2020. szeptember 22. keddMóric
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mi történik, ha Markó Attila Magyarországon marad?

F.J. 2014. december 12. 18:37, utolsó frissítés: 18:37

Kádár Hunortól azt is megkérdeztük, mi történne, ha Magyarország nem adná ki a képviselőt Romániának.


Magyarország és az Egyesült Államok védelmét kéri Markó Attila - jelentette be ma Facebook-oldalán a politikus, aki az Alina Bica-ügyben vádlottként szerepel.

Markó közzétette annak a 2011. március 15-i ülésnek a jegyzőkönyvét is, amelyen a visszaszolgáltatási bizottság megítélt egy kártérítést, és ezzel a DNA szerint megkárosította a román államot. A dokumentumokból kiderül: Markó Attila nem írta alá a jegyzőkönyvet.



Markó mentelmi jogát múlt héten szerdán vonták meg. Ugyanazon a héten, csütörtökön, annak ellenére, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) beidézte, nem jelent meg az ügyészség előtt, ugyanis, mint kiderült, Budapestre utazott, ahol részt vett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán.


Hétfőn Markó Attila ügyvédje, Eugen Iordăchescu megkeresésünkre elmondta, védence egyelőre nem érkezett vissza az országba, de a DNA sem idézte be újra. Korábban azt is elmondta, hogy az, hogy a képviselőház megvonta Markó mentelmi jogát, csak annyit jelent, hogy az ügyészségnek lehetősége van elfogatóparancs kiadására, ami azonban nem történt meg.


Kádár Hunor büntetőjogászt, a Sapientia EMTE tanársegédjét kérdeztük arról, hogy mi történne abban az esetben, ha Markó Attila akkor is Magyarországon maradna, hogy elfogatóparancsot adnának ki ellene az Alina Bica-ügyben. Kádártól azt is megkérdeztük, hogy lennének-e lehetőségei Magyarországnak arra, hogy ne adja ki Markót Romániának.


Európai szintű elfogatóparancs elől nincs menekvés

„Abban az esetben, ha valakit le akarnak tartóztatni, akkor letartóztathatják anélkül is, hogy jelen lenne. Miután letartóztatták, kiadják az elfogatóparancsot, amit közölnek a Schengeni Információs Rendszerrel (SIS)” – magyarázta Kádár Hunor. Kádár elmondta, hogy ezt az elfogatóparancsot az összes uniós államban közlik a rendőrséggel, vámőrséggel és más illetékes szervekkel.

„Ez azt jelenti, hogy ha valahol az Unióban igazoltatják, akkor leellenőrzik és kiderül, hogy van ellene elfogatóparancs. Ebben az esetben az adott ország szervei kötelesek letartóztatni azt a személyt, aki ellen elfogatóparancs van érvényben” – mondta.


Tárgyalás a kiadatásról


A letartóztatás után az adott országban tartanak egy bírósági tárgyalást, amelynek a keretében leellenőrzik azt, hogy fennáll-e olyan feltétel, ami miatt nem lehetséges a kiadatás. „Ilyen eset az, amikor az adott ország törvényei szerint a személy bűnei elévültek, nem számítanak bűncselekménynek, stb.” – mondta Kádár.

A tárgyalás során eldöntik azt, hogy az illetőt átadják-e Romániának, vagy nem.

Kérdésünkre Kádár elmondta, hogy az adott ország nem hivatkozhat szabadon az okra, ami miatt nem adta ki az adott körözött személyt. „Erre van egy uniós szintű elv, amit minden ország köteles volt a nemzeti jogrendjébe átültetni. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unióban mindenhol ugyanazok az okok, amiért visszautasíthatják a kiadatást. Tehát, ahhoz, hogy megtegyék, valamelyiknek teljesülnie kell. Ezt Romániában a 302/2004-es törvény szabályozza” – mondta Kádár, aki hozzátetette, hogy ez a fajta elfogatóparancs tulajdonképpen az uniós országok számára egyszerűsített kiadatási procedúrával ér fel.

Abban az esetben, ha egy adott uniós országban úgy döntenek, hogy nem adják ki az illetőt másik uniós országnak, akkor a román hatóságok meg kell várják, míg a körözött Romániába jön, vagy egy másik országba távozik, ahonnan újra lehet kérni a kiadatását. „Ebben az esetben a körözöttnek arra kell figyelnie, hogy ne hagyja el az adott ország területét” - mondta.

„Van azonban egy kölcsönös bizalom az országok között, és nagyon ritka, hogy visszautasítsanak kiadatási kérelmeket” – magyarázta Kádár.

Markó Attila ma tette közzé a Facebook-oldalán a kártérítéseket megállapító bizottság (ANRP) azon ülésének a jegyzőkönyvét, amelyen döntöttek abban a kártérítéses ügyben, amelyben nyomoz az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), és amelyikben meg szerette volna hallgatni múlt héten csütörtökön. Markó értesüléseink szerint jelenleg is Magyarországon tartózkodik, és hivatalosan kéri Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok védelmét.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS