2020. szeptember 22. keddMóric
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Romániát elkerülte eddig a menekülthullám, azonban...

Kertész Melinda Kertész Melinda 2015. szeptember 02. 13:09, utolsó frissítés: 17:23

A magyar-szerb határ mentén beüzemelt kerítés felénk terelheti a menekülteket. A temesvári menekültközpontban jártunk.


Nem sokáig váratnak, feltárul a távirányított kapu, és már a személyazonossági adatait jegyzi az ügyeletes belügyi alkalmazott, majd megkér, várjuk türelemmel, mindjárt fogad az igazgató. A kapusfülke körül, a belső udvaron menedékkérők várakoznak, van, aki valamilyen ügyben érkezik, mások inkább csak az időt múlatják, várva, hogy közelebb kerüljenek az ügyük megoldásához.

Ilyen lehet a pokol tornáca, az ideiglenesség, a várakozás hangulata állandósult a temesvári menekülttáborban. A hosszan, egymással párhuzamosan húzódó, katonai barakkokhoz hasonló épületek között jókora zöld övezet terül, de a menekültek – főleg a fiatalabbak – kisebb csoportokba verődve beszélgetnek egy eldugottabb zugban. Egyik közülük már nem él a táborban, kiköltözött a városba, az érkező igazgatót széles mosollyal üdvözli, és váltanak néhány szót angolul. A szíriai srác – körülbelül 20 éves lehet – elújságolja, egy vendéglőben kapott munkát, és van lakása is.





Filimon Pitea elmondja, most nincsenek sokan a központban, majd megmutatja a közösségi térként működő termet, ami valóban kong, nem használja most senki: pingpongasztal, internet-csatlakozással ellátott számítógépek, gyerekjátékok, a falakon gyerekrajzok. A terem egyik része tanteremként működik: a gyerekek, de akár a felnőttek is nyelvleckéken vehetnek részt, igény szerint a tanításhoz tolmácsot is biztosít a központ.

Temesváron két különálló, a menekültek számára fenntartott központ működik: a Menedékjog-kérők Procedurális és Elszállásolási Regionális Központja és a Sürgősségi Tranzitközpont (CTU).

A temesvári regionális központ tevékenységi körét a menedékkérők ügyének megoldása képezi, azokénak, akik Romániában valamilyen védelmet élveznek. Ez a központ a Belügyminisztérium (MAI) Bevándorlóügyi Főigazgatóságához (IGI) tartozó Menedékjogi és Integrációs Igazgatóság (DAI) keretében működik. A temesvári regionális központ hatásköre Románia délnyugati részére, vagyis Bihar, Arad, Temes, Krassó-Szörény és Hunyad megyére terjed ki.



A CTU egy háromoldalú egyezség alapján jött létre, amelyet Románia Kormánya, az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) és a Bevándorlásügyi Nemzetközi Szervezet írt alá. Ennek keretében egy új mechanizmus alapjait tették le, amely a sürgősségi segítségnyújtásra szoruló személyeket ment ki a számukra életveszélyes környezetből, és ideiglenesen a temesvári tranzitközpontban helyezi el. Az ide menekített személyek legfennebb hat hónapig maradhatnak, innen a hatóságok a végleges letelepedést nyújtó, befogadó országokba helyezik át őket. Ezt a központot azon menekültek számára alapították, akik esetében a procedúrák nem mehettek volna végbe biztonságban az első menedékjogot nyújtó országban.

A sürgősségi tranzitközpont létrejöttekor világszinten egyedülálló volt, mára már Szlovákiában és a Fülöp-szigeteken működik hasonló koncepción alapuló központ, azonban a szlovákiai a temesvárihoz képest alacsony befogadóképességű, egyidejűleg alig száz menekült befogadására képes, a Fülöp-szigeteken pedig 20 személyt tudnak befogadni. A CTU 200 személy befogadására képes.



