Büntetőjogász: a btk.-módosítások fontos személyek érdekeire lettek szabva
kérdezett: Kertész Melinda 2017. február 04. 08:41, utolsó frissítés: 2017. február 07. 10:14Kádár Hunor szerint a btk.-t módosító kormányrendelet sürgőssége legfennebb a megalkotói számára volt indokolt, hogy mihamarább kivonhassák embereiket a büntetőjogi felelősség alól.
Egy hét áll az Alkotmánybíróság és a parlament rendelkezésére, hogy korrigálja, vagy elvesse a kedden éjjel elfogadott sürgősségi kormányrendeletet a btk.-módosításról. Ellenkező esetben visszafordíthatatlan következményekkel kell számolnunk. A btk.-módosításokról Kádár Hunor büntetőjogászt, a Sapientia EMTE oktatóját kérdeztük.
Mennyiben vannak ezek a módosítások összhangban azzal, amit az alkotmánybíróság határozataiban megállapított?
Kádár Hunor: – Semennyire nincsenek összhangban. A hivatali visszaélésre vonatkozó btk.-cikkelyben az szerepelt, hogy egy köztisztviselő akkor követ el bűncselekményt, ha kötelességét tévesen (în mod defectuos) hajtja végre. Az Alkotmánybíróság tavalyi döntése szerint ez a kifejezés sokféleképpen értelmezhető, nem konkrét, nem felel meg a törvényesség és előreláthatóság feltételének, ezért módosításra szorul. A „téves” kifejezést a döntés értelmében arra kell módosítani, hogy akkor történik bűncselekmény, ha a köztisztviselő a “jogszabállyal ellentétben” hajtja végre a feladatát. Gyakorlatilag az lett volna a szükséges módosítás, hogy a defectuos kifejezést a contrar legii kifejezéssel helyettesítik. Ennyi szerepelt az alkotmánybírósági határozatban. Ehelyett láthattuk, hogy mi történt.
Bevezették a 200 ezer lejes küszöböt, tehát ha a sürgősségi kormányrendelet ebben a formában lépne érvénybe, akkor nem esne a bűncselekmény kategóriába az a visszaélés, amikor a keletkezett kár 200 ezer lejnél kisebb.
Bizonyos vélemények szerint a hivatali visszaélés azért szorult volna valamilyen átfogalmazásra, mert gumitörvény jellege miatt visszaélésekre adhatott volna lehetőséget a vádhatóságoknak. Ez a vélekedés mennyire állja meg a helyét?
– Szerintem a jogszabály szövegével nem volt probléma. A visszaélések nem abból eredtek, hogy a jogszabály szövege nem volt tiszta. Önmagában a jogszabály szövege nem tette lehetővé a visszaéléseket. Igen, általánosan van megfogalmazva, de nem is lehet másképp megfogalmazni. Itt semmilyen probléma nem volt, kivéve természetesen azt a fogalmat, amit az alkotmánybíróság kifogásolt, de a többi megfogalmazással nem volt probléma.
Az a küszöb most azért került bele a sürgősségi rendeletbe, hogy bizonyos személyek, akik addig a küszöbig okoztak kárt az általuk elkövetett bűncselekménnyel, ne feleljenek büntető bíróság előtt.
Tehát akkor semmi nem indokolja ennek a küszöbnek a megszabását?
–A küszöb abszolút nem indokolt, soha nem is volt küszöb felállítva a hivatali visszaéléseknél tudomásom szerint a román büntetőjogban. A lopás bűncselekményénél, és más vagyon elleni bűncselekményeknél sincs küszöb, ahol tényleg okozott kárról van szó. Nincs alsó vagy felső határ. Ez egy aberráció. Ez azt jelenti, hogy ha 200 ezer lejig végzem szándékosan helytelenül a munkámat, akkor nem felelek büntetőjogilag, csak polgárjogilag. Viszont, ha 200 ezer lej fölött végzem helytelenül, akkor felelek. És akkor minden szerződést, minden ügyletet ezután úgy fogok csinálni, hogy az ne haladja meg, legalábbis helyi önkormányzati szinten azt az összeget. Meg tudják oldani a szerződések felosztását is.
Nem csak ezt a küszöböt vezették be. Eddig bármilyen jogszabály magába foglalhatta azt a kötelezettséget, amellyel kapcsolatosan bűncselekmény fennállt. Lehetett kormányhatározat, miniszteri rendelet, bármi. Ezt is módosították a sürgősségi rendeletben, így a törvényellenesen végrehajtott feladat már nem bármilyen jogszabályban, hanem csak törvényben, kormányrendeletben vagy sürgősségi kormányrendeletben lehet előírva. Ez azt jelenti, hogy ha egy köztisztviselő figyelmen kívül hagy valamit például, ami egy miniszteri rendeletben van előírva, akkor az nem bűncselekmény. Ha viszont egy kormányrendeletben van, akkor bűncselekmény.
Ha a módosítások ebben a formában életbe lépnek, visszamenőleg is érvényesek, azaz már megszületett bírósági ítéleteket is felülírhatnak?
– Véleményem szerint igen. Ha egy napig is hatályba lépnek, dekriminalizálják az összes előtte elkövetett olyan jellegű bűncselekményt, amelyek esetében nem teljesül ez a 200 ezer lejes határ, vagy amelyek esetén az elkövetett bűncselekmény kívül esik egy sor jogszabályon, és az elkövető köztisztviselő nem törvényben, sürgősségi kormányrendeletben, vagy kormányrendeletben megszabott előírások ellen vét, hanem például egy miniszteri rendelet ellen. Eddig a btk. jogszabályokról beszélt, amelyek a miniszteri rendeleteket és egyéb normákat is magukba foglalták. Tehát ezek a bűncselekmények dekriminalizálódnak. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a büntetés-végrehajtás megszűnik, ha a bíróság előtt van az ügy, felmentik a vádlottat. Hacsak egy napot is érvényben lesznek ezek a módosítások, akkor is kifejtik hatásukat, ha utólag az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi őket, vagy a parlamenten nem mennek át ebben a formában. Tehát azok, akik a hatályba lépés előtt követtek el bűncselekményeket, felmentést kapnak.
A parlamentnek és az Alkotmánybíróságnak a sürgősségi rendelet megjelenésétől számított 10 napja van arra, hogy megakadályozza a módosítások életbe lépését, amiből már eltelt három nap. Ha kifutnak a határidőből, de visszatérnek az előző verzióhoz, akkor az már csak a jövőben elkövetett bűncselekményekre lesz hatással ,és a korábbi elkövetők bűncselekményeire érvényes lesz a dekriminalizálás, és ők felmentést kapnak.
Miért írták bele azt a 10 napos határidőt, hiszen az alkotmány lehetőséget biztosít arra, hogy egy sürgősségi kormányrendelet azonnal hatályba lépjen, amint elfogadása után elküldték a parlamentbe vagy megjelent a Hivatalos Közlönyben? Tehát most elvileg hatályban van, de gyakorlatilag nincs hatályban a btk.-t módosító kormányrendelet?
– Senki nem érti, hogy miért van ez így. Míg az általános szabály szerint valóban azonnal hatályba léphet egy sürgősségi rendelet, amint eleget tesznek a Hivatalos Közlönyben történő közlés vagy a parlamenthez való eljuttatás kritériumának, de ha szerepel benne egy különleges rendelkezés, akkor az azt jelenti, hogy az általános szabály nem érvényes, vagyis a rendelet jelenleg nincs hatályban, csak elfogadásától számított 10 napon belül lép érvénybe.
Abból a tényből, hogy létezik ez a 10 napos határidő, kitűnik, hogy nem volt indokolt a sürgősségi kormányrendelettel törtnő törvénymódosítás. És az sem állja meg a helyét, hogy az Alkotmánybíróság által hozott határozatok miatt volt indokolt a sürgősségi eljárás, hiszen a testület nem a múlt hónapban hozta ezeket a határozatokat. Olyanok is vannak közöttük, amelyeket fél éve, vagy akár egy éve hozott az Alkotmánybíróság.
Nemcsak egy alkotmánybírósági határozatra hivatkoznak. Az érdekellentétek esetében tényleg az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően módosították, azonban az erre vonatkozó határozat is régi, vagyis a sürgősségi procedúra jogilag nem indokolt. Nekik indokolt a sürgősség, hogy mihamarább kivonhassák az embereiket a büntetőjogi felelősség alól.
A hátrányos megkülönböztetés miatt kiszabható 2-től 7 évig terjedő börtönbüntetés időtartamát lecsökkentették 1 hónaptól 1 évig terjedő börtönbüntetésre. Ezt a változtatást mi indokolja?
– Igen, de az új büntető törvénykönyvben is csökkentek a büntetési határok. De ez nem egy látványos módosítás. Sokkal látványosabb módosítás, hogy hatályon kívül helyezték a gondatlanságból elkövetett hivatali visszaélést. Ha ez a módosítás így hatályba fog lépni, a jövőben nem fog létezni ez a bűncselekmény, és az összes személyt felmentik, aki ellen emiatt folyik bűnvádi per. Ez esetben még csak nem is próbálták leszűkíteni a bűncselekmény alkalmazási körét, ahogy azt a hivatali visszaélés esetében tették, nem is próbálták elmagyarázni, hogy miért csinálták, hogy legalább a törvényesség látszatát keltsék, hanem egyszerűen hatályon kívül helyezték. Ha egy köztisztviselő gondatlanságból valamilyen feladatkörét nem látta el helyesen, és ha okozott mondjuk egy 10 millió eurós kárt egy intézménynek, nem minősül bűncselekménynek, tehát vagyonával felel, de börtönbe nem fog kerülni emiatt.
Az egyetlen esély, hogy a hátralevő 7 napban vagy a parlament vagy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi a sürgősségi kormányrendeletet. Amennyiben a határidőt akár egy nappal is túllépik, akkor a kívánt célt a kormány eléri, a rendelet célzott kedvezményezettjei megmenekülnek egy sor büntetőjogi felelősségtől, vagy felmentést kapnak. Mert egyértelmű, hogy ez a rendelet nem általános érdekeket képvisel, hanem bizonyos fontos személyeknek az érdekeire lett szabva.