Kelemen Hunor az EU soros elnökségéről: lényegében nagy hiba nem történhet
szerk. 2018. november 27. 12:16, utolsó frissítés: 13:17Méltánytalan, amit Romániával művelnek, mivel a schengeni kritériumokat már teljesítette - vélekedett A politika belülről c. műsorban az RMDSZ elnöke.
A politika belülről legújabb kiadásának két kiemelt témája a kormányátalakítás és a romániai restitúciós folyamat megakadása volt - ezeket a beszélgetés átiratának első részében ismertettük. Az Erdély TV-n vasárnap megtekinthető műsor átiratának második részét most olvashatják, amelyben többek között a DNA Călin Popescu-Tăriceanu elleni eljárásáról, Románia EU soros elnökségéről és az EP-választások kampányáról is szó esett. A közéleti műsorban Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével Tibori Szabó Zoltán beszélget.
Nemrég az Országos Korrupcióellenes Ügyészség bűnügyi eljárást indított Călin Popescu-Tăriceanu ellen. Ugye, egy tíz évnél régebbi iratcsomóról van szó, amiről sem az érintett, sem más nem tudott eddig. Sőt, Tăriceanu kapott is nem is olyan régen olyan levelet a DNA-tól, amelyben azt írták, hogy ellene nincs semmiféle dosszié. Ez akkor egy része vagy előjátéka az elnökválasztási kampánynak, vagy miképpen lehet értékelni?
- Mivel nem ismerem a dossziét, mert a szenátusban van, és nekünk a képviselőházból ebbe nincs belelátásunk, nem tudnék érdemben véleményt mondani. Nem szeretek olyan dolgokról beszélni, amelyeket nem ismerek. De sokféleképpen, akár így is lehet értelmezni. És az elmúlt sok-sok esztendőnek a tapasztalata akár még az ilyenfajta értelmezést is indokolttá teszi.
Sajnos nagyon sokszor használták az igazságszolgáltatást a mindenféle belpolitikai harcokban, és ez nem jó. Ez nem jelenti azt, hogy az elmúlt sok-sok esztendőben ne lett volna visszaélés vagy nem volt korrupció. A baj az, hogy amikor ezeket a dolgokat összemosták, akkor egyrészt a politikai osztályt összességében hiteltelenítették, másrészt pedig hosszútávon hiteltelenítették a korrupcióellenes harcot, hisz ha politikai harcokban használták vagy használják ezt az intézményt, akkor az a hitelességét kérdőjelezi meg. De magát az ügyet nem akarnám kommentálni, mert semmilyen részletét nem ismerem.
És ha teszem azt, arra gondolunk, hogy tizenegy év után előszednek egy ilyen dossziét a fiókból, azért a törvényhozás nem tud ennek egy határt szabni? A DNA meddig hallgathat egy dossziéról, és akkor szedi elő, amikor valakit meg kell zsaroljon?
- A büntetőeljárás rendelkezik róla, hogy mikor és milyen körülmények között van elévülés, másrészt pedig ebben az egész igazságügyi reformcsomagban voltak olyan javaslatok is, amelyek arra vonatkoztak, hogy egy feljelentés - névtelenül vagy névvel - milyen időintervallumon belül tehető meg. Ezeket az alkotmánybíróság egyelőre kifogásolta, vissza fognak kerülni a parlamentbe, de azt én sem tartom elvetemült ötletnek, hogy egy feljelentést ne harminc-negyven év múlva tehessél meg, hanem bizonyos időn belül, ha úgy gondolod, hogy feljelenteni valód van. Lehet ezeket szabályozni, az elévülés szabályozva is van, de azért itt még korrekcióra lenne szükség. Olyan korrekcióra, amely a visszaéléseket kizárja, de nem akadályozza azt a típusú büntetőeljárást, kivizsgálást, amire szükség van egy államon belül.
Hogy hogyan lehet ezt pontosan, elegánsan, a jogelveket betartva szétválasztani, az egy nagyon nehéz, bonyolult kérdés ma Romániában. Mert amikor a parlament hozzányúl az igazságszolgáltatási törvényekhez, akkor abból mindig botrány lesz, mindegy, hogy van vagy nincs alapja. Ilyen körülmények között azt gondolom, hogy nagyon nehéz egy higgadt, észérvekkel felépített közvitát végigvinni, és a konklúzióit törvénybe foglalni úgy, hogy ne sérüljön egyik oldal sem: az emberi jogok ne sérüljenek, de a büntetőeljárások is nyugodtan, függetlenül lefolytathatók legyenek.
