2020. október 27. keddSzabina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Marosvásárhely: Peti András megtörte a frakciófegyelmet

Kertész Melinda Kertész Melinda 2016. március 01. 19:30, utolsó frissítés: 2016. március 02. 11:03

A Floreáék által szorgalmazott városmenedzseri tisztség létrehozása az ő szavazata nélkül is átment volna.


A múlt heti tanácsülésen Peti András, Marosvásárhely RMDSZ-es alpolgármestere a másik alpolgármester, Claudiu Maior felszólítására megtörte a frakciófegyelmet, és megszavazta a városmenedzseri tisztség létrehozását. Tette ezt úgy, hogy az RMDSZ-frakció úgy döntött, a tisztség létrehozása nem időszerű: a júniusi polgármester-választás nyertesének meg kell hagyni a lehetőséget arra, hogy saját csapat kialakításával vágjon neki a mandátumának, beleértve a városmenedzser személyének kiválasztását is.

A frakciófegyelem megtörése – bár nem első alkalommal fordul elő ebben a városvezetési ciklusban – két ok miatt is kiütötte a biztosítékot: először is azért, mert a román alpolgármester vállalhatatlan hangnemben, a sajtó jelenlétében szólította fel Peti Andrást, hogy szavazza meg a tervezetet, mondván, hogy most városvezetőként, nem pedig RMDSZ-frakció tagként kell szavaznia. A másik ok az, hogy a frakciófegyelem úgy tört meg, hogy közben az EMNP városi szervezetével tárgyaló RMDSZ, amikor a szövetség tanácsosi listáján felajánlott két helyet a néppártiaknak, cserébe frakciófegyelmet kért, aminek Portik Vilmos nem örült.

Soós Zoltánnak, az RMDSZ tanácsi frakciója vezetőjének, a marosvásárhelyi magyar polgármesterjelöltnek nem volt semmiféle reakciója erre a dologra. Magyarázatot kértünk arra, hogy miért hallgatott. A beszélgetésünk során nemcsak erre kaptunk választ, hanem az is kiderült, hogy Peti Andrást nem tartja megfelelőnek arra, hogy az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetét vezesse, szerinte a politikus nem megfelelő erre a tisztségre.

Ami a városmenedzseri tisztséget illeti, a döntés előtt nem is tudták pontosan, hogy minősített többség vagy egyszerű többség kell az erre vonatkozó tanácsi határozat megszavazásához. Persze, azt is érdemes megvizsgálni, hogy miért volt annyira fontos ennek a munkakörnek a létrehozása, hiszen négy év állt a városvezetés rendelkezésére ennek a döntésnek a meghozatalára, mégis most, utolsó percen, az önkormányzati hajrá előtti utolsó órában vált annyira sürgőssé, hogy a román alpolgármester minősíthetetlen hangnemben bírta rá magyar kollégáját a tervezet megszavazására.


Az egyik lehetséges forgatókönyv az lehet, hogy a városmenedzseri tisztség létrehozása azért válhatott aktuálissá, mert mind Dorin Florea jelenlegi polgármester, mind Maior indulna a polgármesteri székért, azonban a DNA-s ügyük miatt nem vághatnak neki PNL-s színekben. A liberális párt ugyanis tíz kritériumot fogalmazott meg jelöltjeinek a 2016-os választásokra, és az egyik ezek közül az, hogy nem indulhatnak olyan jelöltek, akik ellen bűnvádi eljárás folyik, vagy akár gyanúsítottak egy ügyben. Florea a DNA-s ügyének kezdete óta nem ír alá szerződéseket, így arra az esetre, ha az ugyanebben a dossziéban vizsgált román alpolgármestert felfüggesztik, akkor a városi költségvetés nem kerül a másik alpolgármester, Peti András kezére. A városmenedzseri tisztség abban az esetben is védőhálót képezhet a román városvezetőknek, ha például Maior egy más párt színeiben indul, és akkor a pártváltást tiltó törvény értelmében elveszíti tanácsosi mandátumát, és ennek eredményeként az alpolgármesteri tisztségétől is meg kell válnia. Ez esetben is menekülő útvonalat képezhet a városmenedzseri tisztség, hiszen a 286/2006-os törvény értelmében a polgármester felruházhatja hitelutalványozói jogkörrel. Így a kampányidőszakban nem lesznek elvágva a költségvetési forrásoktól.

„Most azt, hogy minden erre utaló információ helyes-e, nem tudom, de hogy ez lehet a háttérben, az szinte bizonyos” – mondta el megkeresésünkre Soós Zoltán, aki szerint itt egyértelműen látszik, hogy a kampányidőszakban Maior és Florea számára fontos, hogy a költségvetési pénzekhez hozzáférjenek, hiszen ez a kampány informális támogatását is jelentheti, vagy rátelepednek a városi rendezvényekre.

Egy másik előnye a városmenedzseri tisztségnek az lehet, hogy ha Maiort az eljárás során felfüggesztik az alpolgármesteri tisztségéből, akkor Florea ideiglenesen kinevezheti a városmenedzseri állásba.



Arról, hogy szavazatával egy ilyen forgatókönyv bebiztosításához asszisztálhatott Peti András, úgy, hogy közben megtörte a frakciófegyelmet, Soós azt mondta, érzékelik a problémát, de nem szerették volna ezt az ügyet a nyilvánosság előtt megbeszélni, belső ügyként kezelnék.

Szerinte itt nem Peti András megregulázása a cél, hanem az, hogy a városi szervezet a választással, a kampánnyal kapcsolatosan a lehető legrövidebb időn belül készítsen elő egy cselekvési tervet, másrészt az, hogy a következő három hónapban, amikor nem lesznek kicsik a kihívások, tudjanak ténylegesen együtt dolgozni.

Soós szerint Peti András – noha alpolgármesterként bevált– a politikai tisztség, vagyis a városi RMDSZ vezetői tisztségének betöltésére nem alkalmas. A városmenedzseri tisztségről szóló szavazás során az a tény, hogy Maior rászólt, egy értelmezhető helyzet, amit Peti meg akar magyarázni mindenkinek: azt állítja, hogy ez nem az, aminek látszik. „Különösebben nem szeretném kommentálni ezt a helyzetet, de ez váltotta ki a bizalmi válságot Peti Andrással szemben” - mondta el Soós Zoltán.

„Meglátjuk, hogy az elkövetkező egy-két hétben mi történik. A fő elégedetlenségem, hogy a városi RMDSZ még mindig nem állított fel kampánystábot, és még mindig nincs konkrét elképzelés arról, hogy mivel akar hozzájárulni akár a polgármesterjelölt, akár a városi tanácsosjelöltek kampányához. Ez a legsúlyosabb hiba, és nekem az a meglátásom, hogy András nem vált be, mint pártvezető, a körzeteket sem tudta újjászervezni, azt is helyette hozták létre, és a csapat is kihátrált a háta mögül, mert nem tudja a munkát leosztani, ez az emberi hibája. Olyan ember, aki nem a megfelelő helyen van. Alpolgármesterként nagyon jó meglátásai vannak, jó döntéseket tud előkészíteni, jogilag átlátja a dolgokat, tehetséges ember, de a politikai vezetői szerepkörbe belekényszerült és kínlódik. Én azt mondom, és úgy látom, hogy az alpolgármesteri tisztségét semmiképpen nem szabad megkérdőjelezni, viszont a pártvezetésbe komoly problémák és hiányosságok vannak, és azt nem szabad tolerálni. ” - vélekedett Soós.

Elmondta, az alpolgármesteri tisztség továbbra is fel van ajánlva számára az RMDSZ részéről, de a mostani városvezetés is megtartaná. „Én is többször elmondtam neki, hogy úgy gondolom, ő kell ezt a funkciót továbbvigye, de a városi szervezet vezetői tisztségét nem tudja megfelelően ellátni. (…) Peti András egyszerre népszerű és népszerűtlen, és a kritikus hangok a döntések meghozatalakor a hezitálást nehezményezik. Nem akartam fenyegetően fellépni, ezzel együtt nyilván, érzékeljük a problémát, de ezt a frakción belül, a sajtónyilvánosságtól távol beszéljük meg. A cél az, hogy mindenki ott találja meg a helyét, ahol a képességei a legjobban érvényesülhetnek” - mondta a frakcióvezető, aki kedden egy rendkívüli frakcióülésen beszélné meg az ügyet.

