Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatná a kolozsvári ifjúsági főváros projektet
B. D. T. 2014. július 25. 12:46, utolsó frissítés: 2015. április 16. 14:14A magyar kormány ugyanakkor nem fog olyan ifjúsági szervezetet támogatni, amely „az álláspontjával szöges ellentétben lévő dolgokat hirdet”.
A magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatná a kolozsvári európai ifjúsági főváros projektet, várják a megkeresést ez ügyben a romániai magyar ifjúsági szervezetek részéről – derült ki a 25. Tusványoson a Mi tudjuk, hogy MIK vagyunk és MIT akarunk? című beszélgetésen. A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) elsődleges gyakorlati feladataként a Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezetek egymás közti és a magyar kormánnyal való párbeszédének intézményesítését jelölték meg a résztvevők.
Talpas Botond, a MIK erdélyi régióelnöke elmondta, jelenleg Erdélyből 12 ernyőszervezet tagja a MIK-nek, ehhez még csatlakozni fognak más ifjúsági ernyőszervezetek is. Megalakították a Kolozsvár 2015 kezdeményező bizottságot, amely első lépésben 86 Kolozs megyei ifjúsági szervezetet fog össze. Egyik célja, hogy az európai ifjúsági főváros projekten belül a magyar ifjúság programjaira szerezzen finanszírozást. Kárpát-medencei szinten reflektorfénybe kerül az ifjúság a Kolozsvár ifjúsági főváros projekttel, de nem mindegy, milyen programokkal töltik fel, az az egyik kihívás, hogy a külhoni magyar fiatalok is magukénak érezzék ezt – mondta el Talpas.
Téglásy Kristóf, az Emberi Erőforrások Minisztériuma ifjúsági főosztályának vezetője elmondta, ahogyan a Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa projekt sikere egy nagy összefogás eredménye, és magyar európai parlamenti képviselők is lobbiztak azért, hogy a város megkapja ezt a címet, úgy a továbbiakban is az Emberi Erőforrások Minisztériuma
feladatának tartja ezt a megvalósítás szintjén is támogatni.
Talpas szerint a magyar ifjúság közös felelőssége is, hogy jól menjen a projekt, és megköszönnek minden lehetséges támogatást.
Gulyás Tibor, a Magyar Ifjúsági Konferencia elnöke szerint a MIK funkciójának változnia kell, úgy tűnik, a tagjai erőteljesebb lobbitevékenységet várnának el a MIK-től, pl. volt egy olyan javaslat is, hogy az elnök legyen kormányzati referens, illetve olyan feladatok felvállalását kérik, amihez már önálló szervezeti keretre lenne szükség. A meghatározó Kárpát-medencei ifjúsági vezetők le kellene üljenek, és meghatározzanak egy új irányt, hogy merre haladjon a MIK – javasolta. Ugyanakkor van egy ifjúsági minimum, minden érdekellentét ellenére egy asztalhoz tudnak ülni a fiatalok, ami már önmagában érték – vélte.
Téglásy szerint amíg a MIK mögött nincs egy alapítvány, közhasznú szervezet, addig a finanszírozása megoldatlan marad, csak a működését tudják támogatni. Az elvek és értékek szintjén van egyetértés a MIK tagjai között, de a praktikum minimumait is meg kell teremteni, ez még hátravan. Talpas szerint erről a párbeszéd elindult a MIK tagszervezetei között. Közismert bizonyos erdélyi ifjúsági szervezetek viharos kapcsolata, de a MIK-en belül megtalálhatják a gyakorlati lehetőségeket az együttműködésre.
Fancsali Barna, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke szerint az ifjúsági szervezetek sokszínűsége valójában feldarabolódás, amely politikai hatalmi viszonyok mentén történik. Ezek az ellentétek
a mai generációk szintjén kvázi örökölt ellentétek,
a fiatalok sokszor nem is tudják, mi áll a háttérben, de már látszik, hogy lesz nyitás az ifjúsági vezetők következő generációiban, hogy felülemelkedjenek ezeken – vélte.
Létezhet-e független, politikamentes ifjúsági érdekérvényesítés, vagy legalábbis hogyan lehet minimalizálni a politikum befolyását az ifjúsági szervezetekre? Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke, a beszélgetés moderátora felvetésére Téglássy kifejtette, az a cél, számukra is, hogy politikai csatározásokra ne használja fel senki a MIK-et, de mivel a magyar kormány támogatásával működik, ennek a támogatásnak feltételei is vannak. Az általuk elvárt „minimum etikai-erkölcsi irányultságokat” tartsa be az a szervezet, akit támogatnak, mert „a magyar kormány sem egy jótékonysági intézmény, nem fog olyan szervezetet támogatni, amely a magyar kormány álláspontjával szöges ellentétben lévő dolgokat hirdet”. Ez szerinte ugyanakkor nem pártpolitika, hanem szakpolitika.
A MIK „politikai terheltsége” végül is abban gyökerezik, hogy a mindenkori magyar kormány ifjúságpolitikai elképzeléseinek van alávetve – derült ki a beszélgetésből.
A Transindex kérdésére, hogy voltaképpen mi az az ifjúsági minimum és azok az „etikai-erkölcsi elvek”, amelyekre a beszélők hivatkoztak, Fancsali Barna
a magyar nyelvhasználat és oktatás
fontosságának kérdését nevezte meg, mint olyan minimum célt, amelyben minden, magát fenntartani akaró Kárpát-medencei civil szervezet egyetért, és amelyben kötelességnek számít a megegyezés.
Gulyás Tibor szerint „magyarságunk, közös jövőnk és boldogulásunk a minimum cél, ami összetartó erőként jelen van”, és minden, ami ezeket akadályozza vagy veszélyt jelent, azt kizárják, vagy nem foglalkoznak vele.
Téglásy vázolta, hogy a mostani magyar kormány ifjúságpolitikájának fő elvei, hogy az ifjúságra nem problémaként, hanem erőforrásként tekint, támogatja a bennük rejlő erőforrások kiaknázását, és a Kárpát-medencei összmagyar fiatalságban gondolkodik, nemcsak a magyarországiakban. Határon túli fiatalok esetében pedig arra fordítja energiáit, hogy minden magyar fiatal számára, bárhol éljenek, lehetőségeket teremtsen a szülőföldön való boldogulásukhoz, a jólétükhöz. Külön fiatalok számára megfogalmazott alapértékeket szerinte nem kell megnevezni, hiszen ugyanazok az alapértékek, pl. a család fontossága, érvényesek esetükben is. „A magyar kormány alapértékei, azt gondolom, mindenki számára ismertek” – fogalmazott.