26. Tusványos: tényleg nem ember az asszony?

Jókora marék, viccnek álcázott hétköznapi hímsovinizmussal dobta szembe a hallgatóságot Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a 26. Tusványos tábornyitóján. Beszédében, zárásképpen ugyanis azt a sok használattól már elrongyolódott, axióma-rangra emelt tábori túlélési útmutatást említette, hogy „Az asszony nem ember, a sör nem ital és a medve nem játék”.

Noha sokszor hallottuk már ezt a mondást, s bár sosem örültünk neki, most viszont nem mehettünk el mellette szó nélkül, mert nem kell magyarázni, hogy más a súlya, ha az egyszeri tárborlakótól halljuk, és másképpen hat, ha ugyanazt Magyarország egyik vezető politikusa mondja. Így Németh Zsolt mellett Tusványos két, fontos pozícióban levő, a megnyitón is felszólaló női szervezőjét, Sándor Krisztinát, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökét, és Tárnok Máriát, a Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumának elnökét is megkérdeztük a témáról. Németh azt fejtegette, hogy ez egy nyelvi kérdés, nem pedig a mentalitás axióma-szintű leképeződése, a szervezőnők szerint pedig ez nem több egy viccnél.

Németh Zsolt: „A székely axiómák sorában hangzott el ez a mondat. Ezt a mondást bizonyára önök is ismerik, hogy az asszony nem ember, a leánka nem gyermek... Ez nem azt jelenti, hogy ne tekintenék egyenrangúaknak a székelyek az asszonyokat, hanem van az asszony és van az ember, mindegyiküknek van az életben egy jó elfoglalt helye, és ez a fajta székely megközelítés része a közgondolkodásnak, mint ahogy az is, hogy a medve nem játék és hogy a sör az nem ital, mert a pálinka az igazi ital.

Én nem látom úgy, hogy a székelyek ne tisztelnék az asszonyokat, sőt, úgy látom, hogy jobban tiszteik azzal, hogy ők azt mondják, hogy az asszony az asszony, az ember meg ember. Ma, amikor a világban felcserélődnek ezek a fajta szerepek, és általában a nemi szerepekkel kapcsolatban egy zűrzavar van, akkor én azt gondolom, hogy nem kell a székelyeknek a gondolkodásában semmiféle előítéletet keresni.