematikus ellenőrzéseket tarthatnának kifejezetten az égetésekre fókuszálva, és országos szinten is tematizálnák a problémát.

Korodi elmondta, tervezik többek között, hogy visszaállítsák az önkénteskedési rendszert a környezetvédelmi gárdák mellett. Ez arról szólna, hogy civil szervezeti háttérrel rendelkező fiatalok – vagy a nyílt levél kezdeményezői javaslatára akár biológus, ökológus, környezettudomány szakos diákok –


akkreditált önkéntesekként segíthetnének

a megyei őrségeknek, terepmunkát végezhetnének, belelátnának az intézmény működésébe, szakmai tapasztalatot szerezhetnének.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy indul egy pályázati kiírás a Norvég Alap támogatásával, amely azt célozza, hogy néhány nagyobb rezervátumban és kisebb védett területeken modelleket dolgozzanak ki az eszmei érték megállapításának kritériumaira. A rendszer kidolgozása hosszú folyamat, de a végeredmény majd az lenne, hogy a kárfelmérés módszertana bekerülhetne a környezetvédelmi törvénybe.

Emellett a Környezetvédelmi Alap kiírásaira is lehet pályázni, illetve más, pl. mezőgazdasági támogatást lehívó lokális projektekbe is be lehetne építeni az égetések elleni fellépés költségeit. Azt is fontolóra veszik, hogy a rendelkezésre álló pénzalapok egy részét normatív támogatásként juttassák el a területkezelőkhöz, ennek azonban még meg kell vizsgálni a lehetőségeit, pénzügyi vonatkozásait.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS