2024. február 27. keddÁkos, Bátor
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Megdönti-e a könyvlopási rekordot Boia új kötete? Nem tudjuk, de magyarul már olvashatjuk

F.J. 2015. február 26. 16:59, utolsó frissítés: 17:11

Lucian Boia A Nyugat hanyatlása című esszéjéről beszélgetett a kötet fordítója, Rostás Péter István és Mihály István.


A Lucian Boia által írt Miért más Románia? című mű magyar fordításának nagy sikere után – a kötet a második kiadását érte meg – a kolozsvári Koinónia Könyvkiadó megjelentette A Nyugat hanyatlása című Lucian Boia-mű magyar fordítását is. A könyv bemutatójára a kolozsvári Koffer Kávézóban került sor, ahol Rostás-Péter István, a Kolozsvári Rádió újságírója, a kötet magyarra fordítója és Mihály István újságíró beszélgettek.


A Koinónia Kiadó felelős kiadóigazgatója, Rostás-Péter Emese elmondta, hogy előkészületben van a harmadik kötet is, amelyet Boia Románia elrománosításáról írt.


Mihály István elmondta, hogy Rostás-Péter István számít „Lucian Boia magyar hangjának”, ugyanis ő a Boia-kötetek magyar fordítója.

Rostás a fordítási nehézségekre vonatkozó kérdésére válaszolva azt mondta, hogy elsősorban alkalmazkodnia kellett – egyrészt az idő miatt, ami a rádiós időbeosztás miatt nem volt egyszerű, másrészt meg Boia szóhasználatához, ami a fordító szerint nem számít nehéznek. Rostás véleménye szerint éppen azért nem, mert az esszé olvasmányosan, közérthetően van megírva.


Rostás elmondta, hogy szerinte Boia sikerének titka az, hogy a kérdésfelvetéseivel vagy mély egyetértés fogalmazódik meg az olvasókban, vagy kemény ellenállás ezekkel szemben. Szerinte ennek köszönhető az, hogy nagy a rá kíváncsiak tömege. Rostás erre példaként említette azt a tényt is, hogy 2013-ban a leginkább lopott könyv Romániában a Miért más Románia? című mű volt.


„Ami meglepett, hogy ő sem átallja bevallani azt, hogy ő se biztos abban, ami történt, dilemmák fogalmazódnak meg benne, és az események menetével kapcsolatos kételyek nem hogy csökkennének, hanem felerősödnek, ahogy egyre több részletre derül fény.

Boia fejlődési lehetőségeket vázol fel, és a párhuzamos forgatókönyvek világát látja” – mondta.


Rostás ajánlotta az interjúkötetét is, amelyben fény derül Boiának az azzal kapcsolatos véleményére, hogy meddig mehet el egy történész egy kérdés értelmezésében, és hogy egyáltalán mi a szerepe egy történésznek a társadalomban.

A beszélgetők felhozták a Boia szakmunkáit is: szerintük az azokban felvetett dilemmák és hosszú, alapos kutatások közérthető és olvasmányos megfogalmazásaival találkozunk azokban az esszékben, amelyeket Lucian Boia ír.

Mihály elmondta: olyan elemzéseket vizsgálva, mint a CIA, az amerikai hírszerzés előrejelzései, azt látjuk, hogy a történészek és a hírszerzők nagyjából ugyanott látják a hasadópontokat a társadalmakban és a régiókban.


Rostás kiemelte, hogy a Nyugat Boia által vázolt hanyatlása annak köszönhető az esszé szerint, hogy az eddigi mítoszok, amelyek az egész világ elfoglalására késztették és tették képessé a Nyugatot, már nem működnek.

„Érdekes, hogy aki arra építette a munkásságát, hogy mítosztalanítson, a mítoszok hiányát kifogásolja, és ebben látja meg a Nyugat alkonyának az okát” – mondta Rostás, hozzátéve, hogy megtörténhet, hogy a nyugati civilizáció kifutotta a tartalékait.

Mihály szerint Lucian Boia esetében nem jellemző a szigorú ok-okozatiság, szerinte Boia komolyan veszi a lehetőségeket is, nem fél a mi lenne, ha? jellegű kérdésektől.

Mihály elmondta azt is, hogy a romániai történészvilágnak azt a részét – érthető módon – nagyon zavarhatja, akik iskolákat teremtettek, és akik karrierjüket olyan elméleteknek köszönhetik, amelyeket Boia most megkérdőjelez.

Rostás úgy látja, Boia szerint igenis jogunk van belegondolni abba, hogy mi történhetett volna, ha történetek másként játszódnak le, valamint abba is, hogy megtörténhet az, hogy a rögzült események és személyek utólag lettek felnagyítva.

A beszélők Boia pszeudokonklúziójával fejezték be a könyvbemutatót: semmit se tudunk a jövőről, de jöjjön akármi, az ember fog idomulni az új korhoz, hisz egy alkalmazkodó lény.


A közönség kérdésére arról is szó esett, hogy annak ellenére, hogy úgy tűnhet, hogy Boia a magyaroknak játszik, nem erről van szó, hanem arról, hogy Boia a dokumentumok alapján megpróbálja lebontani azokat a mítoszokat, amelyek a román nemzetépítő és más diskurzusokban kialakultak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS