2021. november 29. hétfőTaksony
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

"Mi lenne, ha egy muszlim párttal kellene egyeztetni a határon túli magyar egyházak támogatásáról?"

S. M. T. 2016. szeptember 15. 15:52, utolsó frissítés: 16:30

Kolozsváron tartott előadást Völner Pál igazságügyi államtitkár, aki szerint ezért is nemmel kell szavazni a kvótanépszavazáson. Nem viccnek szánta.


A migrációs helyzettel kapcsolatos magyar kormányálláspontról és az október 2-i népszavazás fontosságáról tartott előadást Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára 2016. szeptember 15-én, csütörtökön Kolozsváron. Az államtitkár kampánykörúton van, szerdán még a kárpátaljai Beregszászon volt, majd a nap folyamán Szatmárnémetiben helyi politikusokkal és egyházi vezetőkkel folytatott megbeszélést, Kolozsvár után a csütörtöki nap hátralévő részében Szilágysomlyón és Sarmaságon tart tájékoztatást.

Völner az előadás elején elmondta, hogy a 2013-as új választójogi törvény értelmében a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgároknak is joga van részt venni az országgyűlési választásokon és a népszavazásokon, és reméli, hogy az erdélyi kettős állampolgárok is szép számmal részt vesznek a referendumon.


A kvótareferendum nemzeti ügy

Az államtitkár szerint a külhoni magyaroknak azért kell elmenniük szavazni, mert a kvótareferendum kérdése nemzeti ügy. Völner figyelmeztette a hallgatóságot arra is, hogy a kényszerbetelepítés kérdése Romániát is érinteni fogja előbb-utóbb, és az ország nagy méreténél fogva valószínűsíthető, hogy több ezer bevándorlót fognak majd ide küldeni, akiket az államtitkár szerint az ország nyugati határán fognak majd menekültközpontokban elhelyezni, és ez elsősorban a partiumi magyarokat fogja érinteni.



Völner szerint azért van szükség arra, hogy az emberek minél nagyobb arányban részt vegyenek és véleményt nyilvánítsanak a népszavazáson, mert rá kell ébreszteni az Európai Unió vezetőit arra, hogy rossz úton járnak, és a mostani politikájuk Európa vesztét fogja okozni.

Völner előadásában kitért arra, hogy Magyarország a válság csúcsosodásakor csak be akarta tartani a dublini egyezményt, azonban a kerítés megépítéséig fizikailag is képtelenek voltak fenntartani a menekültáradatot, és a bevándorlók ott jöttek be Magyarország területére, ahol akartak, és nem voltak hajlandóak együttműködni a hatóságokkal, nem voltak hajlandóak regisztrálni és ujjlenyomatot adni. Völner szerint egy irányított folyamat áldozata volt nemcsak Magyarország, hanem Európa is, hiszen háborúk az elmúlt évtizedekben is voltak (itt felsorolta a szovjet-afgán háborút, irak-iráni háborút, Kuvait lerohanását, a tálibok elleni háborút, az iraki háborút), így szerinte felvetődik a kérdés, hogy miért pont tavaly kelt útra mindenki.


Magyarország most is fogad menekülteket

Az államtitkár ugyanakkor elmondta, hogy rendezett körülmények között Magyarország kapui most is nyitva vannak a menedékkérők előtt, és évente háromszáz-négyszáz embert be is fogad az ország, az európai politikusok azonban összekeverték az illegális bevándorlást és a menekültkérdést.

Völner szerint az állandó betelepítési kvótákról való bármiféle európai megegyezés azért sem elfogadható, mert a nyugat-európai országok vezetői akkor kezdenek közös szolidaritásról beszélni, amikor több tízezer bevándorlót behívtak az országba, és amikor az ellátó rendszereik nem bírják a terhelést, szét akarják osztani a többi európai ország között.

Völner ugyanakkor elmondta, hogy egyes európai vezetők a mostani családegyesítés intézményén is enyhíteni akarnak, és az eddigi gyakorlattól eltérően nemcsak az elsőfokú rokonokat lesz köteles egy ország befogadni, hanem az oldalági rokonságot, sőt, a vándorlás során kialakult családi közösségeket is. Az államtitkár ugyanakkor kitért arra is, hogy a többnejűség intézményét ugyan nem ismerik el az európai törvények, a gyerekek miatt így is jár majd a menekültstátusz a feleségeknek is.

A népszavazás az államtitkár szerint politikai jelentőséggel bír, hiszen így el lehet érni, hogy egész Európában komolyan vegyék a helyzetet.

Völner szerint a menekültek szociális tehertételt jelentenek az országoknak, és a nyugat-európai példákat nézve egyáltalán nem lenne jó, ha Magyarországon is párhuzamos társadalmak alakulnának ki, akik magasabb rendűnek képzelik magukat az európaiakkal szemben, és nem is akarnak integrálódni a befogadó ország társadalmába. Az európaiak viszont a sikertelen integrációért is saját magukat hibáztatják, és nem látják, hogy vannak dolgok, amire azt kell mondani, hogy elég.

Az államtitkár reméli, hogy a határon túli magyarokban is legalább akkora az összetartozás érzése, mint a magyarországiakban, és elmennek szavazni október másodikán. Az államtitkár szerint erre azért is fontos odafigyelni, mert lehet, hogy ma még elképzelhetetlennek tűnik, de tíz-húsz éven belül realitássá válhat az, hogy egy magyarországi muszlim párttal kell majd egyeztetni a határon túli magyar egyházak magyar állami támogatásáról.


Mile Lajos: a népszavazáson való részvételnek szimbolikus jelentősége van

Mile Lajos kolozsvári főkonzul szerint a népszavazáson való részvételnek szimbolikus jelentősége is van, mivel ez nemcsak a Magyarországon élőket érinti, hanem össznemzeti és európai kérdésről van szó, amely hosszútávon változtathatja meg az életünket. A főkonzul ugyanakkor azt is elmondta, hogy sokan „eljogászkodják” a népszavazást, miszerint az eredménynek nem lesz semmilyen jogi következménye, erre ő viszont azt tudja válaszolni, hogy az ügy nem jogi alapú, hanem elsősorban politikai. Mile szerint azok, akik ma az európai országok politikai elitjének tartják magukat, távol kerültek a közvéleménytől, és nem látják a lényegi dolgokat. A főkonzul szerint közösségromboló és társadalomromboló az a folyamat, amely most Európában zajlik, és a mostani események hatására kialakulhat egy erőteljes radikalizálódás, amely viszont nem lenne jó senkinek sem.

Mile szerint azért is szimbolikusnak tekinthető ez a referendum, mert ez az első alkalom, hogy a határon túli magyarok is elmondhatják a véleményüket egy az egész nemzetet érintő kérdésben. "Éppen ezért fontos, hogy az erdélyi magyarok minél nagyobb számban vegyenek részt a népszavazáson, és véleményt formáljanak egy a kultúránkat érintő létkérdésben” - fogalmazott a főkonzul.

Mile ugyanakkor azt is elmondta, hogy ha Románia és az erdélyi magyarok mostanáig ki is maradtak ebből a folyamatból, mindenképp érdemes odafigyelni Temes megyére, mert egyre jobban látszik, hogy a bevándorlók keresik a lehetőséget, és új útvonalat próbálnak kiépíteni.

Az előadás végén a szavazás technikai menetére hívták fel a hallgatóság figyelmét: azok, akik postai úton szeretnék kézbesíteni a levélszavazatukat, szeptember 23-ig tegyék fel a csomagot, mivel az a szavazást megelőző napon (október 1-én) 24 óráig kell eljusson a Nemzeti Választási Irodához. A levélcsomag ugyanakkor leadható szeptember 19-től két hétig, a szavazás napját is beleértve, a külképviseleteken. Azok, akiknek nincs lehetőségük eljutni a külképviseletekre, átadhatják a levélszavazatukat azon szervezetek valamelyikének, amelyek a honosításban is segítenek, így az Eurotrans Alapítvány munkatársainak és a Demokrácia Központokban is leadható a szavazat.

Mile ugyanakkor elmondta, hogy elvi egyezséget kötöttek az erdélyi történelmi egyházakkal, akik szintén felajánlották a segítségüket a levélszavazatok összegyűjtésében.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS