Akciócsoport a sepsiszentgyörgyi kirekesztettekért
Ivácson András Áron 2018. január 18. 13:53, utolsó frissítés: 2018. január 19. 15:05Hétmillió eurót pályázott és nyert meg egy sepsiszentgyörgyi akciócsoport, amely segítségével a város marginalizált zónáit és kirekesztettjeit kell felzárkóztatniuk 2023-ig.
Hétmillió euróból fogja Sepsiszentgyörgy önkormányzata a város marginalizált zónáit és az azokban kirekesztettségben élő közösségeket rehabilitálni. A pénzt a Regionális Fejlesztési, Közigazgatási és Európai Alapok Minisztériuma által meghirdetett pályázaton nyerte meg a SEPSI – Helyi Akciócsoport Egyesület (Sepsi - GAL). Antal Árpád Andrást, Sepsiszentgyörgy polgármesterét és Veres Nagy Tímeát, a csapat ügyvezetőjét kérdeztük a részletekről.
Mint Veres Nagy kérdésünkre elmondta a SEPSI – Helyi Akciócsoport Egyesület 2017. októberében alakult egy nagyon konkrét és egy távlatibb céllal. A konkrét cél kontextusa az volt, hogy a Regionális Fejlesztési, Közigazgatási és Európai Alapok Minisztériuma pályázatot hirdetett helyi akciócsoportok számára, hogy a marginalizált zónák rehabilitációjára támogatási kérelmet nyújtsanak be.
Antal Árpád elmondta, hogy régi álom már a városvezetés számára egy ilyen jellegű és léptékű projekt. „Már évekkel ezelőtt megfogalmaztuk, hogy miként szeretnénk segíteni a mélyszegénységben élőket és pontosan tudtuk, hogy azok a tevékenységek és beruházások, amelyek lehetővé teszik annak a víziónak a megvalósulását, amit mi képviselünk gyakorlatilag meghaladja az önkormányzatnak az anyagi lehetőségeit.” – mondta Antal. Éppen ezért már évek óta hangsúlyozza, hogy vagy kormányprogramok vagy Európai Uniós pénzek becsatornázására van szükség, ahhoz hogy ténylegesen lehessen segíteni a társadalom peremére szorult közösségeken.
Az Egyesületnek nyolc alapítótagja van: Sepsiszentgyörgy Önkormányzata, a Romániai Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi szervezete, az “ESÉLY” Lelki Egészségvédő Egyesület, az “AMENKHA” Romák Egyesülete, a Gyulafehérvári CARITAS-szervezet sepsiszentgyörgyi fiókja, a FEMILD BAUINVEST Kft és két magánszemély, egyikük a Csíki negyed, másikuk Szépmező képviseletében.
A város önkormányzata nagyon sok partnerséget kötött civil szervezetekkel, mert az az álláspont vezérelte, hogy a szociális szolgáltatások terén a civil és egyházi szervezetek sokkal hatékonyabbak, mint az állami és önkormányzati szervek. „Éppen ezért – mondta Antal – ott ahol lehetett, megállapodást kötöttünk és a szükséges forrással együtt számos feladatot átadtunk civil és egyházi szervezeteknek.” Ilyen volna az éjszakai menedékhely, amelyet a Máltai Szeretetszolgálattal közösen működtet a városvezetés, vagy például az őrkői A Nő Mint Esély című program szintén a Máltai Szeretetszolgálat szervezésében, vagy a Ringató – Biztos Kezdet Gyerekház program, amelyet az Esély Lelki Egészségvédő Egyesület szervez, és amelyeket már évekkel ezelőtt elindítottak különböző civil szervezetek segítségével. Olyan programokról van szó, amelyek az önkormányzat anyagi keretein nem mutattak túl.
Pályázni egy Helyi Fejlesztési Stratégiával lehetett. Ezt az egyesület egy marosvásárhelyi szakértői csapat segítségével készíttette el, és november 28-án, az országban elsőként támogatásra benyújtotta. December 20-án jelent meg az első lista a nyertesekről, ezen a SEPSI GAL egyesület 7. helyen szerepelt. Január első felében zajlik a fellebbezés, hamarosan pedig megjelenik a végleges lista is.
Veres Nagy elmondta, hogy a stratégia három marginalizált zónát azonosít be Sepsiszentgyörgyön: az Őrkőt, a Csíki negyed egy részét, valamint Szépmezőt. A stratégia elkészítését megelőzte egy helyzetelemzési időszak is, amely során konzultációk, tereplátogatások, kérdőíves felmérések történtek, valamint megszületett egy előzetes tanulmány is. Az Őrkő és Szépmező megjelenik a Városi Elszigetelt Területek Atlaszában is, vagyis már előzetesen is elszigeteltként volt azonosítva, a Csíki negyednek pedig egy része szintén megtalálható ebben az Atlaszban.