Filimon Piteát arról kérdeztük, hogy az utóbbi időszakban hogyan alakult a menedéket kérő, vagy az országba belépő menekültek száma. Az igazgató szerint nincs növekedés a központ által kiszolgált régióban a menekültek számának tekintetében. 2012-ben, az Arab Tavaszt követő időszakban érkezett a legtöbb menedékkérő, ekkor csak a temesvári regionális központban több mint 2000 kérvényt iktattak. Kiderült, az utóbbi évben a kérvények száma csökkent, és semmiképpen sem hasonlítható össze a helyzet a magyarországival.


Romániát elkerülik a menekültek

„Azt nem tudnám elmondani, hogy mi az oka annak, hogy Romániát elkerülik a bevándorlók, azonban azt tudom, hogy a menedékkérés léptéke nem nevezhető rendkívülinek.

Bár nem szeretnék becslésekbe bocsátkozni, azt elmondhatom, hogy több migrációs folyosó létezik” - mondta Pitea, aki szerint először is Afrika és Európa között Spanyolország, illetve Olaszország irányába, illetve Törökországon keresztül Görögország irányába érkezik a menekülthullám.

Ez utóbbi folyosón keresztül a bevándorlók útja Macedónia-Szerbia-Magyarország felé vezet, azonban Görögország felől ez az útvonal akár Bulgárián keresztül Románia, majd Magyarország irányába is elágazhat. A célországok mindig az északi vagy fejlettebb országok lesznek. Pitea szerint elképzelhető, hogy a magyarországi kerítés miatt az elkövetkezőkben Románia irányába fognak áramlani a menekültek.


2012 óta változott a Románia segítségét kérők nemzetiségi összetétele. Miközben ezelőtt három évvel Afrika északi részéből – Tunéziából, Marokkóból, Algériából – érkező személyek nyújtották be a legtöbb menedékkérést, most a legtöbb kérvényező szíriai, de vannak iraki, afganisztáni, pakisztáni, iráni kérvényezők is.

A CTU-nál másképp működik a rászorulók befogadása, ezzel a kérdéssel a partnerszervezet, az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztos intézménye foglalkozik: a munkatársaik azonosítják be a segítségre szoruló embereket, kiválasztják, hogy kiket helyeznek el közülük a temesvári központban, és ugyancsak ők szervezik meg ide vezető útjukat is. Tehát a tranzitközpontba érkező személyek száma mindig kontrollált. A Regionális Központ ezeknek az embereknek a rendelkezésére bocsátja a központot, védelmet, iratokat biztosítunk nekik. A UNHCR továbbá a menekülteknek egy befogadó országba való kiközvetítését látja el.

Akik a román államtól kérnek menedékjogot, és a Regionális Központba kerülnek, azok addig maradhatnak itt, amíg menedékkérésüket elbírálják, esetükben tartózkodási határidő nem létezik. Ha kedvezően bírálják el a menedékkérést, akkor a menekültnek van lehetősége arra, hogy kérje a regionális központba való elszállásolásának a meghosszabbítását, míg sikerül beilleszkednie a román társadalomba. Jelenleg a Tranzitközpontban 82, a regionális központban 12 személy tartózkodik.



Az igazgatótól azt kérdeztük, hogy érkezésüktől fogva milyen procedúrákon esik túl egy menedékkérő, aki a Regionális Központhoz fordul. Pitea elmondta, a menedékjog-kérés megfogalmazását követően a Regionális Központba érkezők előbb a formaságokon esnek keresztül: kitöltenek egy formanyomtatványt, majd az igényeiknek megfelelő segítséget kérnek, ami a szállásigényeiktől a pénzbeli juttatásig terjed, és egy orvosi vizsgálaton is részt vesznek.

„Ezt követően tudomásukra hozzuk a jogaikat és a kötelezettségeiket, illetve elmondjuk nekik, hogy ujjlenyomatot is veszünk tőlük, amire azért van szükség, hogy kiszűrhessük azokat, akik már korábban, egy másik EU-s tagországban is kértek menedékjogot. A Regionális Központtal több civil szervezet is együttműködik, akik egyéb típusú tanácsadást is szolgáltatnak, vagy szükség esetén pszichológiai segítséget is nyújtanak a menekülteknek. Olyan személyeket is nyilvántartunk, akik nem szorulnak arra, hogy a központunkban tartózkodjanak, mert anyagi helyzetük lehetővé teszi azt, hogy kint lakjanak. A mi központunk nem egy zárt központ. Innen bármikor kimehetnek a bentlakók, mindössze egy házirendet kell betartaniuk, este 10 órára vissza kell érkezniük. Amennyiben a házi szabályt nem tartják be, kilakoltatjuk őket a központból” - magyarázza az igazgató.





A központ nem rendelkezik saját kantinnal, konyhát bocsátanak a bentlakók rendelkezésére, itt főzhetnek, mindenki saját magának oldja meg az étkeztetését. Akiknek nincs pénzük, azok számára a központ naponta kiutal egy bizonyos összegnyi segélyt, ami az alapélelmiszerek megvásárlására elegendő. A szobák 10 férőhelyesek, kiosztásukkor elsődleges kritérium a családok egysége, majd egyéb kompatibilitásokat vesznek figyelembe: azok kerülnek ugyanabba a szobába, akik például ugyanazt a vallást gyakorolják, ugyanazt a nyelvet beszélik, vagy ugyanabból az országból érkeznek, esetleg ugyanazzal a kulturális háttérrel rendelkeznek.


Integrációs procedúrák

Miután egy személyt elfogadtak menekültként Romániában, 30 napon belül jeleznie kell abbeli igényét, hogy részt szeretne venni egy integrációs programban. Ha a kérését elfogadják és felveszik a központba, akkor ez a személy hat hónapon keresztül a garantált minimális jövedelemnek megfelelő, vissza nem térítendő pénzösszegben részesül, ezt az időszakot meghosszabbíthatja kilenc hónapra. Ugyanakkor a programban résztvevő személyek nevét bevezetik a helyi hatóságok nyilvántartásába, és a munkaközvetítő ügynökségek listájára. A munkalehetőségekről pedig folyamatos tájékoztatásban részesítik őket, és közben részt vehetnek átképző tanfolyamokon, ahol különböző mesterségeket sajátíthatnak el. A központban dolgozó tanácsadók felmérik, hogy az illető személyeknek mire van szükségük a sikeres beilleszkedéshez, és ennek függvényében egy személyre szabott integrációs programot dolgoznak ki, amellyel hozzásegítik őket az önerőből való boldoguláshoz.

Megesik, hogy kísérő nélküli gyerekek is érkeznek a központba.

Rájuk egy különálló procedúra vonatkozik. A kísérő nélküli, vagy árva gyerekek bekerülnek a romániai szociális ellátási rendszerbe, ők nem maradhatnak a központban, hanem gyerekotthonokba kerülnek. A procedúra, amelynek alávetik ahhoz, hogy a menedékjog-kérő státust elnyerjék, nem különbözik attól, amin az ideérkező felnőttek átesnek. Egy gyámot utalnak ki nekik, ez lehet egy szociális munkás vagy egy jogász, akinek az a dolga, hogy a gyerekek érdekeit képviselje a menedékkérelmi procedúra lebonyolítása során.


Kontrollált módon érkeznek novembertől a menekültek

Novemberben érkeznek Romániába az első olyan menekültek, akiknek befogadására az ország kötelezettséget vállalt az Európai Uniónak - mondta kedden az Europa FM rádióban Leonard Orban, Klaus Johannis államfő európai ügyekért felelős tanácsadója.

A kormány valamivel több mint 1700 személy befogadását ígérte meg az ország 6 menekülttáborában. Orban elmondása szerint Görögországból vagy Olaszországból érkeznek majd a menekültek. Összesen 80 olyan menekültet fogad be majd Románia, aki az Európai Unión kívüli menekülttáborokból jön. Orban azt is elmondta, hogy a menekültek érkezése fokozatos lesz, a hatóságok ellenőrzik őket, és csak azok maradhatnak az országban, akik menedékjogot is kapnak.

A Sürgősségi Tranzitközpontról sorozatunk második részében bővebben írunk

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS