2020. aug. 14. péntekMarcell
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Románia jelképeinek gyalázását börtönnel büntető törvény ment át a szenátuson

Kertész Melinda Kertész Melinda 2016. április 19. 14:52, utolsó frissítés: 15:23

Igaz, csak hallgatólagosan fogadták el a tervezetet, amelynek beterjesztői visszasírják az 1968-as büntetőtörvénykönyvet.


Hallgatólagosan elfogadta a szenátus azt a törvénytervezetet, amely 1-től 3 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtaná a román nemzeti jelképeket gyalázó vagy megsértő személyeket. A tervezet révén a büntető törvénykönyvet módosítanák, ezzel ismét kriminalizálnák a jelképsértést, amint azt a Ceaușesc-rezsim alatt érvényben levő és 2011-ben lecserélt btk. előírta.

Jelkép alatt az alkotmány előírásának megfelelően Románia zászlóját, nemzeti ünnepét, az ország címerét és pecsétjét értik. A tervezetet április 12-ig kellett volna napirendre tűzni a plénumban, ahol érdemi vitára és szavazásra kerülhetett volna sor. Kedden a szenátus hallgatólagosan elfogadottnak tekintette a tervezetet, amely most a döntő fórum szerepét betöltő képviselőházba került át.

A benyújtók a Ceaușescu-rendszer btk.-jával példálóznak

A tervezetet a PSD és az UNPR szenátorainak egy csoportja nyújtotta be a felsőházban, amely március 16-án egy ízben tárgyalt a tervezetről, azonban nem bocsátották azt szavazásra. A szenátorok úgy döntöttek, hogy visszaküldik a bizottságokhoz.


A tervezet szerint 1-től 3 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az a személy, aki nyilvánosan megvető magatartást tanúsít Románia nemzeti jelképeivel szemben. 6 hónaptól 2 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető az, aki a hatóságok által használt jelképek vagy jelvények ellen tanúsít nyilvánosan hasonló magatartást. A tervezet gyakorlatilag tág értelmezési keretet ad a jelképgyalázásnak, hiszen büntethetővé tenné azokat a személyeket, akik nincsenek tekintettel vagy nem tanúsítanak tiszteletet a jelképekkel szemben, megvetően, gyalázkodóan viselkednek, vagy éreztetik, hogy egy jelkép figyelemre sem méltó.

Azok a régi szép komcsi idők, amikor még büntették a zászlógyalázást

A tervezetet kezdeményező 36 PSD-s és UNPR-s törvényhozó az indoklásban kiemeli, hogy a jelenleg érvényben levő büntetőtörvénykönyv nem szab ki börtönbüntetést a nemzeti jelképek meggyalázóinak, amint az a régi, tehát a Ceaușescu-rendszerből, 1968-ból származó btk. a 236. cikkelyében előírt.

A tervezet aláírói szerint a jelképek elleni tiszteletlenség dekriminalizációja miatt egyre gyakrabban és egyre változatosabb formában fordulnak elő gyalázkodó viselkedések, éppen ezért van szükség a korábbi btk. rendelkezésének visszavezetésére. Ez megakadályozná a jelképgyalázás mindenféle formáját, történjen az szóban – például beszédek, skandálás formájában, írásban – sértő tartalmú cikkek, karikatúrák formájában, vagy tettek, gyalázkodó gesztusok, mimika által. A jelképrongálásra – például zászlóégetés, -taposás – is kiterjedne a büntetés, de akkor is kiszabható lenne, ha nem kerül ki az ország zászlója a törvény által szigorúan kijelölt helyekre vagy alkalomkor.

>> A tervezet adatlapja a szenátus hivatalos honlapján >>

Tánczos Barna, a szenátus RMDSZ-frakciójának vezetője a Transindex megkeresésére elmondta, nem arról van szó, hogy valaki elfelejtette volna napirendre tűzni a tervezetet, hanem az történt, hogy a jogi és alkotmányossági bizottság nem készítette el határidőre a tervezetről szóló jelentést.



Márciusban, amikor a tervezetet napirendre tűzték, az RMDSZ elérte azt, hogy a szenátus azt visszaküldje a két bizottságba, de a jelentések többé már nem készülhettek el: a tervezet kezdeményezői között van ugyanis Ovidiu-Liviu Donţu, az alkotmányossági bizottság elnöke is, aki rájöhetett arra, hogy a plénum nem tartja szalonképesnek a tervezetet, és valószínűsítette, hogy a bizottság is negatívan véleményezné, így inkább össze sem hívta a testületet, ezzel a jogi bizottság munkáját is ellehetetlenítette. Így a tervezet napirendre tűzése kicsúszott a határidőből.

„Az RMDSZ első pillanattól fogva követte a tervezet útját. A két bizottság első jelentése – bár tele volt módosításokkal – a tervezet elfogadását javasolta a plénumnak. Sikerült meggyőzni a többséget, hogy visszaküldjük a bizottságokhoz, annak érdekében, hogy egy elutasító jelentés készülhessen” - mondta Tánczos Barna.

A szenátor abban reménykedik, hogy a képviselőház elutasítja a tervezetet, hiszen, mint mondta, nem lehet ma, 2016-ban, a 21. században az érzelmet bűntényként kezelni. „Ez a legsötétebb korszakokat felülmúló, aberráns törvénytervezet nemcsak ránk, magyarokra veszélyes, hanem bárkire, aki érzelmileg nem viszonyul megfelelően az ország jelképeihez. Annyira furcsa a megfogalmazás, hogy bárki, aki hátat fordít az ország zászlójának, azzal lenne megvádolható, hogy meggyalázta az ország jelképeit. Hihetetlenül veszélyes ez a tervezet, hiszen a jelképgyalázást annyira értelmetlenül határozták meg, hogy azt épeszű ember nem tudja támogatni. Ezért, amikor pontról pontra elmondtam, hogy miről is van szó, mind a PDL, mind a PNL szenátorai támogatták a tervezet visszaküldését a bizottságokba” - mondta a szenátor.



Felvetésünkre, hogy nem ez az első, a magyar kisebbségre veszélyes, nacionalista tervezet, amelyet az utóbbi időszakban benyújtanak a parlamentben, Tánczos elmondta, sajnos az utóbbi időszakban az RMDSZ törvényhozói munkájának a legnagyobb részét az teszi ki, hogy az ilyen jellegű kezdeményezések elfogadását megpróbálja megakadályozni a parlamentben.

„Ezek a fajta tervezetek folyamatos egyeztetésre kényszerítenek a nagy pártokkal, a liberálisokkal, a PSD-sekkel, és nap mint nap meggyőzőmunkát végzünk a tervezetek elutasítása érdekében. Mindig fennáll annak a veszélye, hogy egy ilyen kezdeményezés átcsússzon a parlamenten” - mondta Tánczos Barna.

Szerinte egyre kedvezőtlenebb ilyen szempontból a PNL hozzáállása, amelynek nem jelent problémát az, hogy egy legionárius-szimpatizánst jelöljön Bukarest főpolgármesteri tisztségére, és a parlamentben a tévé igazgatótanács megszavazásakor legionárius költőktől idéznek. Ez azt bizonyítja, hogy nem tartják elfogadhatatlannak ezeket a szélsőjobboldali, nacionalista eszméket.

„Rengeteg energiánkat emészti fel ez a munka, de meg kell akadályoznunk, hogy az ehhez a tervezethez hasonló, magyarellenes, antiszemita, szélsőséges, gyűlöletgerjesztő tervezeteket a szenátus vagy a képviselőház plénuma elfogadja” - nyilatkozta megkeresésünkre az RMDSZ-es szenátor.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS