Csalással akarnak kibújni az egészségügyi magyar személyzet alkalmazása alól a PNL-sek?
Kertész Melinda 2017. április 20. 23:11, utolsó frissítés: 2017. április 21. 09:54Legalább egy képviselője nevét és aláírását használta fel tudtán kívül a PNL a kisebbségek anyanyelvének az egészségügyben való használatát elősegítő törvénymódosítás megtorpedózására az Alkotmánybíróságon.
PNL-s kollégái írták alá Romeo Nicoară Szatmár megyei képviselő helyett és a tudtán kívül azt a dokumentumot, amellyel az Alkotmánybírósághoz fordultak a múlt héten megszavazott egészségügyi törvénymódosítás kapcsán. Az egészségügyi reformtörvény és a szociális intézmények törvényének módosítását döntő házként április 11-én szavazta meg a képviselőház.
A módosítás szerint azokon a településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség számaránya vagy száma eléri a 20%-ot, vagy az 5000 főt, az illető kisebbség nyelvét beszélő egészségügyi vagy szociális intézményi személyzetet kell alkalmazni. Feszült bizottsági vitákat követően a módosító törvénytervezetet ellenszavazat nélkül fogadta el a képviselőház, többek között a PNL-s képviselők is igennel szavaztak, az ülésen jelen levők közül csupán egy PNL-s nem adta le voksát.
>> A szavazás állása itt tekinthető meg a képviselőház oldalán >>
Most azonban a PMP, a PNL és az USR részéről összesen 124 képviselő írta alá az Alkotmánybíróságnak címzett dokumentumot, többek között Romeo Nicoară PNL-s képviselő neve és a neve mellett egy aláírás is szerepel a listán.
A Transindex megkeresésére Romeo Nicoară elmondta, a szatmári kollégái hívták fel a figyelmét arra, hogy a listán az ő neve is ott van.
„Ezt a listát a kollégák tegnap állították össze és nyújtották be az Alkotmánybírósághoz. Én tegnap nem voltam Bukarestben. Megnéztem a listát és a nevem, illetve egy aláírás is szerepel rajta, de én nem írtam alá, valószínűleg a kollégáim helyettem töltötték ki a lapot, hogy legyen tele. Engem sem telefonon, sem más módon nem kerestek meg, és nem kérdezték meg, hogy alá akarom-e írni ezt a kezdeményezést. Szatmáron mind a helyi, mind a megyei önkormányzatban koalícióban dolgozik a PNL az RMDSZ-szel, amit mi értékelünk, és a munkát együtt kívánjuk folytatni. Én, Szatmár megyei parlamenti képviselőként nem tudok egy ilyen kezdeményezést támogatni, még akkor sem, ha kollégáim közül egyesek ezt támogatják. Nem értek egyet ezzel a lépésükkel, és szerintem ez nem fér bele a normalitásba” - mondta a képviselő.
Hozzátette, a törvény lehetőséget ad arra, hogy egy törvényhozó, amennyiben meggondolja magát, visszavonhatja aláírását, ezért felszólította kollégáit, hogy kérvényezzék nevének törlését a listáról.
„Szeretném azt hinni, hogy figyelmetlenségből került a nevem a listára, és nem csalásról van szó, de ezzel együtt ez nem egy helyes eljárás. Megtörtént már az, hogy ha valamelyik képviselő nincs jelen, akkor telefonon kérik a támogatását, de ez esetben engem nem kerestek meg” - mondta Romeo Nicoară.
Elmondta, a PNL-ben nem büntetik meg azt a törvényhozót, aki nem ír alá egy ilyen típusú dokumentumot, tehát nem a szankció elkerülése miatt kerülhetett fel a listára a neve. Továbbá számára azért is érthetetlen, hogy miért szerepel a listán, mert ahhoz, hogy érvényesen benyújtható legyen az Alkotmánybírósághoz ez a dokumentum, 50 törvényhozó támogatása is elegendő lett volna. „Meglepett, hogy megkeresték az Alkotmánybíróságot a kollégák, hiszen a törvénymódosítást mindannyian megszavaztuk. Nem értem, hogy miért változtatták meg a véleményüket” - mondta Nicoară.
Úgy tudjuk, hogy Nicoară nem az egyetlen PNL-s képviselő, akinek tudtán kívül került fel a neve a listára.
Mi áll az Alkotmánybíróságnak címzett megkeresésben?
Az alkotmánybíróságnak címzett dokumentumban többek között formai és tartalmi kifogásokat is támasztottak.
>> Az Alkotmánybíróságnak benyújtott dokumentum és az aláírók listája itt érhető el >>
Formai kifogás, hogy organikus normákat vezettek be egy rendes, tehát egyszerű többséggel elfogadható törvénybe. A másik formai kifogás a törvény szövegének zavarosságára vonatkozott: szerintük nem érthető, hogy egy településen belül egy nemzeti kisebbség tagjainak kell kitenniük a 20%-ot, illetve kell elérniük az 5000-es számot, vagy több nemzeti kisebbség tagjai összesen. Az sem világos, hogy az alkalmazandó személyzeti tagnak egy vagy több kisebbség nyelvét kell beszélnie.
A tartalmi kifogások között szerepel, hogy a törvénymódosítás az 5000 fős küszöb bevezetésével egy alternatív kritériummal bővíti a törvényt, ami ellentétes az Alkotmánnyal, ugyanis az államnak minden polgára igényeit figyelembe kell vennie, tekintet nélkül etnikai, kulturális, nyelvi, vallási hovatartozásukra, vagy arra, hogy milyen arányban vannak jelen az országban. Emellett az 5000-es küszöb bevezetése megszegi az alkotmány 16. cikke 1. bekezdését, amely kimondja, hogy minden állampolgár egyenlő a törvény és a hatóságok előtt, diszkriminációtól és privilégiumoktól mentesen.
Az 5000-es küszöb bevezetését más érvényben levő törvények miatt is problémásnak vélik a beadvány kezdeményezői: a helyi közigazgatási törvényre hivatkoznak, amely kizárólag a 20%-os küszöböt jelöli meg a nyelvi jogok érvényesítéséhez szükséges kritériumként.
Továbbá azt kifogásolják, hogy a 20%-os, illetve az 5000 fős küszöb megállapítása szerintük diszkriminatív azokra a kisebbségekre nézve, akik nem tesznek eleget ezeknek a számbeli és aránybeli kritériumoknak.
Utolsóként azt is problémának tekintik, hogy a törvénymódosítás gyakorlatba ültetésének anyagi fedezésére nem különítettek el költségvetési forrásokat annak megalkotói.
Kelemen Hunor szerint a három párt alkotmányossági kifogásai kisebbségellenesek
Az RMDSZ csütörtökön közleményben fejezte ki értetlenségét a PMP-s, PNL-s és USR-s képviselők lépése kapcsán. Szerintük nem érthető és elfogadhatatlan a három párt pálfordulása, hiszen a parlamenti szavazáson támogatták a módosítást.
„Ez a hozzáállás, sajnos, azt bizonyítja, hogy ezen pártok részéről nem érvényesül az a nyitottság és a kisebbségek iránti tisztelet, amelyet képviselőik gyakorta használnak szólamok szintjén nyilvános szerepléseikkor. Sőt, a PNL egykori elnöke, jelenlegi államfő egyenesen modellértékűnek nevezi Romániát a kisebbségvédelem szempontjából” - áll az RMDSZ közleményében.
Nicușor Dan USR-elnököt, akinek pártja több ízben is magyarbarát üzenetet fogalmazott meg a választási kampányban, többszöri próbálkozásra sem sikerült elérni. Azzal kapcsolatosan érdeklődtünk volna, hogy az USR-s képviselők milyen megfontolásból írták alá az Alkotmánybíróságnak címzett megkeresést.