Winkler: a menekültválság kezelésében egyre inkább a kelet-európai álláspont érvényesül
Ambrus István 2018. július 02. 17:10, utolsó frissítés: 17:10Winkler Gyula európai parlamenti képviselő szerint jelentős előrelépés született a menekültválság kérdésében a múlt heti EU-csúcson, de a gyakorlati megvalósításig még várni kell.
Megegyezés született a múlthéten zajló EU-csúcson a tagállamok között a menekültválság rendezésére. A csúcstalálkozó témái közt szerepeltek gazdasági és kereskedelmi kérdések, a következő évekre vonatkozó költségvetési keret, ugyanakkor az egyik leghangsúlyosabb kérdés az Európai Uniót érintő menekültválság volt.
Donald Tusk pénteken bejelentette, hogy a tagállamoknak több kétoldalú egyeztetés után sikerült megegyezniük a menekültüggyel kapcsolatos legfőbb kérdésekről. A találkozó zárónyilatkozatának dokumentuma szerint a tagállamok megegyeztek abban, hogy az Unió területén, önkéntes alapon zárt menekült központokat hoznak létre, amelyek a tagállamok felajánlásai alapján a szárazföldön és a tengeren keresztül érkező menedékkérők kérelmeit dolgoznák fel.
Angela Merkel német kancellár pozitívan véleményezte a migrációval kapcsolatos zárónyilatkozatot, de véleménye szerint a jelenlegi megegyezés ellenére az Európát érintő menekültügy helyzete továbbra is megosztja a tagállamokat.
A migrációs kérdés kapcsán Klaus Johannis államfő azt nyilatkozta, Románia mint tranzitország, eddig megfelelő mértékben kezelte a migrációs hullámot. „Fontos továbbá, hogy önkéntes alapon új menekültközpontok létesülnek, ahol az érkezőket regisztrálják, majd innen szétoszthatják, de a befogadás szintén önkéntes alapon történik"- mondta az államfő, aki szerint a Törökországgal kötött megállapodás sikeresnek bizonyult, így továbbra is támogatni kell azt.
Az uniós vezetők a kérdés kapcsán abban is megegyeztek, hogy szigorúbban fogják ellenőrizni a menekültek mozgását a EU területén. A zárónyilatkozat kapcsán Emanuel Macron francia államfő az európai szolidaritást hangsúlyozta, a közös uniós felelősségvállalást, valamint a külső határok megerősítését. Giuseppe Conte olasz kormányfő is elégedettségének adott hangot a zárónyilatkozat kapcsán és üdvözölte azt a megállapodást amely eredményeként egyesített megegyezés született a menekültügy kapcsán.
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő a migrációs válság kezelése kapcsán született megegyezésről elmondta, ez egy politikai konklúzió, ennek kivitelezésében még rengeteg vita várható. A menekültválsággal kapcsolatos megegyezések további eredménye a képviselő szerint a határvédelem, valamint az emberkereskedelemmel kapcsolatos problémák és kérdések rendezése, amelyről most az uniós országok vezetői is egyre nyíltabban beszélnek. További eredmények tekinthető, hogy az EU-csúcson elhangzott, a menekültválság kezelése során különbséget kell tenni a gazdasági és a háborús övezetből érkezők között.
„Ez két külön kategória, a megegyezés alapján létrejövő befogadó és elemző központokban pedig a jelenleg is hatályban lévő nemzetközi jog alapján ennek értelmében kell meghatározni, ki számít háborús menekültnek, és ki az, aki gazdasági megfontolásból szeretne letelepedni Európában" - mondta az európai parlamenti képviselő, aki hozzátette, Románia 2015-ben a jelenleg már hatályon kívül helyezett, menekültek befogadását szabályozó kvótarendszer ellen szavazott. Ennek az uniós elvárásnak viszont eleget tett az ország, és az ilyen célból létrehozott menekült központokban helyezett el hozzávetőlegesen 2000 bevándorlót.
Winkler úgy fogalmazott, 2015 óta a menekültválságot illetően hosszú utat tett meg Európa, és egyre inkább a V4-ek, köztük Magyarország álláspontjára helyezkedett. A kvótapárti nyugat-európai állásponttól átkerült a kelet-európai álláspontra, amelynek szószólója Csehország és Lengyelország. Ezek az országok elsősorban a tagállamok szuverenitásának fontosságát hangsúlyozták.
Antonio Tajani, az Európai Unió elnöke brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, első lépésként a tranzitországokból érkező menekülteket kell feltartóztatni és csak azokat a személyeket engedni be Európába, akik valóban jogosan kérnek menedéket. Tajani szerint a fő migrációs útvonalak mentén kell létrehozni a védő-és befogadó központokat, így az is megelőzhető, hogy a menekültek az emberkereskedelem áldozataivá váljanak. A politikus azt is hangsúlyozta, a menekültügyre közös megoldást kell találni Európa szintjén a tagállamokkal, ellenkező esetben nem csak a schengeni rendszer kerül veszélybe, hanem a közös európai projekt hitelessége is.
