MOGYE-rektorhelyettes: a rendelkezésünkre álló eszközök közül a távolmaradás a leghatékonyabb
Ambrus István 2018. szeptember 28. 13:37, utolsó frissítés: 13:37A magyar oktatók jogi úton is megpróbálnak érvényt szerezni az igazuknak, tiltakozásul pedig távol maradnak a szenátusi döntéshozástól.
A MOGYE oktatói továbbra is úgy vélik, hogy az egyetemek összevonásáról szóló kormányhatározat átlépi az egyetemi autonómia határait. Az intézmény magyar oktatói úgy döntöttek, hogy felfüggesztik a mandátumaik gyakorlását és nem vesznek részt az egyetem szenátusának döntéshozásában.
Nagy Előd, az egyetem rektorhelyettese a Transindexnek elmondta, az áprilisi egyetemi szenátusi határozat értelmében 2019 őszén fejeződik be a két felsőoktatási intézmény összevonása. Az a kormányhatározat pedig, amely szeptember 20-án született meg, tulajdonképpen érvényesíthető jogi keretet teremtett a felsőktatási intézmények egyesítésére.
A rektorhelyettes elmondta, ettől függetlenül megfellebbezték az erre vonatkozó szenátusi döntést. „A perben kvórum problémákkal érvelünk, másrészt pedig úgy gondoljuk, hogy az egyetemi szenátusi tagok lemondása, illetve lemondatása és az új tagok nevezése nem a szabályzatnak megfelelő módon történt" - mondta a rektorhelyettes.
Az egyesítést követően a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Műszaki Egyetemen tovább folynak a szenátusi tárgyalások, amelyen tiltakozásként nem vesznek majd részt a magyar oktatók. Az egyetem rektorhelyettese elmondta, a csütörtöki egyetemi szenátusi ülésén olyan napirendi pontok szerepeltek, mint a volt Petru Maior Egyetem karainak az álláskereti jóváhagyása, az egyetemi charta módosítása, amelyekről szintén nem kérték ki a magyar egyetemi oktatók véleményét, és ezért döntöttek úgy, hogy tiltakozásként nem jelennek meg szenátusi ülésen.
Nagy Előd rektorhelyettes úgy fogalmazott, a jelenleg rendelkezésre álló nyomásgyakorlási eszközök közül a távolmaradás a leghatékonyabb. Hozzátette, az új egyesült szenátus tagságát tekintve a magyar oktatóinak aránya az eddigi egyharmadhoz viszonyítva még kisebb. Véleménye szerint az egyetem multikulturalitásának nem csak papíron kellene léteznie, hanem a valóságban is, ahol van valamilyen kari vagy főtanszéki önrendelkezési és szerveződési jog.
Az összevonásnak ugyanakkor költségvetés szempontjából vannak előnyei, ugyanis az egyetemen a hallgatók száma is gyarapszik, így a fenntartásra szánt költségek is eszerint kedvezően változnak. Az alap, mesteri, doktori és a rezidens képzésen a diáklétszám összesen meghaladja a tízezret, ami plusz finanszírozással jár.
Nagy Előd hozzátette, felkérték az RMDSZ-t, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat, amelyek lehetővé tehetik a jelenlegi helyzet rendezését és továbbra is bíznak abban, hogy politikai úton is sikerülhet kiharcolni valamilyen megoldást.