A romániai munkavállalók egyötöde szegénységben él
2016. október 17. 15:52, utolsó frissítés: 16:14A fizetésből élők egy része is elszegényedik a kizsákmányolás miatt. Ma van a szegénység elleni küzdelem világnapja.
A dolgozó romániai lakosok egyötöde jövedelmi szegény, még akkor is, ha van teljes munkaidős állása – áll a Cartel Alfa szakszervezeti szövetség közleményében, amelyet a szegénység elleni világnap alkalmából adtak ki. Október 17-ét az ENSZ közgyűlése 1992-ben nyilvánította a szegénység elleni küzdelem világnapjává.
Romániában a jövedelmi szegények nagy része nem tud kitörni ebből az állapotból, egyharmaduk ugyanolyan rossz helyzetben él már legalább három éve, idézi a közleményt az Agerpres. A szakszervezet rámutatott, Romániában a megtermelt nemzeti összterméknek kevesebb mint 40%-ából részesülnek a munkavállalók, a maradék több mint 60% a vállalatoknak jut, ellentétben azzal, ami egy hasonló gazdasági mutatókkal rendelkező, ám a gazdasági eredmények megoszlása tekintetében normális egyensúlyban lévő országban történik. A romániai pénzügyi rendszer a tőkét favorizálja, miközben elszegényíti a fizetésből élőket és a kisvállalkozásokat – áll a közleményben.
Annak ürügyén, hogy “külföldi befektetőket kell bevonzani”, a kormányok olyan körülményeket teremtettek, amelyek a profit nevében a hazai munkaerő kizsákmányolására alapozó vállalatoknak kedveznek – véli a Cartel Alfa.
Még súlyosabbá teszi a helyzetet, hogy a kollektív bértárgyalásokat és munkaszerződéseket gyakorlatilag ellehetetlenítették a 2011/62-es törvény révén, pedig az országos kollektív munkaszerződés szabályozta többek között azt, hogy az egyetemi végzettséget megkívánó állásokra több bér járjon. Ezt 2011-ben megszüntették, és az utóbbi öt évben, amióta új törvény jelent meg, egyetlen iparágban sem kötöttek kollektív munkaszerződést, annyira abszurd feltételeket támaszt az új törvény.
A szakszervezet szerint a romániai vállalatok közül csupán az egységek 9%-ánál van kollektív munkaszerződés. Ez 14.000 szerződést jelent, de ne örüljünk túlságosan a jelentősnek tűnő számnak, hiszen ebből 12.000 esetében nem szakszervezetek, hanem “a munkavállalók képviselői” írták azt alá, és ezeket a képviselőket a legtöbb esetben az alkalmazó nevezi ki, hívja fel a figyelmet a Cartel Alfa.
A szakszervezet leszögezi, ezek a folyamatok a társadalmi egyenlőtlenség további mélyüléséhez és kizsákmányoláshoz vezettek. A munkakörülmények továbbra is rosszak, és a romániai munkavállalók számára teljes perspektívavesztés következik be, ha kizárják a külföldi munka opcióját. Egyre több Romániában a szegény alkalmazott, kétszer annyi, mint az európai átlag – hívja fel a figyelmet a Cartel Alfa.
Addig, amíg az igazságtalanság és a kizsákmányolás a gazdasági, társadalmi és kulturális rendszer szerves része, a szegénység továbbra is sújtani fogja a lakosság jelentős részét, ugyanakkor a fejlődés kerékkötője is – áll a közleményben. A szegénység ördögi körének megtöréséhez új vízióra és politikai elhatározásra van szükség, amelyet az igazságosság és a jó kormányzás alapelvei határoznak meg, és amely végre a közpolitikai gondolkodás központjába helyezné a társadalmi igazságosság és a méltányos elosztás kérdéseit, áll a közleményben.
Romániában a népesség egyharmada súlyos anyagi nehézségekkel küzd, azaz nem tudja megengedni magának azokat a javakat, amelyek szükségesek lennének a decens mindennapi élet folytatásához. Az ország még mindig az EU egyik legszegényebb tagállama, ahol sok gyerek még életében nem járt iskolába, és egész közösségek élnek az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés nélkül.
Globálisan a növekvő egyenlőtlenségekkel kapcsolatos kutatások megerősítették, a világ magánkézben lévő vagyonának közel fele az emberiség 1%-ának birtokában van, és a leggazdagabb 62 személy ugyanannyit tudhat magáénak, mint az emberiség legszegényebb fele. Az ENSZ 193 tagállama által tavaly ősszel elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals, SDGs) 17 ambiciózus célt fogalmaztak meg a következő 15 évre, köztük a szegénység felszámolását is. Az aláíró országok vállalták, hogy közösen tesznek a globális célok eléréséért, többek között az egyenlőtlenség csökkentéséért is.
Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai közül az egyik legnagyobb kihívás a szegénység minden formájának felszámolása az egész világon. A szegénység nem egyetlen tényező hiányából jön létre, hanem nagyon sok, egymással összefüggésben lévő tényező összjátékaként, amelyek a szegénységben élő emberek életét befolyásolják. Ez azt jelenti, hogy a felszínen tapasztalt tüneteknek a mélyére kell néznünk, és a szegénységben nemcsak a bevételek hiányát, a materiális jóléthez szükséges dolgok – élelem, lakás, föld stb. – hiányát kell néznünk, hogy megérthessük a szegénységet a maga többdimenziós valójában – áll az ENSZ honlapján a 2016. október 17-i szegénység elleni világnap kapcsán. Idén a világnap témája ennek szellemében a szegénységben élő emberek megalázottságának és kirekesztésének elismerése és kezelése – írják.
Nemrég az UNESCO, az International Social Science Council (ISSC) és az Institute of Development Studies (IDS) társadalomtudományi világjelentést adott ki, melyet ma Párizsban az UNESCO székhelyén mutatnak be részletesen a világnap alkalmából. Az egyenlőtlenségek felszámolásának lehetőségeit is feltérképező, több száz oldalas jelentés megírásában több mint száz, az egyenlőtlenség különböző formáival foglalkozó társadalomtudós vett részt több mint negyven országból.
Az interdiszciplináris munka arra is választ próbál adni, milyen szerepe lehet a társadalomtudományoknak a nagyobb egyenlőség megvalósítása felé vezető utak feltárásában és kiépítésében. A jelentés megállapítja, az egyenlőtlenségek kezeletlensége, diagnosztizálatlansága veszélyezteti a gazdaságok, társadalmak és közösségek fenntarthatóságát, és ellehetetlenítheti a fenntartható fejlődési célok teljesülése érdekében tett erőfeszítéseket. A teljes dokumentum .pdf-ben itt elérhető.
Forrás: agerpres.ro, un.org, unesco.org