Debreczeni Hajnalka: nincs összeférhetetlenség a rádiós és RMDSZ-es munkám közt
Balázsi-Pál Előd 2015. március 27. 18:02, utolsó frissítés: 20:50Kelemen Hunor sajtótanácsosa 2010 óta a közszolgálati rádiónál dolgozik, jó pénzért. Most botrány van, ezért megkerestük az illetékest.
Hivatali visszaéléssel, diszkriminációval és sikkasztással vádolja a Kolozsvári rádió és a Román Rádiótársaság (SRR) vezetőit a Korrupcióellenes Ügynökségnél (DNA) tett panaszában a Kolozsvári rádió egy alkalmazottja – írja a Ziar de Cluj. A 25 éve a rádiónál dolgozó Vasile Luca szerint a rádió törvénytelenül hagyta jóvá illetve hosszabbította meg Debreczeni Hajnalka áthelyezését a rádiónál.
Debreczeni Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sajtótanácsosa, illetve 2014. áprilisától a Román Televíziótársaság (SRTV) vezetőtanácsi tagja. A feljelentő szerint ezek a tisztségek összeférhetetlenek a rádiós állással, ráadásul Debreczeni Hajnalka de facto nem is dolgozik a rádiónál. Luca azt állítja, húsz kollégájával beszélt, és egyikük sem hallotta soha Debreczeni hangját a rádióban.
„2008-ban hagytam ott a Kolozsvári televíziót. A törvény lehetőséget biztosít a közintézményekben dolgozóknak, hogy áthelyezzék az állásukat. Ez azt jelenti, hogy az az állás, amit otthagytál – jelen esetben a kolozsvári tévénél – az egy megüresedett állás volt, amit meghatározott időre elfoglalhatott bárki, akit fölvett a főszerkesztő vagy az igazgató. Az én állásom megüresedett, de számomra nem szűnt meg, nekem jelen pillanatban is az az alapállásom. Én akkor kértem az áthelyezésemet, először a parlamentbe, majd utána, 2010-ben a kulturális minisztériumba, és akkor kezdtem el együtt dolgozni Kelemen Hunorral. Ezzel párhuzamosan a bukaresti székhelyű Román Rádiótársaságnál is, ahol a területi stúdiókért felelős főosztályra kerültem” – idézte fel a Transindexnek Debreczeni Hajnalka, hogy hogyan került a rádióhoz.
Kérdésünkre elmondta: a rádiónál a feladata a területi stúdiókkal való kapcsolattartás, stratégiák elkészítése, sajtómonitoring, illetve az egyéb kisebbségi csoportokkal való kapcsolattartás volt, amit folyamatosan végzett.
Debreczeni 2012-ben jött el Bukarestből, miután megszűnt az állása a minisztériumban, annak következtében, hogy az RMDSZ már nem volt kormányon. Ekkor kérte a rádiótól az áthelyezését Kolozsvárra. „A Kolozsvári rádiónál gyakorlatilag lett egy új állás, amit én hoztam Bukarestből, az ottani, Bukarestben kapott fizetéssel. Itt Kolozsváron folytattam ugyanazt a tevékenységet, amit Bukarestben végeztem: a stratégiák előkészítése, elsősorban a területi stúdiókra vonatkozóan, sajtómonitoring, kapcsolattartás.
Mivel nem szerkesztőként vagy műsorvezetőként alkalmazták, egyszerű a válasza arra a felvetésre, hogy soha nem hallották a hangját a rádióban: „Az, hogy valaki egy rádiónál dolgozik, nem föltétlenül azt jelenti minden esetben, hogy kell hallatszodjon a hangja is.”
Ez egyébként választ ad az összeférhetetlenség egyik részére is, amelyet a 41/1994-es törvény szabályoz. Ennek 13. cikkelye kimondja: a szakmai személyzethez tartozók nem lehetnek párttagok vagy politikai szervezetek tagjai. A szakmai személyzetről ugyanennek a törvénynek a 11. cikkelye rendelkezik, amelyből egyértelműen kiderül: ez alatt a tartalomgyártásban résztvevőket értik. Debreczeni Hajnalka saját bevallása szerint egyébként nem párttag.
„Nem áll fenn összeférhetetlenség. Többféle összeférhetetlenségre is utalnak a cikkben, illetve kommentekben, de ezek közül egyik sem áll fenn. Nem vagyok RMDSZ-tag, és egyébként az RMDSZ nem párt. Én bedolgozó munkatárs vagyok. Nem követtem el törvénytelenséget, nem vagyok összeférhetetlen, a vagyonnyilatkozataim, illetve az összeférhetetlenségi nyilatkozataim 2009-től errefele nyilvánosak. Mindenhol le kellett adnom ezeket a nyilatkozatokat, végig lehet követni, 2010-től nyilvános az, hogy én a Román Rádiótársaságnál dolgozom. Ha valaki vette volna a fáradságot, és megnézte volna, az láthatta volna” – nyilatkozta a Transindexnek.
Az összeférhetetlenségi vád másik fele a 13. cikkely második paragrafusára vonatkozik, mely szerint a közszolgálati rádió alkalmazottjai nem lehetnek más rádió- illetve televíziótársaságok vezetőségi tagjai. Debreczeni szerint ez a paragrafus a kereskedelmi rádióknál és tévéknél elfoglalt vezetői tisztségekre vonatkozik.
„Én abban a periódusban kerültem a bukaresti rádióhoz, amikor az a munka zajlott, amelynek a nyomán a Marosvásárhelyi rádió műsora 24 órássá vált. Addig ugye egy frekvencián osztozott a magyar és a román adás, és folyamatosan váltakozott a nyelv. A magyar adás és a román adás két külön frekvenciára került, és bebizonyosodott, hogy milyen jól működik, ha egész nap csak magyarul, illetve csak románul szól a rádió – ez egy win-win helyzet volt, mindenki csak nyert ebből. Ez a megoldás lenne kívánatos más területi stúdiók számára is, például a kolozsvári területi rádió esetében” – mondta Debreczeni, amikor arra kértük, meséljen munkájáról.
Megkérdeztük tőle, mennyire fix a rádiós munkaideje. „Teljesen flexibilis. Van nekem is egy nyolcórás munkaidőm, de ha én hétvégén tudok egyeztetni valakivel, akkor hétvégén egyeztetek” – válaszolt.
A 2014-es vagyonbevallása szerint Debreczeni Hajnalka 2013-ban 43894 lejt keresett a rádió alkalmazottjaként, és 12622 lejt az RMDSZ tanácsadójaként. Kérdésünkre, hogy ennyire gyengén fizet az RMDSZ, azt válaszolta: „Félnormával vagyok alkalmazva az RMDSZ-hez. Ha van egy nyolcórás állásom, akkor a 12 órát nem haladhatom meg, a törvény nem ad rá lehetőséget.”
Arra, hogy ez az ügy miért pattant most ki, Debreczeninek van egy elmélete: „Tudom konkrétan, hogy ki áll ennek a háta mögött, de ha azt mondom, hogy ez egy lejárató kampány, akkor mindenki azt mondja, hogy én folytatok lejárató kampányt. Nem tudom megnevezni egyelőre a személyt, mert nincsenek közvetlen bizonyítékaim, és enélkül nem szeretnék vádaskodni.”
Update 2015.03.27; 20:38: a törvénycikkelyeket tartalmazó dobozos szöveget utólag bővítettük a 41/1994-es törvény 23. cikkelyének két témába vágó paragrafusával.