Ugyanakkor, a pályázati kiírás is egy sor kritériumot támasztott, amelyek alapján egy közösséget elszigeteltnek lehet nevezni, és a Sepsiszentgyörgyön beazonosított területek mind teljesítették ezeket a kritériumokat: roma népesség aránya a közösségben, 0-17 közötti korosztály aránya a közösségben, legmagasabb iskolai végzettség, munkanélküliségi arány, fogyatékkal, krónikus betegséggel élők aránya, túlzsúfolt lakások, háztartások száma. A statisztikai adatok, valamint a kérdőíves felmérések során elemezték a beazonosított közösségeket, ezek a felmérések jelentik a stratégia megalapozását is.
Következő lépésben a szakértői csapat által végzett felmérések és a statisztikai adatok elemzése alapján került meghatározásra a 3256 személy, mint a stratégia célcsoportja. A mélyszegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő személyek beazonosítására egy sor kritériumot vettek figyelembe: havi 0-360 lej jövedelemből élők, havi 360-725 lej jövedelemből élők, a garantált minimálbérből élők, illetve az anyagi megfosztottság mutatóit is figyelték. Az 1000 személy kiemelése a mélyszegénységből a stratégiai időszak végére kötelezően teljesítendő indikátor, vagyis 2023 végén azt kell bebizonyítanunk, hogy legalább ennyi embernek emelkedett az életszínvonala. Abban senki nem gátol, hogy ennél többet teljesítsünk, viszont ez kötelező.
Veres Nagy ezek után részletbemenően mutatta be a projekt felépítését. Mint megtudtuk „a stratégia két nagy területen kíván nyolc témában beavatkozni, az elkövetkezendő hat évben, vagyis fokozott fejlesztésről beszélünk.” A két nagy terület az infrastruktúra fejlesztése (hard beavatkozások) és az humán erőforrás fejlesztése (soft beavatkozások). A nyolc terület pedig a következő: infrastruktúra (úthálózat, vízhálózat, épület felújítás), közterek (szabadidős közterek kialakítása, zöldövezetek kialakítása, közterület felelős használatára való nevelés), lakhatás (szociális lakások építése (50), lakóházak felújítása), foglalkoztatottság (tájékoztatási, pályatanácsadási szolgáltatások, munkaközvetítő szolgáltatások, felnőttképzés, alkalmazók támogatása, szociális gazdaság kialakítása), oktatás (oktatási infrastruktúra feljavítása, Második esély programok beindítása, alfabetizálási képzések, személyre szabott konzultációs programok elindítása, tanerők képzése, az iskolai szegregáció és a korai iskolaelhagyást megelőző kampányok lebonyolítása, szülői nevelési programok, iskolai szegregációt felszámoló intézkedések bevezetése, nyári vakációs személyiségfejlesztési programok), szolgáltatásokhoz való hozzáférés (szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelése: nappali foglalkoztató központ, információs és tanácsadó központ, közösségfejlesztési szolgáltatások, egészségügyi szolgáltatások, közösségi információ hozzáférési pontok kialakítása, mellékhelyiség és zuhanyzók építése leromlott állapotú lakások környékére), végül pedig a közösség és a közösség megítélése (az elszigetelt közösségben élőkkel szembeni előítéletek lebontása, az elszigetelt közösségben élőkkel szembeni előítéletek lebontása).
Veres Nagy külön fontosnak tartja, hogy az előítéletek és sztereotípiák lebontása megjelenik, tehát, mint célkitűzés, ugyanakkor egy kisebb összeg van előirányozva külön a kommunikációra is, amelyhez szintén vannak indikátorok hozzárendelve: „Ide tartozik az önkéntesek bevonása a közösségi programok megvalósításába, a különböző, érintett intézményekkel és szervezetekkel való partnerségek kialakítása, a sajtómegjelenések, médiapartnerségek, a deszegregációt és társadalmi inkluziót népszerűsítő kampányok, közösségi konzultációk szervezése, és olyan tevékenységek, amelyek a célzónák pozitív megítélését erősítik.”
Felmerül a kérdés, hogy a helyi más közösségek miként fognak viszonyulni ehhez a tervezethez, azonban Antal e téren is bizakodó. Évekkel ezelőtt megfogalmazta az őrkői fal lebontása kapcsán azt a nézetet, hogy nem csak a fizikai, hanem a sztereorípiákból, előítéletekből álló láthatatlan falakat legalább annyira szükséges lebontani. Mint mondja: „Most is számos olyan kommenttel találkoztam, hogy miért költ az önkormányzat az őrkőiekre, miért nem másokat segít? Én úgy gondolom, hogy az önkormányzat mindenkin segít és nagyon fontos, hogy mi – hogy egy kínai mondást idézzek – nem halat akarunk adni a mélyszegénységben élőknek, hanem megakarjuk őket tanítani halászni. Ez az egész program nem arról szól, hogy valami ajándékot adjunk valakinek, hanem épp arról, hogy ösztönözzük ezeket az embereket, hogy kilépjenek a mostani életvitelükből, hogy a felnőttek dolgozzanak, a gyermekek tanuljanak és azt a mintát lássák, hogy a szüleik reggel felkelnek és dolgozni mennek.”
„Hogy ezeken belül konkrétan mit fog az egyesület vagy az alapító tagok, vagy a partnerszervezetek tenni, az ránk van bízva, ugyanakkor én hiszem azt, és az eddigi jó példák más országokból azt mutatják, hogy az elszigetelt közösségek bevonása a többségi társadalom életébe kizárólag akkor tud sikeresen megtörténni, ha a többségi társadalom is megérti, hogy az a település nem fejlődhet, amelyben ekkora társadalmi szakadékok vannak.” – véli Veres Nagy. Ez azt jelenti hogy, ez a projekt nem néhány ember, csoport vesszőparipája kell, hogy legyen, hanem az egész helyi közösség felvállalt célja, és meglátása szerint ez lehet eddig a legnagyobb kihívás.
Arról is szolgáltatott információt Veres Nagy, hogy miként folyik le egy ilyen pályázás és milyen lépéseket kell végigjárni. Ez a pályázati forrás, ami tavaly nyílt a helyi akciócsoportok számára, egy három lépcsős pályázást jelent. „Vagyis, első körben volt kiírás arra, hogy megalakuljanak az akciócsoportok és elkészítsék a stratégiájukat. Második körben volt arra kiírás, hogy maximum 7 millió euró értékig pályázzák meg a stratégiában foglalt célkitűzéseket – ezen indult és nyert Sepsiszentgyörgy is, és most tartunk a harmadik lépésnél.” – mondja Veres Nagy.
A pályázati program a Regionális Fejlesztési, Közigazgatási és Európai Alapok Minisztériumának gondozásában zajlik, két támogatási forrás kombinációjában: a Regionális Operatív Program és a Humán Kapacitás Operatív Program forrásaiból. A Humán Kapacitás OP-ből támogatandó beavatkozások összköltségvetésének 15%-át kapja meg a nyertes egyesület működésre. Tulajdonképpen – figyelmeztet Veres Nagy – egyelőre úgy néz ki, ez az egyetlen összeg, amellyel direkt rendelkezik.
„Azért ’úgy néz ki’, mert a harmadik lépés módszertanát illetően még nincs biztos tudás a birtokunkban. Megjelent egy 19 oldalas előzetes útmutató, ami konzultációra van bocsájtva, és amiből nagy vonalakban lehet tájékozódni, hogy mire számíthatunk.” – magyarázza az ügyvezető. Ez alapján, a szerződéskötést követően minden egyesület lehívhatja a működési költéségét (a hat évre), majd az ezt követő egy hónapban ki kell dolgoznia a helyi pályáztatási rendszerét. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nagy stratégiában előirányzott költségvetés keretein belül (plusz önrész pl. önkormányzat esetén) és annak célkitűzéseit követve pályázati kiírásokat fog megjelentetni.
A teljes pályáztatási folyamat lebonyolítása az Akciócsoport feladata, a dokumentáció kidolgozásától, a meghirdetésig, a pályázatok befogadásán át az elbírálók kijelöléséig, a pályázatok értékelésig – tudtuk meg. Ezt a folyamatot végig monitorizálja az Irányító Hatóság, és az egyesület által nyertesnek javasolt pályázatokat is felülbírálhatja. Az IH által is nyertesnek nyilvánított pályázók majd egy online rendszerbe fogják feltölteni a pályázataikat, ez alapján történik velük a szerződéskötés és a pénzek átutalása, ebben már nincs szerepe az egyesületeknek.
Veres Nagy elmondta, hogy pályázhatnak egyébként önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások, felnőttképző szervezetek is, akkor is, ha az adott akciócsoportnak az alapító tagjai, viszont akkor nyilván nem vehetnek részt az elbírálásban, a pályázati háttér munkában.
Visszaadni a hitüket – véli Antal – abban, hogy lehet egyről kettőre lépni és hogy az önkormányzat és a lakosság legalábbis egy része partner abban, hogy ezeket a közösségeket befogadjuk, ehhez az első lépést megtenni a többség feladata és felelőssége. „Megmondom őszintén optimista vagyok, bár pontosan tudom azt, hogy ez nem lesz egyszerű feladata, hiszen sok előítélet van és ezeket nem lehet egyik napról a másikra lebontani.” – fejtette ki Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Címlap fotón balról jobbra Veres Nagy Tímea, Antal Árpád és Tóth-Birtan Csaba, fotó: Vetró Bodoni Barnabás.