Nem lesz semmi az óraátállítás jövő évi eltörléséből?
Ambrus István 2018. október 31. 16:10, utolsó frissítés: 16:12A szállítási miniszterek szerint sokkal több időre lenne szüksége az EU-nak, hogy felkészüljön.
Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker hónapokkal ezelőtt jelentette be, hogy a nép nevében, vagyis egy erre vonatkozó polgári kezdeményezés javaslataként, eltörlik a nyári, illetve a téli időszámításra való átállást.
A tervezetet jövő évtől léptették volna érvénybe, de az EU szállításügyi miniszterei hétfőn egy informális találkozót követően bejelentették, hogy véleményük szerint ennek kivitelezéséhez több időre van szükség.
Norbert Hofer osztrák szállítási miniszter a Grazban szervezett ülést követően azt nyilatkozta, korai lenne bevezetni az óraátállítás eltörlését, ennek kivitelezéséhez ugyanis további egyeztetések szükségesek.
Ennek kapcsán elmondta, három ország szállítási minisztere is aggodalmának adott hangot az óraátállítás megszüntetése miatt, mert szerintük ez problémát okoz az országok időzónáit illetően. Az osztrák miniszter arról is beszélt, hogy szerintük 2021 előtt nem megoldható a nyári, illetve téli óraátállítás megszüntetése. Hofer azzal érvelt, hogy az óraátállítás eltörléséhez való alkalmazkodáshoz a légitársaságoknak legkevesebb 18 hónapra lenne szükségük. Arra figyelmeztetett, hogy az intézkedés túl korai bevezetése a légi személyszállítás hatékonyságát is negatívan befolyásolná.
Miért szeretnék törölni az óraátállítást?
Az óraátállítás eltörlésének kezdeményezői arra hivatkoznak, hogy egyre több tanulmány mutat rá az óraátállítás negatív következményeire, főleg az emberi szervezetre való káros hatása miatt. Mindemellett szerintük a nyári és téli időszámításra való átállás már nem éri el azt a célt, amiért bevezették, vagyis az energiatakarékosság növelését.
A tagállamok körében szervezett konzultációból kiderült, a válaszadók többsége (76%), 3 481 000 személy, negatívan vélekedik az óraátállításról. 850 ezren pozitívan vélekedtek a nyári időszámításról, 224 ezer válaszadónak pedig nem volt konkrét álláspontja ebben a kérdésben. A konzultáción 28 tagállamból összesen 4,6 millió személy vett részt, ami első ránézésre soknak tűnhet, de ha figyelembe vesszük az Unió összlakosságához mért arányt, akkor ez az 510 millió lakosnak csupán az 1 százalékát jelenti. Ennek is csak a 80%-a döntött úgy, hogy támogatja a javaslatot.
Az ábrát nagyobb méretben itt találjátok.
Az óraátállítást az energiatakarékosság céljából vezették be Benjamin Franklin javaslatára az első és a második világháború idején, majd a hetvenes évek olajválsága miatt egyre több országban alkalmazták. Hozzávetőlegesen jelenleg mintegy 60 országban létezik nyári-téli időszámítás, Óceániában, Amerikában és Európában is, de az elmúlt 30 évben egyre több ország döntött úgy, hogy eltörli. Izland és Kína 1991-től, Oroszország és Fehéroroszország 2011-től, Törökország pedig 2016-tól.
A Juncker által vezetett Bizottság azzal érvelt, hogy az óraátállítás eltörlése jobban összehangolja a tagállamok cselekvési képességét, valamint ezáltal inkább elkerülhető lenne a belső piac széttagoltsága. Emellett a konzultáció kezdeményezői a szállításügyi műveletek hatékonyabb ütemezését, az információs és kommunikációs rendszerek működésében jelentkező gondok megoldását, a határokon átnyúló kereskedelem alacsonyabb költségeit, valamint az árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos magasabb termelékenységet is várnák az óraátállítás eltörlésétől. A javaslat elfogadásáról mindegyik tagállam önállóan dönt, de amennyiben bevezetik, egységesen kötelező lesz az összes uniós országban.
Az Európai Unióban jelenleg három standard időzóna van: a nyugat-európai, (Írország, Portugália, Egyesült Királyság), a közép-európai, amelybe összesen 17 tagállam tartozik, valamint a kelet-európai időzóna, ahol Bulgária, Ciprus, Finnország, Lettország mellett Románia is szerepel.
Ennek mentén olyan kérdések is felmerültek, hogy amennyiben eltörlik az évszakhoz kötött óraátállítást, az adott országok a nyári vagy a téli időszámítást fogják-e alkalmazni. Ebben az esetben az is megtörténhet, hogy Magyarország és Románia között 2 órányi "időeltolódás" lesz, vagy az is előfordulhat, hogy Magyarország a kelet-európai tagállamokkal kerül egy időzónába.