2020. aug. 14. péntekMarcell
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A bálványosi vár miatt perelné Torját a Romsilva

S. I. 2015. június 04. 13:57, utolsó frissítés: 13:57

Egy pályázati feltétel miatt telekkönyvezte Torja község a vár alatti területet. Az állami erdészet szerint ehhez nem volt jogalapja.


Állagmegőrzési, később felújítási munkálatok elvégzését tervezi Torja község önkormányzata a bálványosi várromon. A település polgármesteri hivatala 2014-ben sikeresen pályázott a kulturális minisztériumhoz a C-kategóriás műemlék állagmegőrzési tervének elkészítésére, míg idén a kivitelezésre kérnek támogatást.

A pályázati feltételekhez az is hozzátartozott, hogy telekkönyveztetni kell a várrom alatti területet, aminek az önkormányzati testület eleget tett, a területet pedig községi leltárba vette. Az állami erdészet (Romsilva) viszont perrel fenyegette meg az önkormányzatot, állításuk szerint a saját nyilvántartásukban a területet erdőként jegyzik, ráadásul a telekkönyveztetés az erdészet megkerülésével történt, arra nem adtak engedélyt, mi több, tudomásuk sem volt erről a lépésről.

Daragus Attila, a község polgármestere a Transindexnek elmondta, valóban akadt egy kis kellemetlenség az állami erdészettel, de próbálnak megállapodni a Romsilvaval, hogy addig ne indítsanak pert, amíg be nem nyújtják a pályázatot, amitől egyébként 500 ezer lejt remélnek.

Az ügyben megkerestük a Romsilva erdészeti igazgatóság Kovászna megyei kirendeltségét, amely közölte, hogy a Romsilva a berecki állami erdészet révén 0,3 ha területet kezel, beleértve azt a területet is, amelyen a Bálványos-vár található, így az az országos erdőalap részét képezi.


A Cornea Emilian Ilie igazgató által aláírt levél megjegyzi: egy köztulajdonban lévő erdőterületet a visszaszolgáltatási törvények, egyéb jogszabályok, vagy végleges és visszavonhatatlan bírósági döntés révén lehet az állami nyilvántartásból kivenni.

„Jelenleg a szóban forgó terület kapcsán visszaigénylésről nincs tudomásunk, az nem volt visszaszolgáltatva, nem bocsátottak ki egyéb jogszabályt például tulajdon átruházásról, és végleges, visszavonhatatlan bírósági döntés sem született ebben a kérdésben, így a terület az országos erdőalap részét képezi” – fogalmaztak. A levél megjegyzi, hogy az erdészet nem tudja milyen jogszabályi alapon került át Torja község önkormányzati tulajdonába a szóban forgó terület, ezért a fentiek ismeretében a Kovászna megyei Romsilva a kialakult helyzetet jogvitának tekinti, amelynek rendezése az igazságszolgáltatásra tartozik.

Kérdésünkre, hogy az erdészet hajlandó-e eltekinteni a perindítástól a pályázat benyújtásáig, az igazgató megjegyezte: a Romsilva támogatja a Bálványos-vár felújítását, különösen, hogy EU-s alapokból is finanszíroznák a munkálatokat, hisz Kovászna megye egyik fontos történelmi, kulturális, oktatási és turisztikai látványosságáról van szó, de csak abban az esetben, ha tiszteletben tartják az állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba való átruházás törvényi előírásait.

A felújítási tervek kapcsán megkerestük Bordi Zsigmond Lórándot, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum történelem-régészet részleg vezetőjét, aki azt szerint részletes előzetes tanulmányok nélkül nem ajánlatos a várromhoz nyúlni, mivel egyáltalán nem biztos, hogy a földrengések által megrongált, meggyengített falak megbírnának nagyobb ráépítéseket.

A szakember elmondta: a bálványosi vár az Apor-családnak volt a birtokközpontja, és valamikor a 14. század első felében épült. 1307-ben még nincs írásos említés róla, ám az 1340-es évek végén viszont már létező várként említik. Az erődítmény egy nagyobb családnak, nemzetségnek volt a vára, amelynek az Aporok az egyik ágát jelentették. Az 1350-es években öt, később nyolc tulajdonost említenek a történeti források, a várat pedig valamikor a 15. század folyamán hagyják el. Az elképzelhető, hogy a létesítményt később vadászkastélyként használták, de állandó jelleggel már nem lakták, így csak a 14. századra lehet mondani, hogy folyamatosan lakott volt az épület.

Kérdésünkre, hogy jelenleg milyen állapotban van a vár, a muzeológus elmondta: megvan az öregtorony romja, a falcsonk körülbelül a második emelet magasságáig áll, a vár kápolnája 70 százalékos állapotban, de leomlott falakkal megvan, és megvan a várkútnak nevezett víztározó, amit meg kéne tisztítani. A felsővár falai helyenként viszonylag jó állapotban, teljes magasságukban állnak, az alsó várfal viszont csak az északi oldalon áll, ahol nem volt kitéve a földmozgásoknak - zárta Bordi Zsigmond Lóránd.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS