2020. szeptember 28. hétfőVencel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

„Elszabadult” a DNA? Sorra fejezi le a korrupció-ellenes szerveket

kérdezett: Főcze János 2015. március 17. 15:33, utolsó frissítés: 15:33

Illyés Gergő politológust kérdeztük a DNA jelenlegi helyzetéről, miután az ügyészség lekapcsolta a Feddhetetlenségi Ügynökség vezetőjét is.


A korrupció-ellenes ügyészség sorra lekapcsolta a többi hasonló „profilú” állami szerv vezetőjét: a szervezett bűnözés és terrorizmus ellenes igazgatóság (DIICOT) főügyészét, Alina Bicát és a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vezetőjét, Horia Georgescut. Illyés Gergő politológust kérdeztük arról, hogy a DNA milyen szerepre törekedhet, illetve hogy hogyan értékelhető a működése.

Illyés szerint a DNA már rég elszakadt az egykori politikai szereplők általi megkötöttségéből.

Lehetne azt mondani, hogy a DNA "elszabadult", vagyis tényleg pártállásra és kapcsolatokra való tekintet nélkül csap le a feltételezett bűnösökre?

- Én azt gondolom, hogy a DNA már jó ideje „elszabadult” és a vizsgálatai nem függnek politikusok vagy állami vezetők jóváhagyásától. A kérdés az, hogy van-e ma Romániában olyan struktúra, érdekcsoport, nevezzük akárhogy, amely még befolyásolni tudja a vádhatóság működését, vagy az valóban teljesen a törvényeknek és az ügyészek függetlenségének megfelelően működik? A választ természetesen nem tudom, a kérdés azonban mindenképpen felvetésre érdemes.

Elképzelhető, hogy a DNA saját legitimációjára törekszik azzal, hogy a többi „hasonló profilú” különleges céllal létrehozott ügyészség vezetőjét perbe fogták?

- Itt fontos látni, hogy a DIICOT egykori főügyésze, Alina Bica a jelek szerint durva korrupciós ügybe keveredett, elég nehéz politikailag motiváltnak tekinteni azokat a visszaszolgáltatási vádakat, amelyeket megfogalmaztak vele szemben. Az ANI volt vezetőjét hétfőn szintén az ANRP keretében végzett tevékenységével összefüggésben helyezték vizsgálat alá. Nem tudom, hogy a DNA célzottan találta-e meg éppen ezeket a személyeket, vagy a vizsgálatok során, az érintettek vallomásaiból jutottak el egyiktől a másikig, de az biztos, hogy a korrupcióellenes ügyészség legitimációja már így is megkérdőjelezhetetlen, ráadásul az egyik legnépszerűbb romániai intézmény - persze nem a politikai elit körében.

Károsnak értékelhető-e az, amilyen szerepet kapott a DNA a médiában?

- A média valóban élőben közvetíti ezeket az eseteket, eljárásokat, ám fel lehet tenni a kérdést, hogy melyik országban lenne ez másképp? Ha a médiához eljuttatnak információkat az egyes ügyekről, a lehallgatott telefonbeszélgetések átiratait, akkor természetes, hogy beszámol róluk, ez a média dolga. Hiszen itt sok esetben közpénzek szabálytalan kezeléséről, választott tisztviselők hivatali visszaéléseiről van szó, ami mindenképpen a közvéleményre tartozik.

A kérdés inkább az, hogy miért juthatnak el részletek a nyomozati anyagokból a médiához, kinek áll ez érdekében, megfelel-e ez a vonatkozó törvényeknek, illetve ezek nem akadályozzák-e az igazságszolgáltatási folyamatokat?

Értékelhetők-e visszaélésnek a DNA által alkalmazott procedúrák, és azoknak a laza alkalmazása? Itt főképpen az előzetes letartóztatás majdnem kivétel nélküli elrendelésére és a folyamatosan kiszivárgó magánbeszélgetésekre gondolok.

- Részben válaszoltam fentebb, az eljárások törvényességét nem tisztem megítélni. Azt viszont látom, hogy a DNA tulajdonképpen a teljes politikai és a gazdasági szféra érdekeit sérti, ebben a helyzetben pedig a nyilvánosság támogatása fontos lehet számára. Az állampolgárok nagy része pedig helyeslően viszonyul a DNA tevékenységéhez, főként, ha belelát az egyes ügyek részleteibe is, hiszen ezek a részletek általában nem azokat az állításokat támasztják alá, hogy teljesen ártatlan embereket hurcolnának meg.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS