Legyenek az ANI döntései 2013 előttről semmisek?
Ivácson András Áron 2017. december 15. 11:43, utolsó frissítés: 2017. december 19. 12:32Az RMDSZ képviselői nem szavaztak egységesen a Feddhetetlenségi Ügynökség határozataira vonatkozó tervezetről. Megkérdeztük, miért.
Hétfőn első házként fogadta el a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely semmisnek minősíti a Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) törvényhozók ellen hozott elmarasztaló határozatait, amennyiben azokat 2013 előtti érdekellentétre vagy összeférhetetlenségre alapozták.
Az ANI korábban több mint ötven képviselő vagy szenátor ellen indított eljárást arra hivatkozva, hogy a 2003-ból származó, a korrupciós cselekményeket büntető törvény alapján érdekellentétnek számít a családtagok alkalmazása a parlamenti irodákban. Más politikusokat tisztséghalmozás miatt, az összeférhetetlenségi szabályok megsértése miatt fosztottak meg törvényhozói mandátumuktól.
A törvénytervezetet Florin Iordache szociáldemokrata (PSD) képviselő és volt igazságügyi miniszter nyújtotta be, akit a februári tüntetéssorozat következtében mondattak le. Egy tavalyi alkotmánybírósági határozatra hivatkozott, amely megállapítja: 2013 előtt ellentmondásosak voltak a törvényhozókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok, amelyek - bár a vagyonnyilatkozat mellett érdeknyilatkozat közzétételére is kötelezték őket - 2013-ig nem büntették honoráriumcsökkentéssel az érdekellentéten ért törvényhozókat.
Az RMDSZ nem szavazott egységesen. A tizenhat jelenlévő RMDSZ képviselőből nyolcan igennel, heten nemmel szavaztak és egy képviselő tartózkodott a szavazattól.
A szavazással kapcsolatban Csoma Botond és Ambrus Izabella Ágnes RMDSZ-es képviselőket kérdeztük, hogy miért szavaztak úgy, ahogy.
Ambrus Izabella véleménye szerint a 2007-2013 időszakra a törvényes előírás nem rendelkezett egyértelműen, és mivel a speciális törvény később jelent meg és lépett érvénybe, „nem alkalmazható visszamenőleg azokra az összeférhetetlenségi esetekre, amelyek a hatályba lépése előtt léptek fel.” Ezért igennel szavazott.
Csoma Botond elmondása szerint azért szavazott nemmel az indítványra, mert a pontosítás arra tért ki, hogy 2006 és 2013 között a képviselők és szenátorok jogállásáról szóló törvényben nem szerepelt expressive verbis az érdekellentét intézménye, ez csak 2013-ban került ebbe a speciális törvénybe, és akkor ilyen szempontból abban az időszakban jogtalanul járt el az ANI és jogalap nélkül állapított meg érdekellentétet bizonyos képviselők és szenátorok esetében. A képviselő véleménye, hogy annak ellenére, hogy a speciális törvényben nem létezett ez a kitétel, volt egy általános törvény 2003-ból, a 161-es, amiben benne van, hogy az érdekellentét kitétele vonatkozik a szenátorokra és a képviselőkre is.
„Egy alapvető jogi elv az, hogy amennyiben ellentmondás van az általános és a speciális törvény között, a speciális törvény elsőbbséget élvez, viszont itt nem volt ellentmondás, tekintve, hogy a speciális törvény egyáltalán nem rendelkezett erről, az általános törvény pedig igen” – véli Csoma Botond. "Ez volt az egyik érvem, hogy abban a periódusban az ANI a 131-es törvény szerint járt el.”
Csoma elmondta, hogy az a 2016-os alkotmánybírósági döntés, amire a kezdeményező Florin Iordache hivatkozik, csak megállapít és magyaráz. „Azt mondja: ez egy zavaros helyzet volt, mert a speciális törvényben nem volt benne és ebből kifolyólag ezt az érdekellentétet nem alkalmazták olyan szempontból. Viszont van két másik alkotmánybírósági döntés is, amelyek kimondják, hogy az érdekellentét nem csak a köztisztviselők, hanem a választott tisztségviselők, valamint a képviselők és szenátorok esetében is alkalmazni kell. Ez engem meggyőzött, hogy a javaslat ellen szavazzak.”
A képviselőházban hétfőn megszavazott módosítást az ellenzék a korrupcióellenes szigor újabb enyhítésének minősítve bírálta. A jogszabály végső formáját a szenátusban nyeri el.