2022. november 27. vasárnapVirgil
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Szigorúan ellenőrzött ügyészek?

S. I. 2015. október 09. 14:00, utolsó frissítés: 14:00

Gőzerővel zajlik a korrupcióellenes harc, amely még a vádhatóság emberei közt is szedi áldozatait. Megfélemlítés, vagy van az a pénz?


Az elmúlt évben több látványos és kevésbé látványos személycsere zajlott az igazságszolgáltatás berkeiben. Egy részről magas rangú ügyészségi tisztviselőket vádoltak meg különböző bűncselekményekkel, főleg olyanokat, akik országos ismertségű politikusok, üzletemberek ügyeiben képviselték a vádhatóságot. Másfelől olyan ügyészek hagyták el a rendszert egyik napról a másikra, minden magyarázat nélkül, akik szintén hangos ügyekben vizsgálódtak.

Lucian Papici, Emilian Eva, Alina Bica, Mariana Alexandru és Adriana Cristescu csupán néhány név azok közül, akik olyan személyeket juttattak rács mögé, akikről korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy elítéljék őket. Az ügyészek ellen indított eljárások, már meghozott ítéletek, vagy idő előtti nyugdíjazásuk a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel szembeni határozott fellépésüknek a „fizetsége”, vagy annak, hogy egy adott ponton magukról is elhitték, ugyanolyan érinthetetlenné váltak, mint azok a politikusok és milliárdos üzletemberek, akiket lekapcsoltak? – teszi fel a kérdést a România Curată.

Két ügyben folyik eljárás a referendum-ügy sztárügyésze ellen

A legújabb példa az első kategóriára az a Lucian Papici, aki a Bukarest első körzeti DNA igazgatója volt, azokban az időkben, amikor a korrupcióellenes harcot még Daniel Morar vezényelte. Papici gyakorlatilag a DNA második emberének számított, most pedig a legfelsőbb bíróság úgy döntött, új eljárást rendel el a DIICOT által lezárt két büntetőügyben, amelyekben Papici is érintett.


Az új eljárást Tiberiu Niţu legfőbb ügyész kérvénye nyomán rendelték el, annak ellenére, hogy a DIICOT által indított és lezárt ügyekről van szó. Az egyik esetben azzal vádolták meg, hogy Papici Temesváron élő felesége után kémkedett, miután olyan telefonkészüléket vásárolt neki, amelyikre egy lehallgatásra alkalmas szoftvert telepített. A másik ügyben befolyással való visszaéléssel vádolták meg, a vád szerint a DIICOT-nál járt közben az unokaöccse érdekében, aki ellen egy temesvári sztriptízklub tulajdonosaként bűnszervezet létrehozása és emberkereskedelem miatt indult eljárást.

Lucian Papici volt az, aki a referendumügy kapcsán képviselte a vádat, és a bíróság egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Liviu Dragneát, a PSD ideiglenes elnökét. Bírósági források szerint Papici egy másik, Dragneát érintő ügyön is dolgozott, amikor mennie kellett a DNA-tól. Az ügyész egyébként rácsok mögé küldte a hatodik körzet polgármesterét, a PDL-s Cristian Poteraşt is, akit nyolc év börtönre ítéltek, de köze volt a szociáldemokrata Cătălin Voicu dossziéjához és Laurenţiu Mironescu letartóztatásához is, aki Traian Băsescu közeli ismerősének számít. E mellett az elhíresült Zambaccian-ügyben is vizsgálódott, ami végül Adrian Năstase elítésével zárult.

A Dan Voiculescut bíróság elé állító „iași-i Cattani” jelenleg letartóztatásban ül

Emilian Eva, a DNA volt ügyésze kulcsszerepet játszott abban, hogy az ICA-privatizáció kapcsán tíz év letöltendő börtönbüntetésre ítélték Dan Voiculescu médiamogult. Emilian időközben visszatért a iaşi-i ügyészségre, majd idén nyáron egykori kollégái előzetes letartóztatásba helyezték. A gyanú szerint kenőpénzt fogadott el, pénzmosásban és hamisításban volt bűnrészes, és hivatásával nem összeegyeztethető pénzügyi műveleteket bonyolított le.

A „iași-i Cattani” becenevet azzal érdemelte ki, hogy a rábízott ügyeket rekordgyorsasággal oldotta meg. 2004-ben egy ideig foglalkoztatta a gondolat, hogy elindul Iaşi polgármesteri székéért, ám később letett ebbéli szándékáról. 2015-ben a legfőbb ügyész őt javasolta abba az ENSZ bizottságba, amelyet Rafic Haririr egykori libanoni miniszterelnök meggyilkolási körülményeinek kivizsgálására állítottak fel, ám a külügyminisztérium végül egy másik jelöltet javasolt.

Alina Bica annak az embernek a „segítségével” jutott börtönbe, akit bíróság elé állított

A DIICOT volt igazgatójának esete talán a legismertebb, hisz hetekig foglalkoztatta a közvéleményt. Három ügyben is folyik ellene eljárás, jelenleg pedig előzetes letartóztatásban van. A DNA szerint Alina Bica és Şerban Pop, az ANAF egykori vezérigazgatója csúszópénzt fogadtak el évekkel korábban Horia Simu üzletembertől. A vállalkozó állítólag 230 ezer eurót fizetett annak érdekében, hogy a DIICOT zárja le az ellene indított bűnvádi eljárást, ami meg is történt. Bica tagadta a vádakat.

Bica nevéhez fűződik Ovidiu Tender, Marian Iancu és Corneliu Iacobov letartóztatása és elítélése. Most pedig azzal vádolják, hogy kenőpénzt fogadott el Tendertől, aki az egyik dossziéjának lezárását kérte tőle.

Bíróság elé állította Adrian Năstasét, majd váratlanul elhagyta a DNA-t

Mariana Alexandru Lucian Papici egykori helyettese volt. Adrian Năstase és Cătălin Voicu ügyei mellett Monica Iacob-Ridzi egykori ifjúsági és sportminiszter elítélésében is szerepet játszott. 2014 szeptemberében 56 évesen nyugdíjaztatta magát. Az okokról nem beszélt nyilvánosan, ám igazságügyi források szerint felrótták neki a Bute-gála ügyében Elena Udrea kapcsán tanúsított inaktivitását. 2015-ben pedig már Moldovában találjuk, ahol a korrupcióellenes központ Európai Tanács részéről delegált szakértőjeként dolgozik.

A Hidroelectrica és a Rompetrol ügyek gazdája is idő előtt nyugdíjba ment

Adriana Cristescu DIICOT-ügyész szintén idén nyugdíjaztatta magát, sűrű hallgatások közepette. Ügyészségi források szerint azonban az lehetett az oka, hogy a Hidroelectrica és a Rompetrol ügyekben nem volt elég serény. A Rompetrol kapcsán nem született végleges ítélet Dinu Patriciu ügyében, a vádlott időközben elhunyt, ám az ügy további vádlottjai, mint például Sorin Roşca Stănescu volt PNL-s szenátor, börtönbe kerültek. Cristescu juttatta rácsok mögé a Hidroelectrica volt vezetőit is, és ebben az ügyben ítélték el Codruţ Sereş volt gazdasági minisztert is.

A Democracy Institute amerikai kutatóintézet márciusban azt írta, hogy a romániai korrupciós harcra túlkapások jellemzőek, és úgy látta, ügyészállam van kiépülőben, ami veszélyezteti a demokratikus jövőt. Patrick Basham, az intézet vezetője véleményanyagában úgy fogalmazott, hogy francia forradalmi terror uralja az egykori Kis Párizst.

A fentiekből kiindulva és az analógiánál maradva úgy folytathatnánk a gondolatmenetet, hogy a forradalom felfalja saját gyermekeit, de úgy is tovább lehetne görgetni, hogy a birodalom visszavág. Az említett ügyészek egyik napról a másikra történő vád alá helyezése, nyugdíjazási körülményei kapcsán nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy a szervezett bűnözői csoportokkal összefonódott politikai elit fenyegetve érzi magát, ezért minden követ megmozgat befolyása megőrzése érdekében, és sorra megszabadul a számára kényes személyektől. Ám mi van akkor, ha az ügyészek ellen indított eljárásoknak van alapjuk, és bebizonyosodik, hogy ők sem makulátlanok?

Mindkét forgatókönyv elképzelhető, és a magát közéleti kérdésekben tájékozottnak mondó állampolgár sem tudja, mit higgyen. Szíve szerint az első verziót fogadná el, ám esze óvatosságra inti, pedig egy normálisan működő jogállamban fel sem merülhetne egy ilyen választási lehetőség.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS