Mit kell tudni az új közigazgatási törvényről?
2018. június 20. 10:15, utolsó frissítés: 10:21A döntéshozást az Európai Bizottság is figyelemmel követi. Változik az önkormányzatok jogköre és a kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozó előírások is.
Jövő héten dönt a közigazgatási törvény elfogadásáról a képviselőház, azt követően, hogy a szenátus 85 mellett, 11 tartózkodó és 21 ellenszavazattal megszavazta. A közigazgatási törvénykönyv 650 cikkelyt tartalmaz, ezek módosítása érinti a közalkalmazottakat, illetve a prefektusok bizonyos hatásköreit és a helyi tanácsok működését is.
Módosul többek közt a választott tisztségviselők, polgármesterek, az alpolgármesterek, a megyei tanácselnökök, alelnökök speciális nyugdíjrendszere, az olyan személyek esetében, akik 1992 után töltötték be ilyen tisztséget. Ezek a tisztségviselők az öregségi nyugdíj mellett akkor jogosultak a speciális nyugdíjrendszer juttatására, ha a megszabott nyugdíjkorhatárig nem született ellenük jogerős büntetőjogi ítélet. Ez a plusz juttatás az előre meghatározott havi öregségi nyugdíj bruttó összegének 0.40%-a.
A helyi tanácsok döntéshozatalának jogköre a közvagyon tulajdonjogi átruházását illetően változik meg. A hatályba lépő közigazgatási törvény értelmében a helyi tanács a szavazatok abszolút többségével hozhat döntést, ami kiterjed a közvagyon tárgyát képező anyagi javakra, érinti az adás-vételt, az adományozást, valamint az önkormányzat hatáskörébe tartozó területek cseréjét is.
A közigazgatási törvény egy másik cikkelye kitér arra is, hogy a helyi tanács referendum által feloszlatható abban az esetben, ha ezt a helyi választójoggal rendelkező személyek legkevesebb 25%-a kezdeményezi a prefektusnál.
Módosulnak a helyi tisztviselők jogai is, ami az összeférhetetlenség meghatározását illeti, eddig ugyanis tilos volt az ilyen közalkalmazottaknak magánvállalkozást működtetniük. Az új törvény értelmében a helyi tisztviselők is vállalkozhatnak, tulajdonosok lehetnek családi vállalkozásban vagy egyéb kereskedelmi tevékenységet végző magáncéget is indíthatnak, ugyanakkor tilos közintézményekkel kereskedelmi tevékenységet folytatniuk.
A köztisztviselők versenyvizsgájának mechanizmusa is módosul, az eddig kötelező kétlépcsős versenyvizsga helyett csak egy vizsgán kell részt venniük. A hatályba lépő törvény értelmében ugyanakkor az ilyen tisztségviselők nem vállalhatnak részt kereskedelmi tevékenységet folytató cégek népszerűsítésében, illetve választási kampányokban.
Az Európai Bizottság eközben figyelmeztette Romániát, hogy amennyiben a jelenlegi formában szavazza meg a parlament a közigazgatási törvényt, úgy befagyaszthatják bizonyos európai uniós pénzalapok folyósítását. Az Európai Pénzalapok Minisztere, Rovana Plumb már a szenátus törvénymódosító javaslata kapcsán reagált az EB figyelmeztetésére, többek közt azt hangoztatta, hogy a törvénymódosító javaslatot még az alsóháznak is meg kell vitatnia, ezért nem kizárt az, hogy újabb módosításokat is belefoglalnak.
Az Európai Bizottság azt nehezményezte, hogy a speciális nyugdíjak és a köztisztviselők bizonyos jogainak kiterjesztése miatt sérülnek azok az intézkedések, amelyek az elmúlt években léptek érvénybe annak érdekében, hogy a közalkalmazotti szférán reformokat hajtsanak végre. Az Európai Bizottság ugyanakkor üdvözölte is a törvénykezdeményezést, azt hangsúlyozva, hogy Romániában szükség van olyan közigazgatási reformokra, amelyek működőképesebbé teszik a jelenlegi rendszert. Mindemellett az eddig vállalt kötelezettségek elmulasztása miatt helyezte kilátásba a 2014-2020-ra vonatkozó költségvetés megvonását.
Korodi Attila a Transindexnek kifejtette, az Európai Bizottság különböző programokat finanszírozott az országos közhivatalnoki ügynökségnél, amelyeknek az lett volna a célja, hogy elősegítse a decentralizációt, de az eredeti kódexnél maradva ezek az intézkedések nem kerültek gyakorlatba. A képviselő szerint a jelenlegi helyzet kialakulásához az vezetett, hogy az országos közhivatalnoki ügynökség érdekeivel szemben született meg az a döntés, amely ennek az intézménynek a hatáskörén kívül helyez bizonyos jogköröket, átruházva az önkormányzatokra.
"Ha helyi közigazgatási autonómiáról és decentralizációról beszélünk, akkor ez valóban a helyi közigazgatási egységek jogosítványa kell, hogy legyen. Ennek alapján az új közigazgatási törvényben a helyi önkormányzatok még több jogot kapnak. Az Európai Bizottság pedig ezekre az intézkedésekre vonatkozó uniós alapokból finanszírozott költségvetés további helyzete miatt emelt kifogást"- mondta Korodi, aki hozzátette, az Európai Bizottságnak is be kell látnia, hogy az önkormányzati működés hatékonysága szempontjából sokkal előnyösebb, ha a rendelkezésre álló pénzösszegek fölött az önkormányzatokban dolgozó szakemberek döntenek, akik megfelelő módon átlátják a lokális problémákat.
Az Európai Bizottság sajtóközleményében arra is kitért, hogy a pénzalapok folyósításának felfüggesztése - amennyiben sor kerül erre - arányosan oszlik meg a teljesítetlen vállalások arányával.
A speciális nyugdíjak kapcsán Korodi elmondta, ezt a kérdést a bizottság még megvitatja. „Az önkormányzatokban hosszú ideig vezetőként dolgozók esetében kell találni valamilyen megoldást. Azok, akik hosszú távon vezetői tisztséget töltöttek be az önkormányzatoknál, elveszítik azt a lehetőséget, hogy a korábbi szakmájukban elhelyezkedve ugyanolyan intenzitással tudjanak munkát vállalni. Egy 8 vagy 12 éves mandátum után egy másfajta szakterületen elhelyezkedni nehéz feladat"- mondta a képviselő.
Az új közigazgatási törvénykönyv egyben a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó kedvező intézkedéseket is tartalmaz, többe közt szabályozza a kisebbségi anyanyelvhasználatot. Ennek értelmében nem csak a települések neveit, hanem a közterületek, utcák magyar elnevezéseit is fel kell tüntetni azokban a kisebbségek által lakott településeken és városokban, ahol ez az arány eléri a 20%-ot.
Egy másik módosítás, amelyet az RMDSZ nyújtott be, kiterjeszti az anyanyelvhasználatot a prefektúrákra, többek közt a kisebbség nyelvén közreadott formanyomtatványok könnyíthetik meg a magyar nyelven való ügyintézést. A tervezet tartalmazza azt a törvényt is, amelynek értelmében a prefektúra akkor is dönthet egy magyar nyelvű felirat kihelyezésének ügyében, ha az adott településen belül a lakosság aránya nem éri el a 20%-ot.
A nyelvhasználati küszöb 10%-ra való csökkentése kapcsán Korodi elmondta, jelenleg ennek nincsenek meg a megfelelő politikai feltételei. Hozzátette, ezt a kezdeményezést a jelenlegi kormánypártok közül egyik sem támogatja, az ellenzék a jelenleg a szenátus által elfogadott, kisebbségekre vonatkozó kedvező törvénytervezetet is vehemensen bírálta.
A közigazgatási törvény decentralizálást elősegítő intézkedései közé tartozik az a Szövetség által benyújtott javaslat is, amelynek értelmében a prefektus alárendeltségéből a megyei tanács hatáskörébe kerül a jogosítvány-kibocsátási és gépjármű-bejegyzési közszolgáltatás. Ennek az intézkedésnek az eredményeként rövidülhet a gépjármű vezetői engedély megszerzésének ideje, illetve az ügyintézéshez szükséges hatékonyabb infrastruktúra is kiépülhet.