Biró Zsolt: „valami ellen lenni politikai programnak kevés”
kérdezett: Kertész Melinda 2016. szeptember 23. 14:09, utolsó frissítés: 2016. szeptember 25. 22:15Ha van egy együttműködés két politikai alakulat között, akkor az udvarhelyszéki szavazók is úgy tekinthetnek az MPP-s képviselőre, mint a sajátjukra - állítja Biró.
Együttműködési megállapodást írt alá az RMDSZ és az MPP a parlamenti választások kapcsán. A megállapodás szerint az MPP két befutó helyet kap az RMDSZ képviselői listáin, Hargita, illetve Kovászna megyében. A felajánlottal helyekkel azonban sokan elégedetlenek az RMDSZ-en belül is. Többek között erről is kérdeztük Biró Zsoltot, az MPP elnökét.
Hogyan reagálna azokra a kritikákra, hogy az MPP azért lépett egyezségre az RMDSZ-szel, mert elkerülte volna a marginalizálódást és előremenekült?
– Nem gondolom, hogy a Magyar Polgári Párt olyan helyzetben van, hogy marginalizálódna, az önkormányzati választások eredményei egyáltalán nem ezt üzenik. Az RMDSZ-el kötött megállapodásunk pedig 2016-ban az önkormányzati és a parlamenti választásokra vonatkozik, de ezt megelőzően, 2014-ben kötöttünk egy megállapodást az európai parlamenti választásokkor. Minden alkalommal elmondtuk, hogy ezek az egyezségek és megállapodások a közösség érdekeit és a Magyar Polgári Párt választóinak érdekeit egyaránt szolgálják.
Az MPP-nek egy jól körvonalazódott programja van, és ahhoz, hogy mi ezt a programot hatékonyan meg tudjuk valósítani, ott kell lennünk az önkormányzatokban, mind a községi és városi önkormányzatokban, mind a megyei testületekben és úgy gondoljuk, hogy ott kell lennünk a törvényhozásban is. Nem érzem azt, hogy marginalizálódás veszélye fenyegetne, hiszen megdupláztuk, sőt azt is mondhatjuk, hogy 200 százalékon állunk a négy évvel ezelőtti eredményeinkhez képest, ha a polgármesteri mandátumokat megszámoljuk.
Vannak bírálatok, amelyek a direkt szavazatszámot teszik csak mérlegre, de ne felejtsük el, hogy a Magyar Polgári Párt a felelős politika jegyében mindössze csak két megyei listát és 76 helyi listát indított. Azt se felejtsük el, hogy az RMDSZ-el közösen indultunk öt erdélyi megyében, támogattuk az RMDSZ listáit és számos helyi szintű koalíció is volt, Máramarosszigettől Hosszúmezőn át Nyárádszeredáig. Tehát az itt elért eredményekhez a Magyar Polgári Párt szavazói is hozzájárultak. A választók díjazták ezt a fajta együttműködést és mind a szavazatok száma, mind a magyar mandátumok száma növekedett.
A Maros Megyei Tanácsban például az összefogásnak köszönhetően az eddigi 13 fős magyar frakció ma 15 tagú, Kolozs megyében az öttagú mára hét tagúra növekedett. Egyértelmű, hogy ezekhez az eredményekhez a Magyar Polgári Pártra leadott szavazatokra is szükség volt. Elmondtuk többször is, hogy helye és ideje van a versenynek, és helye és ideje van az együttműködésnek. Amikor parlamenti választások vannak, és a választási törvény előírásainak kell megfelelni, akkor kutyakötelességünk összefogni: ezt jelenti a felelős politika.
Mit gondol arról a feltételezésről, hogy az RMDSZ azért fogott össze az MPP-vel, mert meg akarta osztani a nemzeti oldalt, vagyis el akarta kerülni, hogy az MPP az EMNP-vel összefogva közös frontot alkosson és együttesen lépjen fel a szövetség ellen?
- Nem tudom, hogy az RMDSZ boszorkánykonyhájában hogyan álltak ehhez a kérdéshez, de én inkább azt üdvözölném, hogy az RMDSZ végre nyitott. Mi nyolc éve, a Magyar Polgári Párt megalakulásakor elmondtuk, hogy jó lenne valamiféle együttműködést kialakítani és a programunkban tételesen is szerepelt, hogy nincs helye a testvérharcnak. Próbáltunk megállapodásra jutni 2008-ban, majd 2012-ben is, amikor a nemzeti válogatott felállítását szorgalmaztuk. Jómagam 2012 októberének végén vettem át a Magyar Polgári Pártot, decemberben pedig már választások voltak, tehát a kampány kellős közepén volt az RMDSZ, ezért már nem volt idő ennek a nemzeti válogatottnak a felállításáról dönteni. Ezt az álláspontot akkor elfogadtuk.
Én egyfajta nyitottságot látok az Erdélyi Magyar Néppárt felé is az RMDSZ részéről, hiszen tudjuk jól, hogy az európai parlamenti választásokat megelőzően voltak tárgyalások az RMDSZ és a Néppárt között, és most is, az önkormányzati választásokat megelőzően találkozott az RMDSZ elnök és az EMNP elnöke. Nincs rálátásom arra, hogy most, a parlamenti választásokat megelőzően hol feneklettek meg közöttük a tárgyalások, és nem is tisztem eldönteni. Mi mindenképpen teljes körű összefogást szorgalmazunk, de azt látom, hogy az erdélyi magyar politikában, azok, akik az önkormányzati választásokon eredményt tudtak elérni, azok most együtt vannak. Meggyőződésem, hogy azok a pártok tudnak jól szerepelni, és azok tudnak nyerni a választásokon, akik közelebb állnak a realitáshoz, akik jól mérik fel a választópolgárok elvárásait, akaratát. Mi ehhez a magunk részéről igazodtunk és az RMDSZ is az idők szavát megértette, ma már evidencia az, hogy erdélyi magyar politikai pluralizmusról beszélünk és a pluralizmus jegyében történt meg ez az összefogás.
Milyen lehetőséget lát arra, hogy az RMDSZ listán szereplő MPP-s politikusok, és összességében az MPP megőrizze politikai identitását, autonómiáját?
- Köszönöm a kérdést, hogy ezúttal is tisztázhatjuk ezt a nézőpontot, hiszen ellendrukkereink megfogalmazzák, hogy az MPP identitása veszélyben forog. Magunk részéről is érzünk egyfajta veszélyt, de azt gondolom, hogy ha tudatában vagyunk ennek, akkor tudjuk kezelni és tudjuk kellőképpen orvosolni ezt a helyzetet. Persze az is benne van a politikában és a hatalomnak az is a velejárója, hogy egy politikai alakulat megpróbál minél nagyobb hatalmat szerezni, de bízom benne, hogy az RMDSZ is őszintén viszonyul ehhez az együttműködéshez, és nem az a célja, hogy bedarálja a Magyar Polgári Pártot.
De mindennek ellenére fontosnak tartottuk tételezni, és ezért szövegszerűen is szerepel a mostani megállapodásban, hogy a Magyar Polgári Párt tagjai megtartják párttagságukat, identitásukat az RMDSZ frakcióján belül. Ennek jogi akadálya nincs: az Alkotmánybíróság kiadott már egy állásfoglalást Klaus Johannis államfő esetében is, aki a Német Demokrata Fórumnak volt az elnöke, amikor a Nemzeti Liberális Párt színeiben megválasztották pártelnöknek, majd államelnöknek.
Tehát tulajdonképpen a kölcsönös bizalomnak kell garantálnia azt, hogy nem egymás bedarálására vagy legyűrésére törekszünk, hanem arra a fajta normális együttműködésre, amelyet elvárnak tőlünk a szavazók.
A többség érzi és érti ennek a megegyezésnek a súlyát, hiszen az 5%-os küszöböt két erdélyi magyar párt nem tudja átlépni, tehát el kell fogadjuk RMDSZ-nek ezt a koalíciós ajánlatát. Ennek az együttműködésnek a fontosságát nemcsak az MPP tisztségviselői és polgármesterei értik és érzik, hanem a tagjaink, szimpatizánsaink, és a választópolgárok többsége is elfogadja, hogy ez a felelős döntés és a felelős politizálás. De hangsúlyozom: az MPP politikusai a Magyar Polgári Pártot és a Magyar Polgári Párt programját fogják képviselni. Azoknak üzenem, akik még mindig tamáskodnak, és úgy fogalmaznak, hogy mi az RMDSZ ellenében jöttünk létre: valami ellen lenni politikai programnak kevés. Mi valami érdekében, nem ellenében jöttünk létre, célokat képviselünk, választópolgárokat akarunk képviselni és a fő szlogenünk – A választás szabadsága – nyolc év óta változatlan. Mi a választás szabadságát hirdetjük, de ennek is megvannak a maga korlátai. Ha felelősen politizálunk, akkor ezeket a korlátokat mindenképpen szem előtt kell tartanunk.
Most áttérnék egy kényesebb témára: ha az ön személye szóba kerül, sokaknak a kiszivárgott hangfelvétel jut eszébe. Milyen hatással volt az ön és pártja megítélésére ez a hangfelvétel a szűkebb és tágabb nyilvánosságban?
- Nem akarom bagatellizálni a kérdést, de nem véletlen, hogy ez a hangfelvétel az önkormányzati választási kampány elején szivárgott ki. Azonban a választópolgárok már ítéletet mondtak a helyhatósági választások alkalmából. Egyértelmű, hogy a kiszivárogtatónak mi volt a célja, annál is inkább, hogy egy 3 és fél, lassan 4 éves hangfelvételről van szó és kétségtelen, hogy szerencsétlen megfogalmazásban hangzanak el ott olyan dolgok, amik igazából, sajnos a román közéletet még a mai napig is nagyon foglalkoztatja. Úgyhogy kontextusból kiragadva lehet ezt félremagyarázni.
Hangsúlyozni szeretném, hogy egy magánbeszélgetésről volt szó, nem egy pártpolitikai összejövetelen hangzottak el ezek a dolgok. Sajnos, annál az asztaltársaságnál olyanok is ültek, akik nem tisztességes céllal akarták az ott elhangzottakat felhasználni. De egy közéleti szereplőnek akár magánemberként is oda kell figyelnie, hogy miként fogalmaz. Sajnálom, hogy ezek a szavak így elhangzottak, és ha tehetném, akkor átfogalmaznám. A balkáni ízű problémamegoldás annyira meghatározza a román közéletet, hogy az államelnök sem véletlenül hangsúlyozta egy tanévnyitón, hogy tiszta közéletre van szükség, amiben a fiatalokat felnevelhetjük. Igazából ez ellen lázadunk ezen a beszélgetésen is.
Ha valaki a teljes hangfelvételt meghallgatja, nemcsak a részletet, akkor a hangnemen is megütközhet, és ha valamit szégyellek, akkor az (nem a mondanivalóm, hanem) a hangnem. Ingerülten beszél az ember, amikor ezekkel, a román közéletet hosszú évtizedek óta meghatározó anomáliákkal szembesül. Bízunk benne, hogy jó irányba alakulnak a dolgok, az MPP-nek mindenképpen az a célja, hogy ezt a közéletet a helyes mederbe terelje, és azon leszünk az MPP tisztségviselői és jómagam, hogy ezt a képet, ami, mondjam úgy, hogy egy ilyen hangfelvétel után esetleg még némi nemű félreértésre ad okot, azt cáfolni tudjuk.
Még mindig úgy gondolja, mind akkor, hogy a "dambovitai politizálás" kényszermegoldás?
- Arról beszéltem a hangfelvételen, hogy a román politikában működik a csúszópénz fogalma, ennek ellenében kell nekünk tennünk.
Azt mondta, hogy le kell fizetni a bukarestieket, ha azt akarják, hogy a Székelyföld fejlődjön.
- Arról beszéltem, hogy így működik a román közélet. Nem azt mondtam, hogy a Magyar Polgári Pártnak az a célja, hogy táskával kenőpénzt hordjon bukaresti politikusoknak, előnyöket kieszközölni valakiknek. Az MPP-nek azért van szüksége parlamenti képviseletre, azért van szüksége jelen lenni a megyei önkormányzatok szintjén, hogy a helyi önkormányzatokat segíteni tudja. Nem arról beszéltem, hogy az MPP-s politikusoknak így kell meggazdagodnia. Arról van szó, hogy az MPP politikusai tudjanak lobbizni.
Az MPP nem ezt az utat követi, eddig sem ezt tette. Nézzünk körül: az MPP nyolc éve jelen van a politikai palettán, és bátran kijelenthetem, hogy az MPP polgármesterei és tisztségviselői tiszta emberek. Meghurcoltak MPP-s politikusokat, ahogy RMDSZ-eseket is. Beszéljünk konkrét esetről: Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármestert jogerősen felmentették. Említhetném Mezei János esetét is, de az ő becsületességében és tisztaságában is meg vagyok győződve.
Az ön jelölti státuszára áttérve: az udvarhelyszékiek egy része felháborodott, és azt mondta, hogy „ejtőernyős” jelöltként, hogy tudja az ő érdekeiket képviselni? Mit válaszolna ezeknek a hangoknak?
- A Magyar Polgári Párt az RMDSZ-szel kötött együttműködés értelmében két befutónak tekinthető hellyel rendelkezik az RMDSZ listáin. Nemrég vált nyilvánossá, hogy hol kapjuk ezt a két helyet. A Magyar Polgári Pártnak olyan képviselőkre van szüksége, amely az MPP tagságát, szimpatizánsait képviselik, ha úgy tetszik, Szatmár megyétől Kovászna megyéig. Magam marosszéki lakhellyel rendelkezem, de a felmenőim székelykeresztúriak, Székelyudvarhelyen gyerekeskedett édesapám. De nem ez a legfontosabb üzenetem ezen a téren. Székelyföldi identitással rendelkező pártként kifejezetten örülünk, hogy Hargita és Kovászna megyében kaptunk helyeket. Hargita megye, Udvarhelyszék a Magyar Polgári Párt bástyája, már csak abból a meggondolásból is, hogy innen indult el az egész ellenzéki mozgalom az udvarhelyi polgári egyesülettől kezdve a Magyar Polgári Szövetségen át.
Az MPP-nek a mai napig a központi székhelye Székelyudvarhely, Kossuth utca 20. szám alatt működik, még akkor is, ha az elnöki hivatal most éppen Marosvásárhelyen van. Külön örülünk annak, hogy ki tudtunk törni Székelyudvarhelyről Marosvásárhelyre, és most már a Partiumban is megvetettük a lábunkat. De Hargita megyében a Magyar Polgári Pártnak gyakorlatilag több városi polgármestere van, mint az RMDSZ-nek. Udvarhelyszéken két várost irányít a Magyar Polgári Párt, tehát ilyen szempontból kézenfekvő nekünk az udvarhelyi helyszín is. Én eddig csak az MPP-s táborról beszéltem, de tulajdonképpen a képviselőnek a teljes Udvarhelyszéket kell lefednie.
Én azt gondolom, hogy ha van egy együttműködés két politikai alakulat között, akkor az udvarhelyszéki szavazók is úgy tekinthetnek az udvarhelyszéki képviselőre, mint saját képviselőjükre. Gondoljunk csak arra, hogy mennyire fontosak a szórványból beérkező szavazatok, és ilyen szempontból feltehető az a kérdés, hogy mi történik például a besztercei magyarokkal, akiknek nincs a megyéjükben megválasztott képviselőjük. Kelemen Hunor szövetségi elnök ebben a kérdésben világosan állást foglalt, a képviselő testületnek a teljes erdélyi magyar közösséget kell képviselnie. Néhány nappal ezelőtt volt egy beszélgetésem Markó Béla elnök úrral is, aki ugyanígy látta ezt a kérdést.
Magunk részéről három bejutó és egy billegő helyről beszéltünk, amikor leültünk a tárgyalni, ebből Maros, Hargita, Kovásznát szerettük volna biztos befutónak, ezt el is mondtuk. Végül két biztos helyben egyeztünk ki, az RMDSZ pedig döntött, hogy melyik az a két megye, mi ehhez a helyzethez alkalmazkodunk. Hozzátehetném, az együttműködés lemondásokkal is jár adott esetben. Áldozatot kell hozzon mindkét fél. Jelenleg még szokjuk az együttműködést, vannak idegenkedések mindkét oldalon, a mi felelősségünk, hogy ezt kezelni tudjuk.
Számít arra, hogy a Hargita megyei MPP szavazók ráteszik a pecsétet az RMDSZ listájára pusztán amiatt, hogy ön befutó helyen szerepel?
- Egyértelműen, és azokat, akik még bizonytalanok, a választásokig meg kell győzni. És meg kell győzni az RMDSZ szavazókat is, hogy bátran, tiszta lelkiismerettel tegyék rá a pecsétet az MPP jelöltjének nevét is tartalmazó listára.
Közös kampányunk lesz, mert közösen megyünk a csatába. Közös választásai programmal indulunk, így nem lesz nehéz közösen kampányolni. Nagyon fontos, hogy az MPP programpontjai megjelenjenek a közös programban, ezért van közös bizottságunk a program kidolgozására, és arról állapodtunk meg, hogy közös kampánystábbal, közösen fogunk kampányolni, kezdve az aláírásgyűjtési folyamattól, egészen a tulajdonképpeni harminc napos kampányig. Az együttműködés arról szól, hogy az MPP-s politikus az RMDSZ listán éppúgy számít az RMDSZ szavazóira, mint az MPP szavazóira, mert közös magyar képviseletről van szó.
A választópolgárok nagyon bölcsen viszonyultak ehhez a kérdéshez: eddig, aki a zászlajára tűzte, hogy minden magyar számít vagy együtt a magyarokért, megkérdezhették, hogy “kivel együtt”. Most ott vagyunk együtt, a közös programunk révén képesek leszünk tartalmas kampányt folytatni. Nagyon sokan éppen azért távolodtak el a közélettől, mert azt látták, hogy a politikum marakodik. Mi elmondtuk 2014-ben is, hogy nem feltétlenül a helyekről, hanem az elvekről kell megegyezni. Ha az elvekről meg tudtunk egyezni, és létre tudtuk hozni ezt a belső koalíciót, akkor a választópolgárnak is kell éreznie, hogy itt megtörtént egyfajta szemléletváltás. Sokszor beszélünk arról is, hogy mennyire fontos a generációváltás, de pont ennyire fontos a szemléletváltás is.
Említene néhány sajátosan MPP-s programpontot, amelyhez ragaszkodtak, hogy azok bekerüljenek a közös programban?
- A legfontosabb jelszavak, amelyeket ki szoktunk írni a plakátjainkra általában, mint a nemzet, haza, család, autonómia, keresztény gondoskodás, erdélyiség. Ezek mind olyan kérdések, amelyek a Magyar Polgári Párt programjában jelen vannak, és fontos, hogy ezek visszaköszönjenek a közös választási programból is. Az MPP vidéki beágyazottsága is erős, éppen ezért a gazdatársadalom gondjaira is nagy hangsúlyt fektetünk. Az identitásunk megőrzésével kapcsolatosan az oktatásra és kultúrára kiemelten figyelünk, és ha lehetőség nyílik arra, hogy a törvényhozás szintjén is képviselni tudjuk, akkor bízom benne, hogy jobb és termékenyebb négy év elé nézünk, mint az elmúlt négy esztendőben.
A felsorolt kulcsszavak közül az autonómia képviseletében lesz a legnehezebb előrelépni. Kiváltképpen azért, mert két év múlva Románia az egyesülés centenáriumát ünnepli.
- Ennek a kérdésnek a tematizálása szintén a Magyar Polgári Pártnak köszönhető: van egy olyan probléma, amellyel a román többségi társadalom a mai napig adósunk. Száz évvel ezelőtt Gyulafehérváron megígérték dédapáinknak a román honfitársaink ősei, hogy lesz autonómiánk, a saját ügyeinkben mi magunk fogunk döntéseket hozni, el egészen odáig, hogy az ország kormányzásában a számarányunknak megfelelően részt vehetünk. Ezzel adós a mai napig a román többségi társadalom, és mi ezt a tartozást tudatosan tematizáltuk.
Két és fél évvel ezelőtt, a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésünkön hangsúlyosan megjelenítettük ezt az ügyet és petícióval fordultunk az akkori román kormányhoz és a frissen megválasztott államfőhöz. Ezt egy évre rá megismételtük Csíkszeredában. Tehát a Magyar Polgári Párt kezdeményező volt ebben a kérdésben is. Nagyon nehéz megjósolni, hogy mikor lesz gyakorlati hozadéka ezeknek a kérdéseknek. Nem akarjuk becsapni a közösséget, de nagyon fontos, hogy külpolitikai hátszelet kapjunk ezekhez a törekvésekhez. Csak üdvözölni tudom, hogy az RMDSZ az Egyesült Államokban lobbizik, vagy hogy árnyékjelentés készül a romániai kisebbségeket és a magyar közösséget ért jogsértések kapcsán. Amikor az MPP kivitte ezeket a kérdéseket nemzetközi porondra, a maga szerény eszközeivel tudott lenni az a hógolyó, ami egy lavinát indíthat el. Mi kezdeményeztük azt is, hogy Strasbourgban közösen lépjünk fel RMDSZ-es képviselőkkel. Bár az RMDSZ-nek, az EMNP-nek és nekünk is szerepel az autonómia a programunkban, de az ez irányba tett konkrét lépések tekintetében azt gondolom, hogy a Magyar Polgári Párt élen jár, és a kovász szerepe lesz ezután is.
Címlapfotó: Banga Előd-Ernő