2024. március 4. hétfőKázmér
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Régi-új választási rendszerünk lesz. Ki veszít, ki nyer belőle?

F.J. 2015. május 18. 13:38, utolsó frissítés: 13:38

Illyés Gergő politológus szerint az sem feltétlenül hátrányos a romániai magyaroknak, hogy a törvénnyel a megyei tanácselnöki tisztségek legitimitását is kilúgozzák.


Parlamenti választások:

- megyei listákkal fogunk parlamenti képviselőket és szenátorokat választani

- nagyon valószínű, hogy egy mindegyik parlamenti pártnak előnyös, kompromisszumos rendszerben egyeznek ki

- három személy is alakíthat pártot, eltűnik a területi kritérium, ráadásul az állam finanszírozza a költségeket, ha a jelöltek elérik az országos 3%-ot



Önkormányzati választások:

- egyfordulós polgármester-választások, amelyek nem feltétlenül kedveznek az éppen regnáló polgármesternek

- nagyobb esély lesz helyi szinten indulni nagyobb pártok támogatása nélkül

- a megyei tanácselnökök presztízse ugyan csökkenni fog, de nagyobb esély lesz interetnikus környezetben magyar tanácselnökök megválasztására



Illyés Gergő politológust kerestük meg az új választási törvényekkel kapcsolatos kérdéseinkkel.

Megyei listás választási rendszer körvonalazódik

Ha a parlamenti választási törvényt a jelenlegi formájában fogadják el, akkor a parlamenti választási rendszer megyei listás lenne: minden megyében állítanának listát a pártok, amelyen az előzetesen megállapított sorrend szerint jutnának be a képviselők és szenátorok, attól függően, hogy mekkora szavazatarányt kap az adott párt listája. Illyés Gergő politológus szerint még az nem látszik ugyan, hogy pontosan milyen mechanizmust alkalmaznak, de ezeket az eredményeket majd valamiféle kompenzációs lista révén arányosítják.


Kinek kedvezne ez?

Illyés szerint az a törvény, amit majd elfogadnak, eléggé kompromisszumos lesz: a PNL és a PSD megpróbál majd úgy kiegyezni, hogy olyan törvényt fogadjanak el, ami mindenkinek jó. „Az bebizonyosodott, hogy a mostani rendszer lutri, és ez senkinek sem jó, mert a pártok nem szeretik a kiszámíthatatlanságot. Éppen ezért tették le a voksukat egy stabil, arányos rendszer mellett” – mondta.

„Tehát ez egy kompromisszumos megoldás lesz, és a jelenlegi információk szerint ez az RMDSZ-nek sem lesz rossz. Az egyéni kerületi rendszer azért lett volna rossz, mert át kellett volna rajzolni a kerületeket - például a népszámlálás miatt -, és nem biztos, hogy az RMDSZ ki tudott volna alkudni egy olyan kedvező kerületbeosztást, mint a mostani.

Ez az RMDSZ számára sokkal biztonságosabb lesz, de a fő kérdés most az RMDSZ-nek az, hogy sikerül-e alternatív küszöböt valamilyen módon beépítenie a rendszerbe?” – mondta.



Tényleg könnyebb lesz pártot alakítani?

Az, hogy három választópolgár is alapíthat pártot, és a területi kritérium is eltűnik, ráadásul az állam finanszírozza a jelölteket, könnyebbé teszi a pártalapítást. Azonban arra is kell figyelni, hogy az állam csak akkor fizeti vissza a költséget, ha az országos szinten eléri a 3%-os támogatottságot.

„Én inkább az önkormányzati választások esetében látom ennek a jelentőségét, ahol ezután sokkal könnyebb lesz helyi szinten elindulni, mert nem kell egy országos párt tagjának lenni az induláshoz. Hasonló rendszer működik Magyarországon is, ahol sokszor helyi érdekű egyesületek indítanak polgármestereket.

Nyilván ebben a törvényben az is benne van, hogy két egymást követő választáson el kell indulni, másként felszámolják a pártot” – mondta.

Illyés szerint ez azért nevezhető méltányosnak, mert csak bizonyos fokú társadalmi támogatottság mellett indokolt az, hogy közpénzből finanszírozzanak egy kampányt.


Kinek kedveznek az egyfordulós polgármester-választások?

„Én nem értek egyet azzal, hogy az egyfordulós polgármester-választás a nagy pártoknak, illetve a tisztséget éppen betöltőknek kedvez. Ha például nem kedvelnek a polgárok egy polgármestert, akkor nyilván ez az ellenjelöltjének fog kedvezni. A két fordulónak az a hátránya, hogyha az abszolút többség megszerzése nem sikerül, akkor egyszerűen a proteszt-szavazatok miatt is veszíthet egy regnáló városvezető. Ezt küszöböli ki az egyfordulós rendszer. De én úgy gondolom, hogy a rendszer ugyanúgy kedvezhet a kihívónak is, mint a tisztséget éppen betöltőnek” – mondta.


Megyei tanácselnökök –kilúgozzák a legitimitásukat

Illyés szerint a megyei tanácselnöki tisztség presztízsét ugyan csökkenti az, hogy közvetetten fogják választani őket, azonban más szempontból interetnikus környezetben ez előnyös is lehet az RMDSZ számára.


A törvény szerint a megyei tanácsosi listákra fogunk szavazni, amiből ki fog alakulni egy megyei tanács összetétele. Ezután tárgyalások következnek arról, hogy ki alkotja majd a többséget. „Ez például egy interetnikus környezetben az RMDSZ-nek azért kedvez, mert már ebben a tárgyalási fázisban úgy lehet fellépni, hogy a megyei tanácselnöki tisztség betöltéséhez is feltételeket szabnak. Ráadásul vissza is lehet hívni majd kétharmados többséggel a tanácselnököt.

Még az is elképzelhető, hogy olyan megyékben lesz magyar tanácselnök, ahol közvetlen szavazással nem lenne valószínű, mint Maros vagy Szatmár. Ezzel a választási törvénnyel nagyobb esély lesz erre” – mondta Illyés.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS