Csoma Botond: a PSD-nek inába szállt a bátorsága
kérdezett: B. P. E. 2017. október 10. 13:13, utolsó frissítés: 13:13A közigazgatási törvény leszavazása nem lepte meg a közigazgatási bizottság tagját, aki szerint nagyon beszűkült az RMDSZ mozgástere.
Nem sok jó várható a jövőben sem a közigazgatási törvény, de amúgy semmilyen kisebbségi jogokat érintő törvénytervezet esetében sem. Csoma Botond Kolozs megyei képviselőt, a képviselőház közigazgatási bizottságának tagját kérdeztük a kilátástalan helyzetről.
A múlt héten a képviselőházban úgy szavaztak a közigazgatási törvény módosítása ellen, hogy csak az RMDSZ támogatta azt, mindenki más kivétel nélkül ellene szavazott. Várható volt az, hogy ennyire egyoldalú lesz ez a szavazás?
- Voltak ennek jelei. Politikai csatornákon azért eljutnak ezek a jelzések. Főleg, hogy reggel volt egy együttes ülése a jogi, a közigazgatási és az emberjogi bizottságnak, és ott is leszavazták a tervezetet, anélkül, hogy érdemben tárgyaltunk volna róla – tehát nem is került sor cikkelyenkénti szavazásra.
Egyik párt részéről sem volt ellenjavaslat, még az USR részéről sem, akik a liberálisokhoz és a PMP-hez képest sokkal moderáltabban nyilatkoztak erről a kérdésről, és nem próbálkoztak nacionalista hangulatkeltéssel a törvénytervezet kapcsán. Ők is csak annyit mondtak, hogy az alternatív küszöbbel nem értenek egyet, de ennek ellenére semmilyen ellenjavaslatot nem fogalmaztak meg.
Amikor ez a jelenet lezajlott a bizottságban, és láttuk azt, hogy a liberális képviselők tapsoltak a végén, amikor a leszavazás megtörtént, és a PSD is egyértelműen a törvénytervezet ellen szavazott, akkor már nem számítottunk túl nagy meglepetésekre a plénumban. Ott ugyanaz ismétlődött meg nagyban, mint ami a bizottságokban kicsiben történt. Senki nem akart egy racionális vitát folytatni, mindenki csak a nacionalista diskurzuson keresztül próbált bizonyos választórétegeket megszólítani, politikai tőkét kovácsolni, és így elbukott a törvénytervezet.
Az sem meglepetés, hogy a nemzeti kisebbségek 18 képviselője szintén leszavazta a tervezetet?
- Már a bizottságban is ezt tették. A makedón kisebbséget képviselő hölgy, Mariana-Venera Popescu a bizottságban is felszólalt, és olyan badarságokat állított, hogy ez alkotmányellenes lenne, meg hogy ő úgy tudja, hogy Európában mindenhol a 20% a bevett küszöb. Elmondtam neki, hogy a belgiumi németek 3%-át teszik ki a lakosságnak, és ennek ellenére teljes körű nyelvi jogokkal rendelkeznek, de ezeket az érveket már meg sem hallgatta.
A kisebbségek képviselői megdicsérték a román államot, hogy milyen bőkezűen bánt a kisebbségekkel a jogokat illetően, és ellene szavaztak. Engem nagyon meglepett ez a kisebbségi frakció részéről, főleg az ilyenszerű felvezetés, amiből látszik az, hogy érdemben ők sem ismerték az európai kisebbségi jogokat. Azt sem tudták például, hogy 2012-ben az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának volt egy ajánlása Románia fele, hogy a 20%-os küszöb túl magas, nem felel meg a Charta szellemiségének, és azt csökkenteni kellene. Ezt az érvet is elengedte a kisebbségi képviselő a füle mellett. Kvázi arcátlannak neveztek bennünket, hogy mi ilyenszerű törvénytervezettel rukkolunk elő 2018 küszöbén.
A törvénytervezet szempontjából ez egy lefutott játszmának tűnik: nem valószínű, hogy ezt a szavazást meg lehetne fordítani a szenátusban.
- A jelenlegi állás szerint nem hiszem, hogy nagy esély lenne rá. A politikában soha nem mondom azt, hogy soha, de nem hiszem, hogy áttörő attitűdváltásra kerülne sor addig, és a PSD esetleg megváltoztatná az álláspontját ebben a kérdésben.
Mit jelent ez a szavazás az RMDSZ szempontjából? Kiemelt cél volt ennek a módosításnak az elfogadtatása, és Kelemen Hunor is azt mondta korábban, hogy ez lesz a parlamenti együttműködési megállapodás nagy próbatétele.
- Így van. Ez egy kellemetlen helyzetet teremtett politikailag, és mindenképpen felül kell vizsgálni a PSD-vel kötött parlamenti együttműködési protokollumot, lássuk, hogy hogyan tovább. Nem egy könnyű helyzet, az ellenzék részéről sem látunk semmilyen nyitottságot a kisebbségi kérdések iránt. Mert arra is vigyázni kell azért, hogy ne szigetelődjünk el teljesen a parlamentben. Nem hiszem, hogy ha elszigetelődnénk, akkor az jót tenne a képviseletnek és a magyar közösségnek. Ez nem egy egyszerű helyzet.
Mi a hangulat ezzel kapcsolatban a parlamentben? Biztosan szóba szoktál állni más képviselőkkel, ilyenkor is ugyanez a meggyőződésük jön át, vagy csak amikor szavazásról van szó?
- Civilben sok mindent mondanak, például hogy a 10% túl alacsony küszöbnek, de a nyáron ugye tárgyaltunk 15%-ról is, mielőtt kirobbant volna ez a nacionalista hisztéria, amit a liberálisok kezdtek, aztán a sajtó egy része folytatott.
Ha visszalapozod a sajtót, és visszaolvasol 2001-be, amikor a 20%-os küszöböt elfogadtuk, akkor láthatod, hogy milyen diskurzus volt. Semmi nem változott azóta. Amíg a román politikában az ellenzék és a kormánypártok közötti harcban a magyar kártyát használják, mert ez a legegyszerűbb, ameddig az ellenzéknek nincs elképzelése az ország vezetéséről, akkor a legkönnyebb a kormánypártot úgy gyengíteni, hogy a magyar kártyát dobjuk be a történetbe.
Egyértelműen arról van szó, hogy a PSD-nek is inába szállt a politikai bátorsága, és miután elkezdték a PNL-sek ezt a nacionalista hangulatkeltést, úgy ítélték meg, hogy politikailag nagyon rosszul jönnének ki ebből a történetből, ha úgymond bizonyos “engedményeket” tennének a magyar közösségnek, és ezért visszakoztak.
És láthattuk, hogy a PSD erdélyi képviselői hogyan viszonyultak ehhez a kérdéshez. Még olyanok is, mint Horia Nasra, aki eddig kisebbségi kérdésekben elég nyitottnak tűnt. Amikor volt a táblaügy Kolozsváron, akkor is egyértelműen nyilatkozott, hogy a táblát ki kellene tenni. Eddig nem igazán volt erre példa a helyi PSD-ben, inkább olyanok voltak, mint Claudia Nastase, aki mindig támadta a polgármestert, ha valamilyen kisebbségi kérdésben helyi szinten előre akart volna lépni. Ehhez képest Nasrának meglepően pozitív volt a hozzállása abban a kérdésben, én azt is mondtam akkor, hogy Nasra attitűdje közelít egy kicsit ahhoz, ahogy a nyugat-európai szociáldemokraták viszonyulnak a kisebbségi kérdéshez. Viszont most láttam, hogy ő is és mások is próbáltak ebből politikai tőkét kovácsolni, és le is kommunikálták különböző csatornákon, hogy hogyan szavaztak a kérdésben.
2018 utánig egyáltalán lehet bármilyen kisebbségi kérdésben eredményt elérni?
- Jelen pillanatban nem úgy tűnik. Itt az lenne az üdvös, ha sikerülne a teljes román politikummal egy olyan megegyezést kötni, hogy valamennyire lehessen kivonni a belpolitikai harcokból a magyar-kérdést. Ez egy előrelépés lenne. De jelenleg nem sok hajlandóságot látok erre, főleg, hogy 2018 is itt van. Nem hiszem, hogy kardinális kérdésekben előre tudnánk lépni a kisebbségi jogok terén. A politikatudomány nem egy egzakt tudomány, a napi politika sem egy teljesen kiszámítható dolog, de nekem jelenleg úgy tűnik, hogy nem tudunk előrelépni.
Van a a vicc, hogy Mariska néninek elmondja az orvos, hogy nagyon súlyos beteg, és már csak napjai vannak hátra. De doktor úr, mondjon valami biztatót is! – kéri Mariska néni. Mire az orvos: Hajrá, Mariska néni! Képviselő úr, mondjon valami biztatót is! Mit tud csinálni az RMDSZ?
- Azokat a törvénytervezeteket, amelyek a magyar kisebbség helyzetét javítanák, továbbra is fenn kell tartanunk, és végig kell vinnünk a szenátuson is ezt a történetet. Ugyanakkor az RMDSZ eddig sem csak kisebbségi kérdésekkel foglalkozott, ez egyértelmű. Ha megnézzük azokat a tervezeteket, amelyeket az utóbbi időben az RMDSZ benyújtott, számos olyan van köztük, amely nem kifejezetten kisebbségi kérdésekkel foglalkozik. Meg kell nézni azokat a dolgokat, amelyek a leginkább fontosak a közösségünk szempontjából, amelyek az egzisztenciális gondokat orvosolják, a megélhetést szolgálják, és nem feltétlenül identitásbeli kérdéseket feszegetnek. De továbbra is úgy hívnak bennünket, hogy Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a kisebbségi kérdésekkel továbbra is foglalkoznunk kell. Hogy mennyire lesz ez sikeres? Jelenleg úgy tűnik, hogy sok esély nincs erre 2018-ban sem.
ANYANYELVHASZNÁLATI KÜSZÖB
» Egy parlamenti szakbizottság megszavazta az anyanyelvi küszöb csökkentését
» Nem támogatja a PSD az anyanyelvhasználati küszöb csökkentéséről szóló törvényt
» Az RMDSZ támogatná a 15%-os anyanyelvhasználati küszöböt
» Márton Árpád: a két párt vezetősége ki fogja elemezni az PSD-vel kötött megállapodást
» Kelemen Hunor: a román többség visszautasította a magyarokkal való párbeszédet
» Kelemen Hunor: a román pártok szájba verték a magyarokat
» Csoma Botond: felszínes nacionalista retorika jellemzi Románia példaértékű modelljét
» CEMO: az RMDSZ javaslatának leszavazása nem jelenti azt, hogy a „magyarokat szájba verték”
» Csoma Botond: a PSD-nek inába szállt a bátorsága
további közviták »