„Szemüveget sem azért cserélünk, mert szemléletet akarunk váltani”
szerk. 2015. április 15. 16:08, utolsó frissítés: 2015. április 16. 14:19Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével beszélgettünk a hétvégi kongresszusról és az ennek kapcsán sűrűn tematizált "újratervezésről".
Közel fél éve annak, hogy az RMDSZ-ben az „újratervezésről” kezdtek beszélni. Számoltak-e azzal, hogy úgy fognak újratervezni, hogy önnek nem akad kihívója az elnöki tisztségért folyó versenyben? Van-e tétje így a kongresszusnak?
- Nézze, nálunk mindig a személyek körül szokott forogni minden, ehhez szoktunk hozzá, ez folyik ki a tévéből. Ha nincs látványos iszapbirkózás, akkor már nem érdekes a politika. Vajon az, hogy az RMDSZ – huszonöt év után – megkíséreli újragondolni önmagát, nem fontosabb-e annál, hogy Kelemen Hunor kit győz le, vagy felülkerekedik-e a közéleti iszapbirkózásban? Én a tartalmi tétet mindig is fontosabbnak tartottam a személyi párharcoknál, és – igen – a hétvégén megszervezett kongresszusunkon is tartalmi jellegű a tét: az RMDSZ politizálásának megújulása. Azt szeretnénk, hogy annak, ami a kongresszuson történik, a közösség legyen az első számú haszonélvezője.
És akkor, ilyen feltételek mellett, mit jelent az újratervezés? Mit kell újragondolni az eddigi politizálásból?
- Elsősorban a politizálás módján kell változtatnunk: több alázat és őszinteség, nagyobb odafigyelés szükséges, a közösség szolgálata kell hogy legyen a fő feladatunk. De a prioritásainkat is újra fel kell állítanunk. Ennek szükségessége az elmúlt néhány hónap politikai történéseiből eléggé világosan kiderült. Semmiképp nem a célokat kell újra kitalálnunk, nem az eddigi elveinket fogjuk feladni, mert ezekkel kapcsolatban negyedszázada elég pontos és határozott döntést hozott a magyarság. De ez nem jelenti azt, hogy időnként az érdekképviselet és érdekvédelem teendőinek listáját nem kell áttekintenünk, nem kell áthelyeznünk a hangsúlyokat.
Az egyik ilyen prioritás a közösségépítés. Azt gondolom, hogy most nem a kormányzásra, vagy annak esélyeire, hanem a közösségünkkel való kapcsolatunk erősítésére kell összpontosítanunk, mert a mi igazi szövetségeseink mindig is a magyar emberek voltak. Ez az egyik oka annak, hogy visszatérünk az ügyvezető elnökség struktúrájához, így tudjuk hatékonyan a közösségépítéshez kapcsolódó feladatokat ellátni. Azt is tudom, hogy nem elég, ha mi megváltozunk, az sem elég, ha az erdélyi magyarság politikai szervezetei együttműködnek. Országszerte a magyar közösségeknek is erősíteniük kell a köztük lévő szolidaritást. Kell ismernünk a regionális célokat, és el kell fogadnunk azt is, hogy más-más élethelyzetek más-más igényeket szülnek. A tömbmagyarság, a vegyes vidékek és a szórvány szükségletei pedig egyformán jogosak, ezért az RMDSZ-nek egyformán kell figyelnie valamennyi magyarlakta térségre. Ez nem kis feladat, de ez jelenti azt a sokat hangoztatott összefogást – számomra elsősorban ez jelenti az igazi összefogást.
Az RMDSZ választásról választásra átlépi a bejutási küszöböt, de egyre kevesebben szavaznak a szövetségre. Létezik arra stratégia, hogy miként lehet megtartani a közösség képviseletét?
- Meg szeretnénk tartani azok bizalmát, akik eddig választásról választásra kitartottak mellettünk, de vissza szeretnénk nyerni azokat is, akik az elmúlt időkben – jogosan – elfordultak a politikától, és ami ennél is fontosabb – meg szeretnénk nyerni a fiatalokat, hiszen semmit nem ér az, amit eddig létrehoztunk, ha ők mindazzal nem tudnak azonosulni.
Meg kell erősítenünk azok hitét, akik évek, évtizedek óta mellettünk állnak, akik önzetlenül dolgoznak a közösségért, de meg kell győznünk azokat a fiatalokat is, akikkel a kommunista diktatúra időszaka nem jelent közös múltat, és akiknek a nehezen elért célok már természetes, hétköznapi dolgok. Nekik vonzó jövőképre van szükségük, ezt kell biztosítanunk, de nem csak nekik: a teljes magyar közösségnek is irányt kell mutatnunk. És ennek egyetlen módja az őszinte, nyílt párbeszéd, közvetlen találkozás, amelyen mindent kibeszélhetünk. Természetesen, mindemellett konkrét tervek is szükségesek az élet számos területén. Ezekkel is készültünk a kongresszusra.
Ezek a konkrétumok hol találhatók meg? Melyek azok a kulcsterületek, amelyekkel az RMDSZ foglalkozni fog a következő időszakban?
- Az oktatás, a családpolitika, az ifjúságpolitika, a nemzetpolitika, a gazdaságpolitika, a külpolitika, és a nők közéleti szerepvállalása kapcsán fogalmaztunk meg olyan program-dokumentumokat, amelyeket a kongresszus elé fogunk terjeszteni megvitatásra, elfogadásra. Ezekben konkrét intézkedéseket javasolunk a következő időszakra, egyben jelezzük, melyek azok a szakterületek, amelyekkel kiemelten szeretnénk foglalkozni az elkövetkezendőkben.
Kétségkívül, az oktatási dokumentum a legfontosabb ezek közül. Meggyőződésem, hogy közösségünk jövője a magyar nyelvű oktatás minőségétől függ. Azért kell dolgoznunk, hogy fiataljaink versenyképes tudást sajátítsanak el. Mert ha ennek a feltételét meg tudjuk teremteni, akkor a szülők bátran íratják magyar iskolába gyerekeiket. Az is fontos, hogy a pedagógusok a szakmai lehetőségek révén megfeleljenek az új kihívásoknak és a sokasodó elvárásoknak.
A kongresszust követően miben fog változni az RMDSZ struktúrája, működése?
- Az újratervezés egyik fontos eszköze épp a szervezet hatékony működése. Meggyőződésem, hogy a civilek és a szervezeten kívüli szakértők bevonásával tudunk javítani a közpolitikáink minőségén. Házon belül pedig arra kell összpontosítanunk, hogy megerősítsük az együttműködést a különböző testületek között, a megyei szervezetek és az országos központ, valamint az önkormányzataink és helyi szervezeteink között is. Ez azt is jelenti, hogy több közös tervezésre, de hatékonyabb számonkérésre is szükség lesz.
A kommunikációink is részben újragondolásra szorul: javítanunk kell a belső tájékoztatást, de tartalmasabb és erőteljesebb kommunikációra van szükség a román többség tájékoztatása és meggyőzése érdekében is. Ezért kétségkívül több aktuális témához kell hozzászólnunk, és több hangon kell megszólalnunk, mint eddig.
Miért szükséges a főtitkárság visszaalakítása ügyvezető elnökséggé, és ez a visszaalakítás azt jelenti-e, hogy hiba volt a 2011-es átalakítás? A politikai alelnöki tisztség megszűnése egy időben Borbély László visszavonulásával azt jelenti, hogy ezt a tisztséget kifejezetten rá szabva, neki hozták létre négy éve?
- Egyik változás sem a személyekről szól. Ennél sokkal egyszerűbb az indok: nem szeretnénk a párttá válás, a „pártosodás” útjára lépni. Szervezeten belül többen is úgy vélekedtek, hogy a főtitkárság ezt a jelleget emeli ki. Az ügyvezető elnökség eközben a szövetség-jelleget hozza előtérbe, magyarán azt, amit mi leginkább hangsúlyozni akarunk a közösségünk irányában is: az RMDSZ elsősorban szolgálatot teljesít. Mindezzel összefügg a politikai alelnöki tisztség megszüntetése, hiszen az ügyvezető elnökség visszaállításával ez a funkció értelmét veszti. Nem tévedtünk, hanem időközben bebizonyosodott, hogy ez a jelenlegi struktúra nem szolgálja megfelelőképpen azt, amit a munkánkban hangsúlyozni akarunk.
„Újratervezik”, tehát, a prioritásaikat. Nevezhetjük ezt szemléletváltásnak is vagy csak az új teendők listájához kellett egy jó szlogen?
- Leegyszerűsítve, prózaian szólva, én ezt a szemüvegcseréhez hasonlítom leginkább. Nem tudom, mások hogy vannak ezzel, de szemüveget én rendszerint azért szoktam cserélni, mert megkarcolódott a lencse, mert jobban, tisztábban szeretnék látni, és nem azért, mert azzal együtt személetet is váltok. Nem hinném, hogy ehhez az egyszerű döntéshez bármiféle különlegesebb szlogen szükséges. Az új szemüvegnek új a lencséje, jobban lehet látni.