Az RMDSZ a 200 ezer lejes küszöb eltörlését kéri a hivatali visszaélés esetében
2017. február 03. 16:28, utolsó frissítés: 2017. február 07. 10:13A szövetség több pontban is kifogásolta a rendeletet, és így benyújtotta módosító indítványait a parlamentben.
Noha sürgősségi kormányrendelettel fogadták el a btk. és a büntetőjogi eljárási törvénykönyv módosításait, az alkotmány előírása szerint a parlamentnek is meg kell vitatnia azt. Az RMDSZ több pontban is kifogásolta a rendeletet, és így benyújtotta módosító indítványait a parlamentben. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője szerint nem indokolt a 200 ezer lejes anyagi kár értékének a megszabása a hivatali visszaélés esetén.
„Egy valós igazságszolgáltatás alapját jól kidolgozott, koherens törvényi keret megteremtése jelenti. Romániában a jelenleg érvényben levő büntető törvénykönyv számos cikkelye alkotmányellenes. Ezt bizonyítják az elmúlt években meghozott alkotmánybírósági döntések is. Az RMDSZ szakmailag megvizsgálta a büntető törvénykönyv módosítását célzó sürgősségi kormányrendeletet, és úgy véli, hogy az ebben foglalt rendelkezések csak egy része felel meg az alkotmánybíróság határozatainak, ugyanis a taláros testület 5 döntését emeli be a törvénybe.
Azonban olyan módosításokat is tartalmaz a sürgősségi rendelet, amelyeket az alkotmánybíróság nem írt elő, és ebben a formában nem indokoltak, ezért a Szövetség indítványokat dolgozott ki a Btk. módosítására” – mondta Cseke azt követően, hogy az RMDSZ kidolgozta javaslatait a büntető törvénykönyv módosítását célzó sürgősségi kormányrendelet korrigálására.
Cseke Attila hozzátette, a sürgősségi kormányrendelet megvitatását jövő héten kezdi el a parlament felsőháza, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja azt a módszert, amellyel a jelenlegi kormány eljárt, éppen ezért a parlament feladata az, hogy a sürgősségi rendelet túlkapásait korrigálja: „az RMDSZ fontosnak tartja a parlamenti vitát, több módosító indítványt is megfogalmaztunk, amelyeket ma iktatunk a parlamentben. Javasoljuk, hogy a hivatali visszaélés esetében töröljék a bűncselekmény megfogalmazásából a 200 ezer lejes anyagi kár határát, ennek az értéknek a bevezetését ugyanis nem kérte az alkotmánybíróság, és a kormány sem indokolja ennek az értéknek a szükségességét. Kérjük továbbá, hogy a hivatali visszaélés esetében 1 évtől 5 évig terjedő börtönbüntetést lehessen kiszabni, ne 6 hónaptól 3 évig terjedőt, mint ahogyan az a sürgősségi rendeletben szerepel” – mondta Cseke Attila.
A Bihar megyei törvényhozó továbbá hangsúlyozta: az RMDSZ kitart a 27 éve vallott álláspontja mellett, amely nem tartja elfogadhatónak a sürgősségi rendeletekkel való törvényhozást, főleg nem olyan területeken, mint a büntető törvénykönyv. „A büntető és a büntetőeljárási törvénykönyvek sürgősségi rendeletekkel való módosítása nem indokolt, ez ugyanúgy problémákhoz vezet, mint ahogyan történt a Cioloș-kormány tavalyi hasonló lépése esetében. A kormánynak törvénytervezetet kellett volna beterjesztenie a jogszabályok módosítására” – fogalmazott Cseke Attila szenátor.
Korodi Attila, a parlament alsóházi RMDSZ-frakciójának vezetője elmondta, a szövetség megakadályozná a büntető és a büntetőeljárási törvénykönyvek sürgősségi kormányrendelettel történő módosítását.
Mint mondta, módosítani kell a büntető törvénykönyvet, de nem mindegy, hogy az milyen formában történik meg. Hangsúlyozta, a törvényalkotás a parlament feladata és felelőssége, éppen ezért az RMDSZ a politikai pártok közötti egyezséget javasol, egy olyan paktumot, amelyben minden politikai alakulat vállalja azt, hogy kormányra kerülés esetén nem fogja sürgősségi kormányrendelettel módosítani a büntető- és a büntetőeljárási törvénykönyvet.
Korodi Attila hangsúlyozta, jelenleg a büntető és a büntetőeljárási törvénykönyv számos cikkelyét alkotmányellenesnek minősítette az elmúlt években az Alkotmánybíróság, amelyeket eddig nem emeltek be a törvénykönyvekbe.
„Csak 2016-ban az Alkotmánybíróság több mint 40 határozatát kell összhangba hozni a jelenleg is érvényben levő büntető törvénykönyvvel. A kormány által meghozott sürgősségi kormányrendelet azért is aggályos, mert csupán 5 alkotmánybírósági döntést emel át a törvénybe. Az RMDSZ azt fogja javasolni a jövő heti államelnöki konzultáción és a politikai pártoknak, hogy parlamenti sürgősségi eljárással módosítsák a btk.-t úgy, hogy minden ez idáig meghozott alkotmánybírósági döntés belekerüljön a törvénykezésbe. Az RMDSZ ma iktatta a btk. módosítására vonatkozó javaslatait, amelyekben többek között azt kérjük, hogy töröljék el a 200 ezer lejes anyagi kár értékének a megszabását a hivatali visszaélés esetén, amelyre nem volt alkotmánybírósági döntés” – hangsúlyozta Korodi Attila parlamenti képviselő.