A korrupció és a menekültválság még mindig társadalmi feszültségek forrása Európában
Ambrus István 2018. február 27. 10:35, utolsó frissítés: 10:36Az elmúlt évben kevesebb menekült érkezett a kontinensre, a sajtószabadság és a civil szervezetek rosszabb helyzetben vannak.
Románia 2017-ben is a 26. helyet foglalja el az Európai Unió országai közül a Korrupció Érzékelési Index rangsorában. Románia után csak Magyarország és Bulgária áll, derült ki a Transparency International szerdán közzétett jelentéséből.
A Transparency International elemzése a sajtó és az újságírók helyzetére és a sajtószabadságra is kitér a korrupcióval kapcsolatban. A jelentés szerint az összes olyan újságíró, aki 2012 és 2018 közt merénylet áldozata lett, olyan országban folytatott újságírói tevékenységet, ahol a korrupció erőteljesen jelen van.
“Egyetlen újságírónak sem kellene veszélyben éreznie az életét ha tevékenysége során a korrupció ellen emeli fel a szavát”- hangoztatta Patricia Moreira, a Transparency International munkatársa, aki szerint egyre nagyobb nyomás nehezedik világszinten azokra, akik a korrupció ellen szólalnak fel.
A Bizottság az Újságírók Védelméért nevű szervezet kimutatása szerint 10 újságíróból 9 olyan országban lesz gyilkosság áldozata, amelynek a korrupciós pontszáma 45, vagy annál kisebb. A statisztikai adatokat tekintve ez azt jelenti, hogy minden héten egy újságíró életét veszti a korrupció miatt, és az ilyen esetekben legtöbbször a hatóságok nem kerítik kézre a tettest. Brazíliában ahol a korrupciós index 37 pont, az elmúlt 20 évben 6 olyan újságíró vált merénylet áldozatává, aki korrupcióval vagy drogkereskedelemmel kapcsolatos oknyomozást folytatott.
A Transparency International szerint összefüggés mutatható ki a korrupció és az országokban működő civil szervezetek száma és tevékenysége alapján. Minél nagyobb egy országban a korrupció, annál kisebb az abban működő civil szervezetek száma. A kimutatás alapján Magyarországon az elmúlt 6 évben erősödött a korrupció, a 2012-es 55 helyett jelenleg csak 45 pontot ért el az ország. Az elmúlt két évben Európában és Közép-Ázsiában több jogkorlátozó törvényt is elfogadtak.
Európa több országában hátrányos megkülönböztetés éri a kisebbségeket
Az Amnesty International is foglalkozik 2017-2018-as jelentésében az olyan társadalmi problémákkal, mint a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, a hatalomgyakorlás és a civil szervezetek helyzete.
Az Amnesty International 2017-2018-as jelentéséből az is kiderül, hogy a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése továbbra is jellemző Európa egyes országaira és Közép-Ázsiára is. Leginkább a romákat éri hátrányos megkülönböztetés, ami Európában Szlovákiában a legerőteljesebb. Szlovákia mellett Magyarország ellen is eljárást indított az Európai Bizottság a roma gyerekek iskolában történő módszeres megkülönböztetése miatt. Olaszországban is hasonló a romák helyzete, ahol 170 ezer romából 40 ezren nyomorúságos körülmények között, táborokban élnek.
Annak ellenére, hogy országos és nemzetközi szinten is több próbálkozás volt a romákat érintő hátrányos megkülönböztetés felszámolására, ezek többségében eredménytelenek voltak. Az Európában élő muszlim közösséget a munkavállalás, oktatás és az egészségügyi ellátás során érte hátrányos megkülönböztetés. Ausztriában törvényt vezettek be, amely tiltja nyilvános helyeken az arc teljes eltakarását, amely az Amnesty International szerint korlátozza egyes kisebbségek szólás, vallási és lelkiismereti szabadságát.
Az LMBTI személyeket leginkább Közel-Keleten érte hátrányos megkülönböztetés, beleértve az erőszakot, az önkényes letartóztatásokat és a fogva tartást. Üzbegisztánban és Türkmenisztánban továbbra is börtönnel sújtható a homoszexualitás, de hasonló a helyzet ilyen téren Oroszországban és Csecsenföldön is.
Az egyesülési és gyülekezési szabadság tekintetében szintén rosszabb a helyzet Európában, mint volt. Lengyelországban egy diszkriminatív törvénymódosítás bizonyos demonstrációk betiltását eredményezte, amely eredményeként bizonyos esetekben eljárást indítottak a kormány intézkedése ellen tüntető személyek ellen.
Nyugat-Európa bizonyos országaiban a különböző tüntetések több korlátozó intézkedés bevezetését eredményezték. Németországban, Franciaországban, Lengyelországban és Spanyolországban a jogi visszaélések ellen szervezett tüntetésekre a kormány által adott válaszként a túlzott rendőrségi erő alkalmazása és a nyilvános terek szűkítése volt a jellemző.
Kevesebb menekült érkezik Európába
A menekültügyet és a terrorizmus veszélyét több országban is összekapcsolták. Az Amnesty International szerint 2017-ben 169 452 menekült érkezett Európába, 2016-ban pedig 387 895. A kontinensre érkező menekültek számának csökkenése annak is betudható, hogy az Európai Unió nagy erőfeszítéseket tett az irreguláris belépések csökkentése végett. Ezt elsősorban segélyek és kereskedelmi megállapodások alkalmazásával érték el, ugyanakkor az európai országok külön erre vonatkozó megállapodást kötöttek Líbiával és Törökországgal. Emellett a Földközi tengeren Európába érkező menekültekkel is máshogy járnak el a hatóságok, ugyanis a bajba jutott bevándorlókat nem az olasz partokra szállítják, hanem visszaviszik őket a küldőországokba.
Az Amnesty International továbbá élesen bírálja Magyarországot azzal kapcsolatban, hogy olyan törvénymódosításokat fogadott el, amely lehetővé tette az országba illegálisan érkező menekültek visszaküldését, valamint a menedékkérők határozatlan ideig való fogvatartását a tranzitzónákban. Magyarország ugyanakkor a külföldi finanszírozású civil szervezetek átláthatóságáról fogadott el törvényt, ami arra kötelezte a civil szervezeteket, hogy a 7,2 millió forintnál nagyobb összegű támogatásokban részesülő jogi személyeket “külföldi támogatott szervezetként” újra kell regisztrálni, amit fel kell tüntetniük a honlapjukon illetve a kiadványaikon is. Hasonló tervezeteket Moldovában és Ukrajnában is előterjesztettek.