A menekültügyi központok létrehozásával azért is értett egyet a legtöbb tagállam, mert ennek alapján nem csak a menedékkérelmek feldolgozásának folyamatát lehet felgyorsítani, hanem ez az embercsempészet visszaszorításában is előrelépés lehet. Ezekben a központokban dolgoznák fel többek közt a keresési és mentési műveletek során Európa területére érkezők menedékkérelmét. A terv szerint ezekben a központokban állapítanák meg, hogy a menedékkérők közül ki számít illegális bevándorlónak, kit küldenek vissza a származási országába és ki jogosult nemzetközi védelemre. A migrációs ellenőrző központok a Nemzetközi Migrációs Szervezet, az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság ellenőrzése alatt jönne létre.
Az Európát érintő menekültügy rendezésében az elmúlt évek során Törökország is jelentős szerepet vállalt, hivatalos adatok szerint az országban jelenleg kétmilliónál is több menekültet tartanak számon. Ennek költségvetését az Európai Unió fedezi, egyrészt az EU költségvetéséből, valamint a tagállamok erre a célra fordított költségvetéséből. További lépésként pedig az uniós vezetők jóváhagytak egy újabb 3 milliárd eurós összeget a menekültválság kezelésére. Ez a migrációs egyezmény az EU és Törökország között 2016-ban jött létre, melynek értelmében Törökország meggátolja, hogy a területéről Görögországba jussanak a menekültek, cserébe pedig az EU is befogad Törökország területéről érkező szíriai menekülteket.
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő azt is hozzátette, a Dublini egyezmény felülbírálási folyamata jelenleg is zajlik, ennek értelmében ugyanis az a kötelezettség terheli az uniós országokat, hogy visszafogadják azokat a menekülteket, amelyek az ő területükön lépték át az Európai Unió határát. Ennek több tagállam nem tud, vagy nem akar eleget tenni, köztük Olaszország és Görögország sem, amelyeket a leginkább érint a kontinensre érkező embertömeg. A múlt héten tartott EU-csúcs többek közt azt is eredményezheti, hogy a következő hónapokban születik néhány döntés vagy javaslat az egyezmény felülbírálása kapcsán. A külföldön létesítendő befogadó központokról a képviselő elmondta, a törökországi helyzethez hasonlóan az Unió határán kívül eső, mediterrán országokban kell ezeket létrehozni, amelyekhez szükséges újabb pénzalapok elkülönítése is.
Winkler Gyula a menekültkérdésben vállalt uniós szolidaritásról elmondta, ennek többféleképpen is eleget lehet tenni: „Vannak országok, amelyek úgy bizonyítják ezt, hogy befogadnak menekülteket gazdasági és társadalmi megfontolásból, de lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy ennek máshogyan tegyenek eleget a tagállamok. Például úgy, hogy iskolákat támogatnak Közel-Keleten, vagy közös gazdasági csomagokhoz nyújtanak támogatást, hogy javítsák azoknak az országoknak a helyzetét, ahonnan a menekültek útra kelnek. Ez is egy példája annak, hogy a nyugat-európai álláspont helyett egyre inkább a kelet-európai országok menekültügyi stratégiájára terelődik a hangsúly"- mondta Winkler.
Ezt az álláspontot követi nagyrészt Ausztria is, amely a következő 6 hónapban fogja betöltetni az Európai Unió soros elnökségét, így egyre biztosabbra vehető, hogy az EU-csúcson elfogadott zárónyilatkozatban megfogalmazott döntések a gyakorlatban is megvalósulnak.
Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta, a megegyezés alapján a továbbiakban nem alkalmazzák a menekültek elosztásának kvótarendszerét, és üdvözölte azt a döntést, amely elsősorban a határok külső védelmének megerősítését helyezi előtérbe. Ezzel a visegrádi országok mellett Dánia, Hollandia, Bulgária is egyetértett.
Jelenleg Ausztria, ezt követően 2019-ben Románia veszi át az EU soros elnökséget, ebben az időszakban pedig nem csak a menekültválság, hanem a Brexit kérdése is terítéken lesz. Ennek kapcsán Winkler Gyula elmondta, az ország felkészültségét illetően vannak még hiányosságok, elsősorban az, hogy Románia még nem fogalmazta meg konkrétan azt a legfőbb prioritást, amelyekre a soros elnökség alatt a leginkább szeretne figyelni.
(Cikkünkben felhasználtuk az Agerpres és MTI hírügynökségek anyagait is)