Peti András az ügyben az Erdély FM-nek úgy nyilatkozott, hogy a tisztséget az ő szavazata nélkül is létrehozták volna. „Arra már nem volt döntés a frakcióban, hogy mi legyen. Arról volt döntés, hogy halasszunk. A szavazatunk nélkül 13 szavazat volt, bőven elegendő arra, hogy létrehozzák. Így is, úgy is létrehozták volna. Így is, úgy is” - mondta.

Soós szerint némi zavart keltett az, hogy a szavazás előtt úgy tudták, hogy kétharmados többségre van szükség ahhoz, hogy a tervezet átmenjen, de a szavazás után Peti határozottan állította, hogy egyszerű többség, vagyis a tanácsosok fele plusz egy támogató szavazatára volt szükség. A keddi rendkívüli frakcióülésen kiderült, hogy valóban egyszerű többség kellett a határozat elfogadásához. Peti elismerte a hibáját, és a frakció úgy döntött, hogy máskor, amikor ilyen feszült helyzetre kerül sor a jövőben a tanácsüléseken, vagy bizonytalanok a döntésben, akkor szünetet kérnek.

A frakciófegyelmet nem mindenhol követelik meg egyöntetűen az RMDSZ keretében, viszont vannak olyan RMDSZ-frakciók is, ahol nincs pardon: amint megegyeznek egy állásfoglalásban, mindenkinek kötelessége a döntést betartani.

Borboly Csaba megyeitanács-elnök úgy nyilatkozott egy Erdély FM-es beszélgetős műsorban, Hargita megyében néha előfordul, hogy a kollégái nem úgy szavaznak, ahogy azt a frakcióülésen eldöntötték. „Nálunk ez rendben van. Én hiszek abban, hogy minden kolléga jóhiszemű, jóakaratú, és mindenkinek megvan az indoka, hogy mikor hogy szavaz. Ilyen szempontból nálunk nincsen frakciófegyelem, igazából kibeszéljük, utána korrigáljuk, és próbálunk odafigyelni ” - mondta a tanácselnök.

Kovászna megyei kollégája a szigorban hisz. Tamás Sándor a műsorban elmondta, a megyei tanácsülés plénuma előtt frakcióüléseket, bizottsági üléseket, formális és informális megbeszéléseket tartanak, ahol mindenki elmondhatja a véleményét. „Ha valaki nem ért egyet valamivel, amit én, megyei tanácselnökként javasolok, akkor levesszük napirendről. És addig beszéljük egymás között, amíg vagy meggyőzzük egymást, vagy elfelejtjük a témát. De amikor bementünk a plénumba, ott nincsen másként zenélés. Én egy megyei önkormányzatot vezetek 8 éve, és azt úgy vezetem, hogy pontosan tudom, hogy az én frakcióm mit akar és mit fog dönteni. Tehát nem lehet az, hogy elkezdünk ott benn gondolkodni, esetleg valami titkos alkukat kötünk, ilyen nem lehetséges” - mondta.

Az átszavazásnak a Kovászna Megyei Tanács RMDSZ-frakciója esetében az a következménye, hogy az átszavazó személy többet nem vesz részt sem a megbeszéléseken, sem a plénumban.

Péter Ferenc, Szováta polgármestere, a Székelyföldi Regionális Önkormányzati Tanács elnöke szerint a frakciófegyelmet nem most, hanem évek óta meg kellett volna követelni. „Azt tudjuk, hogy ez most nem egy precedens, hanem ez szép lassan már szokássá vált a marosvásárhelyi testületben. Szerintem megengedhetetlen, hogy miután egy frakció hoz egy döntést, bizonyos személyek jobbra vagy balra szavaznak” – így Péter Ferenc. Egyéni érdekek mentén senkinek nem szabadna átszavaznia, főleg azért, mert noha az RMDSZ a legnagyobb frakció, mégsem rendelkezik többséggel, és ilyen körülmények között minden szavazat számít - érvelt az Erdély FM műsorában. „Ha nem lesz az ügynek következménye, ez egy szokás lesz, és ezen a területen soha nem lesz rend” - mondta a politikus.

Címlapfotó: Kiss Gábor

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS