A női politikusokról és hiányukról elég sok szó esett az RMDSZ Kolozs megyei kampánynyitóján
K. M. 2016. április 28. 22:14, utolsó frissítés: 22:14Megtudtuk: 169 női jelölt is szerepel megyeszinten a listákon. Némiképp árnyalja a dolgokat, hogy kb. 15-en vannak befutó helyen.
Kolozs megyei kampánynyitó rendezvényét tartotta csütörtökön az RMDSZ a Kolozsvári Magyar Operában. Csoma Botond megyei RMDSZ-elnök házigazdaként köszöntötte a rendezvény vendégeit. Elmondta, szerinte az önkormányzatok az RMDSZ igazi arca. A listák összetételéről beszélve elmondta, figyeltek arra, hogy fiatalok is felkerüljenek a listákra. Hozzátette, az RMDSZ nemcsak munkaerőként tekint a fiatalokra, hanem partnerként is, ez kitűnik a listákon szereplő fiatalok számából is, ugyanakkor a nőknek a listákon való jelenlétre is odafigyeltek.
Már a hamarosan befejeződő mandátumban a kolozsvári városi tanácsban 50%-os volt a női jelenlét, és most is két hölgy – Horváth Anna listavezető, és a szintén városi tanácsos Oláh Emese – szerepel befutó helyen. Megyeszerte 169 hölgy van a tanácsosi listákon, 15-en közülük tanácsosi mandátumot nyerhetnek. Elismerte ugyanakkor, hogy a megyei tanácsosi listával kapcsolatosan adós marad a Kolozs megyei RMDSZ: nem sikerült elérni azt, hogy hölgyek is legyenek befutó helyen a listákon.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelő ügyvezető alelnöke köszönetet mondott Horváth Anna alpolgármesternek, amiért megállította Emil Boc műemlékromboló akcióját. „Horváth Annára volt szükség, hogy ezt a rombolást leállítsa, és szakértői csoportot hívjon össze a megoldások megtalálása érdekében. Soha nem kellett szégyenkeznem, hogy ez a két ember képvisel: Kolozsvár és Kolozs megye jó kezekben van” – mondta az RMDSZ kultúráért felelő ügyvezető alelnöke, Horváth Annára és Vákár István megyei tanácsi alelnökre (aki ideiglenesen elnök is volt) utalva.
Horváth Anna alpolgármester, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje elmondta, figyelemmel kísérte az RMDSZ munkáját a '90-es évek elejétől fogva, látta az első kormányzási évek harcait, majd Kolozsváron tanúja lehetett a Funar-féle városvezetés miatti rezignáltságnak. A kezdeti megpróbáltatások ellenére sokat javult a helyzet, ma már elmondhatjuk, hogy jó Kolozsváron élni, s bár a magyar feliratokat a mai napig sem tették ki a város bejárataihoz, de azt is látni kell, hogy a magyar nyelv része lett a város életének.
Szerinte ennek az önkormányzati választásnak, de az őszi parlamenti választásnak is az érdek- és politikai képviselet súlyának a visszaállítása a tét, ebben a száz esztendőben utoljára derül ki, hogy lesz-e a magyar ügyeknek megkerülhetetlen, erős képviselete. Ez a tétje az idei választásoknak, és egyben ez az egyetlen lehetőség, hogy a kiharcolt jogainkat megvédjük.
Vákár István, az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosjelöltje, a megyei lista vezetője elmondta, hálás azért, hogy kiemelt jelöltjének tartja az RMDSZ. Inkább jó gazdaként kezeli a politikai szerepvállalását, mondta, majd beszámolt eddigi politikai munkájáról. Elmondta, sokat járja a megyét és a politikusokkal kapcsolatos sztereotípiák ellenére ő inkább azt tapasztalja meg, hogy szeretettel fordulnak feléje az emberek. Nem mindegy, hogy hányan vagyunk, hogy tudunk átvinni dolgokat, mondta, arra utalva, hogy a Kolozs megyei tanács alárendeltségébe levő kolozsvári repülőtérnek az Avram Iancu nevet adta a tanács, és csak az RMDSZ-frakció szavazott ez ellen.
Csép Leylla, a tordai RMDSZ listavezetője visszautalt arra, amit Csoma Botond megyei elnök a megyei lista kapcsán megemlített: hiányoznak a nők a megyei listáról. Szerinte a hölgyek bebizonyították rátermettségüket, a munkájuk során a hozzáértésüket. Szerinte az elmaradott magatartásokat, az akadályokat az emberekkel kapcsolatos közvetlen beszélgetés során lehet lebontani. Majd nemcsak az RMDSZ-nek, hanem Aranyosszéknek is sok sikert kívánt a választásokra.
Enyedi Tamást az ifjúság jelölte a megyei listára. Elmondta, egy olyan jövőt szeretne, amelyben a fiatalok beleszólnak a közügyekbe, kiállnak magukért, de segítséget kérni is tudnak. Szerinte a média a duhaj ifjúságról közvetített képe torz, hiszen a fiatalok igenis érdeklődnek a politika iránt, szeretnének tenni a közösségért, vannak olyan fiatalok, akik nem valakik lenni, hanem valamit tenni akarnak. Tanácsosi mandátuma során kiemelten figyelne a vidéki fiatalok helyzetére, hiszen a vidéki fiatalok elvándorlása, a falvak elöregedése fájó pont a magyar közösség életében.
László Attila szenátor elmondta, egyedül maradt az RMDSZ: a szövetségen kívül nincs ebben az országban olyan politikai alakulat, amely megtartotta volna a nevét, jelvényét. Szerinte a kishitűségünket közösségként le kell győznünk, hogy minél több képviselő kerüljön be mind az önkormányzatokba, mind a bukaresti törvényhozásba, akik szolgálhatják a magyarokat. „Egy olyan világban élünk, amikor nem biztos, hogy jó dolog, ha nem veszünk részt a döntéshozatalban. Legyünk minél többen és legyünk megkerülhetetlenek, mutassuk meg, milyen irányba akarjuk vinni Kolozsvárt, Kolozs megyét és a román társadalmat” – mondta a szenátor.
A felszólalásokat a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, ifj. Deák Ferenc zárta. Elmondta, komoly eredményeket értek el az RMDSZ tanácsosai és polgármesterei. Munkájuk nyomán jobb állapotban vannak a városok, falvak. Ezt a munkát folytatni kell, de új célkitűzések is kellenek, például az, hogy a fiatalok itthon akarjanak családot alapítani, ne akarjanak elvándorolni.