„A népszavazáson az erdélyiek is kritizálják meg a migrációra adott európai választ!”
Kertész Melinda 2016. július 20. 12:56, utolsó frissítés: 13:06Ezt az üzenetet hozta Magyarországról Németh Zsolt, amit Tusványos 27. kiadása megnyitóján tolmácsolt.
Popa Ilona, Tusványos erdélyi főszervezője köszöntötte elsőként a jelenlevőket a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem megnyitóján, majd átadta a szót Potápi Árpád Jánosnak.
Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta, Tusványost az elmúlt 26 esztendő legfontosabb nyári rendezvényének tartja, hiszen itt az elmúlt bő két évtizedben számos olyan gondolat született meg, amit a magyarországi nemzetpolitika felkarolt, továbbvitt és amit a magyar politikum a magyar jogrendbe, alaptörvénybe is beépített. Ilyen az oktatás, kettős állampolgárság, státusztörvény gondolata. 15 évvel ezelőtt a státusztörvény volt az egyik fontos gondolat, amit 2010-ben a kettős állampolgárság gondolata követett. Elmondta, a határon túli állampolgároknak ma már lehetősége van szavazni a magyarországi választásokon, de a népszavazáson is. Az állampolgárság kiterjesztése következtében 850 ezer személy kért eddig kettős állampolgárságot, és 780 ezren már le is tették az esküt. Az elmúlt másfél esztendőben kormánybiztosi hivatal jött létre Kárpátalján, 2014 óta a nemzetpolitika fordulása abban érezhető, hogy előtérbe kerül a szülőföldön való boldogulás erősítése, amelyet különböző közpolitikák által segítenek: pl. a gazdaságpolitikai programok, oktatási programok megvalósítása által. 50 milliárd forinttal kezdték el az idei évben ezen a téren a tevékenységet, 32 milliárd forinttal indítanak Kárpátalján. Potápi szerint ezeknek az alapoknak a célja megerősíteni a magyar családokat, hiszen az egyik nagy problémája a Kárpát-medencének az elvándorlás, a másik a demográfiai mutatók romlása. További intézkedéseket foganatosítanak a gyermekvállalás ösztönzése, a vegyes családokból származó gyerekek magyar identitásának megerősítése és a családok szülőföldön való boldogulásnak elősegítése érdekében.
Németh Zsolt, a magyarországi Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a tábor idei mottóját bontotta ki beszédében. Elmondta, az, hogy itthon voltunk Európában, azt jelenti, hogy nekünk, magyaroknak európai identitásunk van. Mint mondta, ez akár evidenciának is tűnhet, viszont a Brexit kapcsán el kell gondolkodnunk, hogy hogyan állunk az identitás dolgával. S bár nem lefutott a Brexit témája, mégsem tagadható le, hogy létezik egy olyan jelenség, hogy a brit, angol identitás az európai identitással ellentmondásos viszonyban van, hogy a kontinenssel ellentétben fogalmazzák meg önmagukat. Szerinte mégsem kell ennyire messzire menni. Magyarországon is egyre több olyan hangot hallani, amelyek megkérdőjelezik Magyarország európai identitását. "Mi azonban Európa közös kultúrájában, sorsában, problémáiban, sikereiben osztozunk. Itthon vagyunk Európában. Ez azt jelenti, hogy nincs szükségünk kioktatásra arról, hogy mit jelent az európaiság. Mivel nincs erre szükségünk, jogunk van egyet nem érteni uralkodó európai divatáramlatokkal. Válságban van Európa, például a migráció, terrorfenyegetettség drámai módon tölti el mindennapjainkat, Ukrajnában háború dúl. Úgy gondoljuk, hogy az Európai Bizottságnak rossz a válasza a migráció kérdésére, mi, magyarok, úgy gondoljuk, hogy jogunk van az EB rossz válaszaira nemet mondani. Az erdélyi magyaroknak is joga van nemet mondani, a népszavazáson való részvétellel joga van megkritizálni ezt a választ" - mondta Németh.
Hozzátette, azt szeretné, ha az október 2-i magyar válasz (a migrációról szóló népszavazás időpontja, szerk.) Brüsszelig eljut. "Nem kell belemenjünk abba a zsákutcába, hogy euroszkeptikusok vagyunk. Mi eurokritikusak vagyunk, akik nem rombolunk, hanem kritikánkkal építünk egy európai intézményrendszert. Teljes joggal kívánunk részt venni ebben a vitában" - hangsúlyozta a külügyi bizottság elnöke, majd azt fejtegette, mit jelent az, hogy itthon leszünk Európában.
Szerinte azt jelenti, hogy rendelkezünk jövőképpel, elképzeléssel arról, hogy hogyan kellene kinéznie Európának, Közép-Európának, milyen helye kell legyen Magyarországnak ebben az Európában, és mi a helye a külhoni magyar kisebbségnek. "Mi ennek a jövőképnek a Keresztény Európa munkacímet adjuk. Fontosnak tartom, hogy ez a keresztény Európa ne pusztán egy idea legyen, hanem próbáljuk megnyerni a visegrádi országok támogatását, hogy továbbvihető legyen, és legyen egy nemzetpolitikai konszenzus emögött a keresztény Európa projekt mögött" - mondta.
Tárnok Mária, a Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumának elnöke az idei rendezvényekről tájékoztatta a jelenlevőket. Elmondta, a tábor területén 24 helyszínen zajlanak a programok, amelyeket 34 partnerszervezettel közösen szerveztek. Két új helyszín van, az egyik a Janus Pannonius Kávéház és a Kriza János népzenei sátor. Három új faház készült el, de tovább fogják fejleszteni a helyszínt.
Toró T. Tibor, az EMNP alelnöke, a tábor egyik kezdeményezője köszöntötte „Tusványos köztársaság szabad polgárait”. Elmondta, akárcsak a korábbi években, Tusványos idei kiadása is mérlegvonásról szól. Van miről beszélni, hiszen tovább mélyült Európa válsága, az elmúlt évben nem arról szóltak a hírek, hogy Európa erősödne. Elmondta, nemcsak a migrációra és a Brexitre gondol, hanem arra, hogy Európa nem mutatott különösebb érzékenységet sem a nemzetállamok, sem a nemzetek sorsa iránt. „Idén ezzel a kérdéssel sokat foglalkozunk, de a nemzetpolitika is napirenden lesz, az aktuálpolitikai témákat járjuk körül, megpróbálunk jövőképet felmutatni. A nemzetpolitika tehát górcső alá kerül, és szinte minden témát ennek jegyében fognak kibontani az előadók. Az autonómia kérdéséről is szó lesz. Szó lesz a többség és a számbeli kisebbség viszonyáról is” - mondta, és azzal kapcsolatosan, hogy román politikusok nem jöttek el Tusványosra, elmondta, 2016 választási év Romániában, ilyenkor elég nehéz román politikust Tusványosra hozni, hiányuk azt is jelzi, hogy a többség-kisebbség viszonyának normalizálódásától még mindig távol állunk.
Toró elmondta, azt várja, hogy a transzilvanizmus kérdésköréhez is tegyen hozzá valamit az idei Tusványos, hiszen az autonómia kérdése sem oldódhat meg a román partnerek nélkül. Paradigmaváltásra van szükség, amely Erdély nemzeti közösségeiről szól, nemcsak az erdélyi és székelyföldi magyarokról. A nemzetpolitika alakítása kapcsán kiemelte, ebben a tekintetben el kell mozdulni a mennyiségről a minőség felé: „Rendben van az, hogy a 2018-ig kitűzött cél egymillió külhoni magyar honosítása, azonban meg kell nézni azt is, hogy milyen tartalommal jár ez az állampolgárság” - mondta.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke a főüzenetet azzal bővítette ki, hogy nemcsak Európában, de Erdélyben is itthon vagyunk, voltunk és leszünk. Toróval ellentétben nem a választási év számlájára írta a román politikusok elmaradását: szerinte akár választási év van, akár nem, nem változik jelentősen a román meghívottak száma. Viszont a magyar politikusok annál inkább jelen vannak: „Részben elhoztuk ide a magyar kormányt, állítsuk feladatok elé, azért vannak itt, hogy még több feladattal menjenek vissza Magyarországra” - mondta.
Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere viccekkel teletűzdelt köszöntő beszéde és figyelmeztetése után, miszerint a medve nem játék, Popa Ilona erdélyi főszervező megnyitottnak nyilvánította a tábort.