Kolozsvári kétnyelvű helységnévtábla-per: bizakodó a felperes
Kertész Melinda 2015. október 26. 17:11, utolsó frissítés: 18:33Bármi is legyen két hét múlva az ítélet, végső döntés csak másodfokon születik majd a kolozsvári többnyelvű helységnévtábla perében.
Hétfőn délben a szokásosnál is nagyobb volt a sürgés-forgás a Kolozs Megyei Törvényszék földszinti tárgyalóterme előtt. Bár a sajtó sem számít kuriózumnak az intézmény folyosóin, ma kifejezetten nagy volt a médiaérdeklődés: a város többnyelvű helységnévtábláinak ügye miatt a jogi képviselők és a sajtó mellett több civil is várta, hogy az ügy tárgyalása elkezdődjön.
Több mint 400-an perelik a hivatalt
„Úgy érzem, hogy a többnyelvűség kérdésében mérföldkő ez a tárgyalás, mert alapfokon több mint 400 felperes ügyét fogja tárgyalni a bíróság – mondta megkérdezésünkre Talpas Botond, az üzleti szférában a kétnyelvűséget szorgalmazó Igen,tessék! mozgalom elnöke, aki most támogatóként érkezett a tárgyalásra.
A napirenden kilencedik ügyként szereplő helységnévtábla-per előtti perek szaporán követték egymást, majd a perben a felek képviselőit szólította a bírónő. Az alperes Kolozsvári Polgármesteri Hivatal részéről senki nem jelent meg, a Minority Rights jogvédő egyesület és a többi 403 felperest Szőcs Sándor ügyvéd és Szőcs Izabella jogtanácsos képviselte.
Az ügy képviselői azokat az érveket használták fel, mint tavaly, az European Committee Human Rights Hungarians Central Europe Alapítvány indította per során, amelyet alapfokon meg is nyertek. Szőcs Sándor egyrészt elmondta, hogy a 2001-ben elfogadott helyi közigazgatási törvény értelmében Kolozsvárt megilleti a többnyelvű tábla, hiszen egy 2006-os törvénymódosítás értelmében a kivívott nyelvi jogok egy része – például a kisebbség nyelvén történő ügyintézés lehetősége és a többnyelvű helységnévtábla – érvényben marad. Az ügyvéd elmondta, 2001-ben az 1992-es népszámlálás adatai alapján, amikor a kolozsvári magyarság számaránya 23%-os volt – állították össze azoknak a helységeknek a román és kisebbségi nyelven való megnevezésének listáját, ezen a listán Kolozsvár magyar megnevezése is szerepel.
Szőcs a Strasbourgi Keretegyezményre is hivatkozott. Elmondta, hogy ebből a Románia által is elfogadott jogszabályból is arra lehet következtetni, hogy a magyar kisebbség nyelvi jogai betartandók, hiszen hagyományos kisebbség a magyar – ezt bizonyítják a népszámlálási adatok – hiszen ma is 50 ezer magyar személy él Kolozsváron, alig akad település Romániában, ahol ekkora számú lenne a magyar közösség. Emellett látható kulturális hozzájárulással gyarapította a várost a magyar közösség, ez sem szorul bizonyítékra, elég megtekinteni a város központjában az épített örökséget. Továbbá a közösség a tábla kihelyezésére vonatkozó igényét is megfogalmazta, ezt bizonyítja az a 2500 dokumentum is, amely a polgármesteri hivatal elutasító válaszát tartalmazza a város lakóinak erre vonatkozó kérésére, és amit hétfőn a bírónőnek is az asztalára tettek a felperesek.
Számottevő kisebbség
Szőcs Sándor arra hívta fel a bíró figyelmét, hogy a magyar lakosság 5%-a kérte a többnyelvű helységnévtábla kihelyezését, és ez azért számottevő arány, mert még a városban szervezett legmasszívabb köztéri tüntetéseken való részvétel sem szokta meghaladni a 3%-os pszichológiai küszöböt. Végezetül elmondta, hogy Erdély-szerte több olyan településen is ki van helyezve a többnyelvű felirat, amelyben a kisebbség aránya nem éri el a 20%-ot, így a kolozsvári magyar kisebbség jogosan érezheti magát diszkriminálva az ezeken a településeken lakó magyarokhoz képest.
Noha a Kolozsvári Polgármesteri hivatal nem képviseltette magát a tárgyaláson, beadványában azonban megfogalmazta kifogásait. Arra hivatkozva kérte a kereset elutasítását a bíróságtól, hogy a felperes civil szervezetnek nincs perbeli minősége, vagyis nem illetékesek képviselni Kolozsvár magyarságát, emellett saját alperesi minőségét is megkérdőjelezte.
A bíró az ítélethirdetés dátumát hétfőhöz két hétre tűzte ki.
A tárgyalást követően Szőcs Sándor kérdésünkre elmondta, biztató az, hogy csak két hét múlva lesz ítélethirdetés, mert ezzel a bíróság gyakorlatilag azt vállalta, hogy komolyan áttanulmányozza a dossziét.
„Az ítéltet kimondásának elhalasztása azt jelenti, hogy azokat a kifogásokat, amelyeket a polgármesteri hivatal felhozott, és ami a kereset automatikus visszautasításához vezethettek volna, nem lesznek elfogadva. Ha ezek elfogadásáról gondolkozott volna a bíró, akkor valószínűleg még ma kimondta volna az ítéletet.
Szőcs szerint bárhogy is dönt a bíró, végső ítélet csak másodfokon lesz. „Ha mi nyerünk, akkor a polgármesteri hivatal fellebbez, mint ahogy a tavaly is tette, azonban ha mi veszítünk, akkor mi leszünk azok, akik megtámadjuk az ítéletet” - mondta az ügyvéd.
Címlapfotó: Oborocea Mónika