Megnéztük, kiket választott eddig Székelyföld államelnöknek
F.J. 2014. november 14. 09:19, utolsó frissítés: 09:27Nem annyira egyértelmű, hogy a székelyek mindig jobbra húznak.
Mennyiben mítosz, hogy a székelyek mindig jobbra húznak? Hogyan szavaztak a székely megyék 1992 és 2009 között? Döntöttek már el az erdélyi magyarok a romániai államelnök-választást?
Székely István politológus úgy véli, hogy amennyiben a magyar választók szavazatát a második fordulóban inkább egy jelölt kapja, és a jelöltek közötti különbség kicsi, a magyarok opciója döntő lehet. Székely szerint ez 2009-ben történt így, amikor a Traian Băsescu és a Mircea Geoană közötti különbség alig 70 ezer szavazat volt. "Ezt a választást elméletileg eldönthették akár a magyarok is. Mindezek mellett a romániai közvélemény számára a később összesített, külföldön leadott, markánsan Băsescu-párti szavazók opciója volt meghatározó" - magyarázta Székely.
A magyar választók etnikai aránya jelenleg 6,3% körüli, az eddigi elnökválasztások első fordulója alkalmával szavazatarányuk 3,86-6,02% közötti sávban mozgott, ami ténylegesen 370-760 ezer szavazatot jelentett.
Arra azonban, hogy a második fordulóban hányan mentek el szavazni, csak származtatott adataink vannak, így nem tudjuk biztosan, hogy mekkora a tényleges arány, de mindenképpen kisebb, mint az országos átlag. A közvélemény számára ugyanakkor a magyarok részvételi hajlandóságát a székelyföldi adatok határozzák meg, ahol ez egyértelműen kimutatható.
Jobb vagy baloldaliak-e inkább a magyarok?
Székely István szerint az erdélyi magyarok - és hatványozottan a székelyföldiek - politikai értékrend szempontjából leginkább a politikai jobbközép ideológiák fele hajlanak. "Mindez annak ellenére jellemző, hogy mindennapi gondjainak többsége baloldali programot igényel. Ez inkább helyzetükből adódó strukturális konzervativizmus, mind tudatos értékválasztás: ebbe az irányba mutat a nemzeti identitás kisebbségi sorsban való megőrzése, ahogyan az egyházak kiemelt szerepe, vagy az 1989 előtti világ - és azok képviselőinek - tapasztalható elutasítása is.
A többi konjunkturális kérdés: Corneliu Vadim Tudor megítélésében xenofób kirohanásai meghatározóak, nem pedig a bal-jobb palettán való elhelyezkedés; Năstase miniszterelnöksége alatt pedig kedvezően sikerült szabályozni néhány kisebbségi kérdést, tehát ez javított a megítélésén 2004-ben" - mondta.
Mi a helyzet a második fordulóval?
Székely elmagyarázta, hogy az államelnök-választások magyar részvétele szempontjából sokat számított, hogy 2009-ig az elnökválasztás első fordulója egybeesett a parlamenti választásokkal. "A második fordulónak a magyar választók szempontjából kisebb a tétje, emellett nem is kerül be magyar jelölt. A többségi jelöltek közüli választás mobilizáló ereje kisebb, főleg abban az esetben, ha a magyar közösség számára nincs etnikai ajánlatuk" - mondta Székely.
A politológustól azt is megkérdeztük, hogy az eddigi választások fényében szerinte van-e esélye Klaus Johannisnak nyerni.
"A választások kimenetele kétesélyes. Ez akkor is igaz, ha 1992 óta az első forduló eredményét tekintve nem volt ilyen nagy különbség a két első helyen végzett jelölt között. A mostani államfő-választás első fordulójának eredménye a 2004-es államfő-választással rokonítható, hangulati elemei pedig - legalábbis a nagyvárosokban - lassan kezdenek az 1996-os 'rendszerváltó' választáshoz hasonlítani" - magyarázta Székely.
Államfőválasztások Romániában 1989 után
A következőkben összefoglaljuk, hogy hogyan szavaztak a székelyföldi megyék – Kovászna, Hargita és Maros megye – az első és a második fordulókban az 1990-es, az 1992-es, az 1996-os, a 2000-es, a 2004-es és a 2009-es államelnök-választáson, és megnézzük, hogy ez hogyan arányul az országos átlaghoz.
Az 1990-es romániai államelnök-választást leszámítva, amit Ion Iliescu, akkor még a FSN jelöltjeként már első körben megnyert, minden romániai államfőválasztáson szükség volt második fordulóra.
Az 1990. május 20-i államfőválasztás már előrevetítette azt, ami a következő huszonöt évben jellemző volt: a 86,19%-os részvételű választáson az ország nagy része Ion Iliescut, Székelyföld nagy része viszont Radu Câmpeanu PNL-s jelöltet választotta.
1992: Iliescu vs. Constantinescu
1992-ben az RMDSZ nem indított jelöltet az államelnök-választáson. Ekkor már körvonalazódni látszott a romániai politikai erők szembenállása a FSN által jelentett egységesebb, konglomerátum-szerű politikai erő szétbomlása miatt. Ezen a választáson a FSN-ből alakult PDSR és az ellene pozicionálódó jobboldali pártok szövetsége (CDR) volt a két fő rivális.
Ha az országos trendeket nézzük, akkor azt látjuk, hogy a meglehetősen magas részvételű (76,29%) választáson az első körben Ion Iliescu (PDSR) és Emil Constantinescu (CDR) emelkedett ki a jelöltek közül. Iliescu 47,34%-ot, Constantinescu 31,24%-ot kapott, tehát Iliescu nagyon közel állt ahhoz, hogy első körben nyerje meg másodszor az államelnöki tisztséget.
A második körben 73,23%-os részvétel mellett végül Iliescu győzött, 61,43%-ot szerezve. Constantinescu csak 38,56%-ot kapott.
De hogyan szavazott ezen a választáson Székelyföld? Kovászna megyében 85,39%-os részvétel mellett az első körben Constantinescura szavazott a szavazók 82,16%-a, míg Iliescu csak 8,83%-ot szerzett. Ez a második fordulóban sem változott: 85,89%-os részvétel mellett Costantinescu 85,82%-ot, Iliescu 14,17%-ot szerzett.
Hargita megyében 89,53%-os részvétel mellett szerzett Constantinescu 88,14%-ot, míg Iliescu 5,12%-ot kapott az első körben. A második fordulóban a választók 90,16%-a jelent meg, és ebből Constantinescura a választók 90,85%-a szavazott, míg Iliescura csak a 9,14%-uk.
Maros megyében ezzel szemben ennél sokkal markánsabban megoszlottak a szavazatok. 85,47%-os első fordulós részvétellel szerzett Constantinescu 50,71%-ot, míg Iliescu 12,21%-ot szerzett. Az a jelölt, aki a második helyet ebben a megyében elvitte, Gheorghe Funar (PUNR) volt, ő 32,49%-ot kapott. A második fordulóra 82,26%-os részvétel mellett Constantinescu szerzett 59,64%-ot, míg Iliescu csak 40,35%-ot kapott.
1996: Constantinescu vs. Iliescu
1996-ban indított először államfőjelöltet az RMDSZ, Frunda György személyében. Ez teljesen megváltoztatta az első fordulók eredményeit a székelyföldi megyékben.
Az 1996-os államfőválasztáson az első kört 76,01%-os részvétel mellett Iliescu nyerte, 32,25%-kal. Constantinescu 28,21%-ot szerzett. A második fordulóban 75,90%-os részvétel mellett Constantinescu nyert 54,40%-kal, míg Iliescu 45,59%-ot szerzett. Az országban igazi rendszerváltó hangulat alakult ki: spontán örömtüntetések voltak, az emberek utcára vonultak.
A székelyföldi megyékben az első kört az RMDSZ államfőjelöltje határozta meg, míg a másodikban Constantinescu volt a kedvelt jelölt.
Kovászna megyében az első fordulón 83,98%-os részvétellel Frunda nyert: 69,22%-ot szerzett. A második helyen Petre Romant (PD) találjuk 9,03%-kal. Hargita megyében Frunda 87,01%-os részvétel mellett szerzett 80,47%-ot, ezzel szemben Iliescu 5,42%-ot kapott. Maros megyében 80,94%-os részvétellel Frunda 36,24%-ot szerzett. Constantinescu ezzel szemben 16,56%-ot, Iliescu 15,86%-ot kapott.
A második fordulóban a székelyföldi megyék masszívan kiálltak a jobboldali CDR jelöltje, Constantinescu mellett. Így Kovászna megyében 83,22%-os részvétellel kapott 86,60%-ot (Iliescu 13,19%), Hargita megyében 88,33%-os részvétellel 91,59%-ot ért el (Iliescu 8,40%). Maros megyét is Constantinescu nyerte, habár gyengébb eredménnyel: 80,94%-os részvétel mellett 68,82%-ot kapott (Iliescu 31,17%).
2000: Iliescu vs. Vadim Tudor
A sokak számára „egy kisebb és egy nagyobb rossz közötti választás” szimbólumának megmaradt 2000-es államfőválasztás Iliescu és Vadim Tudor között dőlt el. A magyarok, valószínűleg Corneliu Vadim Tudor (PRM) magyarellenességétől is motiválva masszívan szavaztak az eddig nem kedvelt Iliescura, miközben országos szinten nagyon kevesen járultak az urnákhoz.
Az első fordulóban 65,31%-os részvétel mellett Iliescu 36,35%-ot szerzett, míg Vadim Tudor 28,34%-ot. A második fordulóban 57,50%-os részvétel mellett Iliescu 66,82%-ot, Vadim Tudor 33,17%-ot kapott.
Az első fordulóban Kovászna megyében Frunda 72,95%-os részvételi arány mellett 71,23%-ot kapott, Hargita megyében pedig 69,96%-os részvételi arány mellett 80,48%-ot. Maros megyében 70,55%-os részvételi arány mellett Frunda 35,75%-ot, Vadim Tudor meg 27,57%-ot kapott. Itt Iliescu a harmadik helyre szorult, 16,75%-kal.
A második fordulóban Székelyföldön a voksok jó részét Iliescu kapta. Így Kovászna megyében 54,89%-os részvétel mellett Iliescu 88,54%-ot kapott (Vadim Tudor 11,45%), Hargita megyében 57,21%-os részvételi aránnyal 90,83%-ot kapott (Vadim Tudor 9,16%), Maros megyében meg 57,09%-os részvétel mellett Iliescu 66,12-ot, Vadim Tudor meg 33,87%-ot kapott.
2004: Băsescu vs. Năstase
A 2000 és 2004 közötti Năstase-kormányzás után úgy tűnt, hogy semmi nem állhat a miniszterelnök, Adrian Năstase (PSD) útjába, hogy beköltözzön a Cotroceni palotába. Azonban, mint kiderült, Traian Băsescu (PD) személyes karizmája keresztbe tett Năstase terveinek. Băsescu képes volt arra, hogy az első forduló eredményének és a legtöbb véleménykutató intézet felmérésének ellentmondva megnyerje a választásokat.
A választások első fordulóján 58,51%-os részvétel mellett Năstase 40,93%-ot, Băsescu meg 33,91%-ot kapott. A második fordulóban 55,21%-os részvétel mellett Băsescunak sikerült fordítania: 51,22%-ot kapott Năstase 48,77%-ával szemben.
Székelyföldön első fordulóban Markó Béla (RMDSZ), második fordulóban Năstase vitte a szavazatok oroszlánrészét.
Kovászna megyében, első körben 60,56%-os részvétellel Markó 61,92%-ot, Băsescu 15,65%-ot, Năstase 14,72%-ot kapott. Hargita megyében 60,12%-os részvétellel kapott Markó 73,69%-ot, Năstase 11,31%-ot és Băsescu 8,88%-ot. Maros megyében 60,35%-os részvétel mellett Markó 32,78%-ot kapott, míg Năstase 24,44%-ot és Băsescu 21,34%-ot.
A második fordulóban a székelyföldiek Năstase fele húztak. Így Kovászna megyében 41,88%-os részvétel mellett Năstase 50,90%-ot, Băsescu 49,09%-ot kapott. Hargita megyében 43,80%-os részvételi aránnyal Năstase 76,56%-ot, Băsescu 23,43%-ot kapott. Maros megyében 50,98%-os részvétel mellett Năstase 53,66%-ot, Băsescu 46,33%-ot kapott.
2009: Băsescu vs. Geoană
A 2009-es választáson Băsescu hajszállal győzte le az új kihívóját, Mircea Geoanát (PSD). Ezen a választáson a székelyföldiek masszívan álltak ki a székelyföldi megyékben gyakran turnézó Băsescu mellett.
Az első körben is nagyon közeli eredményt elérő jelöltek (54,37%-os részvétel mellett Băsescu 32,44%-ot, Geoană meg 31,15%-ot kapott) a második fordulóbann 58,02%-os részvételi aránnyal 50,33%-ot, valamint 49,66%-ot kaptak.
Geoană úgy feküdt le, hogy győzött, azonban Băsescunak lett igaza, a külföldi szavazatokkal ő lett a győztes. A győzelméhez azonban hozzájárultak a megnyert székelyek szavazatai is.
Székelyföld - elsősorban amiatt, hogy az elnökválasztást a korábbiaktól eltérően nem a parlamenti választásokkal egy időben szervezték - a romániai államelnök-választásokon való addigi legrosszabb részvételét mutatta fel: Kovászna megyében első körben 42,95% vett részt, a másodikban 37,50%; Hargita megyében a szavazásra jogosultak közül az első fordulóban 44,45%-nyian járultak az urnákhoz, a második fordulóban meg 36,13%-nyian; Maros megyében nagyobb arányban sikerült a jelölteknek mozgósítani, ugyanis az első fordulóban 49,98%-os volt a részvétel, a másodikban meg 50,40%.
Először történt meg azután, hogy az RMDSZ jelöltet indított az államfő-választáson, hogy a székelyföldi megyék valamelyikében a jelöltje ne legyen az első fordulóban az első helyen: Maros megyében Kelemen második helyre került.
Az első fordulóban Kovászna megyében Kelemen 52,79%-ot, Băsescu 19,77%-ot szerzett; Hargita megyében Kelemen 71,23%-ot, Băsescu 12,70%-ot kapott; Maros megyében Băsescu 27,45%-ot, Kelemen 27%-ot és Geoană 18,51%-ot kapott.
A második fordulóban mind a három székely megye Băsescut választotta: Kovászna megyében Băsescu 59,78%-ot, Hargita megyében 56,43%-ot és Maros megyében 51,20%-ot kapott. Geoană ezzel szemben Kovászna megyében 40,21%-ot, Hargita megyében 43,56%-ot és Maros megyében 48,79%-ot szerzett.
Maros megyében 2014-ben harmadik helyre került az RMDSZ jelöltje
Székely az RMDSZ jelöltjének a második helyre csúszásáról azt mondta, hogy a Maros megyei magyarok aránya nem mindig elég "az első helyre". "Maros megyében a magyarok aránya 40% alatti, döntő többségük az RMDSZ jelöltjére szavazott az elmúlt években. Kérdés, hogy ez a különböző választásokon hányadik helyre elég. Ez elsősorban attól függ, hogy a többségi jelöltekre leadott szavazatok milyen arányban oszlanak meg. 1996-ban például Iliescu-Constantinecu első fordulós arány 32:28% volt, vagy 2000-ben az Iliescu-Vadim arány 36:28%, ami alatta maradt a magyarok etnikai arányának. 2009-ben - ekkor szervezték először külön a parlamenti és elnökválasztást - a magyarok részvétele már alacsonyabb volt. 2009-ben Băsescu Maros megyében jelentősen megelőzte Geoanát, ami elég volt az első helyhez" - mondta.
Szerinte a mostani államfő-választás egyik fontos sajátossága a szavazatok "tömbösödése" volt. "Az alacsony magyar részvétel mellett inkább a két esélyes jelöltre szavaztak a megyéből. Emellett megjelent a másik magyar jelöltre való átszavazás is, ami összességében a harmadik helyre helyezte az RMDSZ jelöltjét" - magyarázta.