Hogyan fog szavazni az RMDSZ a mentelmi jogának a megvonásáról?
- Fogalmam sincs, erről nem beszéltünk, általában mi a lelkiismeretre szoktuk bízni. Nem szoktuk a frakciókra ráerőszakolni azt, hogy hogyan szavazzanak, de én ebben az esetben szívesen meghallgatnám, és meg is fogom hallgatni annak a szenátor kollégának a véleményét, aki a jogi bizottságban van, és látta vagy látni fogja az iratcsomót.
Rengeteg fenntartás fogalmazódott meg az elmúlt időszakban azzal kapcsolatosan, hogy Románia egyáltalán képes lesz-e ellátni az Európai Unió Tanácsának a soros elnökségét. Mi a véleményed erről?
- Szerintem képes lesz. Nem lesz a helyzet magaslatán, lesznek gondok, problémák, de azt gondolom, hogy lényegében nagy hiba nem történhet. Ez egy technikai jellegű elnökség, hiszen a választási kampány alatt történik. Az európai parlamenti választások kampányában minden sokkal visszafogottabb lesz, nagy döntések igazából nem fognak születni, a Brexit elő lesz készítve, azt csak érvényesíteni kell, Romániának ebben a történetben nincs már szerepe. Hogy elfogadja-e Nagy-Britannia vagy nem fogadja el az Unióval a megállapodást, az egy másik kérdés, de Románia ebben a történetben nem játékos, tetszik vagy sem.
A technikai jellegű dolgokat a szakértők vinni fogják előre. A költségvetéssel kapcsolatos döntések egy része megszületett, ott, ahol nem sikerült egyezségre jutni, meg fog születni a következő időszakban, rögtön az európai parlamenti választások után. Gyakorlatilag ez egy olyan atipikus elnökség, amikor nagy reformokat nem lehet végigvinni, elindított dossziékat kell napirenden tartani, esetleg egy picit előre tolni. Olyan dossziékat, amelyekben nincs konfliktus a tagállamok között. Mert az európai parlamenti választásban a súlyos kérdéseket senki sem fogja felvállalni, pontosan a választásokra való készülődés miatt.
Sokkal jobb lett volna, ha Románia a következő félévben lesz a soros elnöke az Európai Uniónak, mert akkor politikai értelemben is hatalmas mozgástere lett volna, de hát a Brexit miatt mi egy fél évvel előbbre kerültünk. Ugyanis ha július elsejétől látnánk el a soros elnöki tisztséget, akkor az Európa Parlament, a Bizottság alakulása, a Tanács elnökének a megválasztása, az Európai Bankon belüli kinevezések, választások: tehát lenne egy csomó olyan kérdés, amelyben sokkal nagyobb politikai mozgástere lenne Romániának, és az érdekérvényesítést is sokkal erőteljesebben tudná megjeleníteni. De ez van, én nem hiszem, hogy nagyon nagy problémák merülnének fel, mert egyszerűen nincsenek olyan jellegű dossziék megnyitva.
Van egy, a Schengen-dosszié. Mi a véleményed, azt sikerült Románia szempontjából előbbre tolni?
- A mostani Bizottság mandátumának a lejárta körül talán igen. Ez azt jelenti, hogy a jövő év ősze, második fele. Korábban nem hiszem.
Egyébként évek óta ezt mondom, hogy méltánytalan, amit Romániával művelnek, és ennek nincs semmi köze sem a mostani, sem az előző kormányokhoz. Egyszerűen az van, hogy a schengeni kritériumokat Románia már teljesítette. Ezek technikai jellegű kritériumok, a határvédelem, és minden, ami ehhez tartozik: műszaki értelemben, infrastruktúrában, logisztikában, emberállományban. És folyamatosan kitaláltak újabb és újabb kritériumokat, tulajdonképpen ürügyekkel jöttek, és elhalasztották a csatlakozást Bulgária és Románia esetében is.
Már rég meg kellett volna legalább az első lépést tenni, a kikötőkben és a légi forgalomnál, utána meg a szárazföldön is. Románia ezt eltűrte, jó pofát vágott hozzá. Ez is azt mutatja, hogy a román diplomácia érdekérvényesítése nagyon korlátozott, mert nem tudom, hogy melyik tagállam viselte volna el hosszú távon, hogy az eredeti szerződésben foglalt kritériumokat teljesíti, és mégis éveken keresztül elhalasztják a schengeni csatlakozását, még a két lépcsőst sem indítják el.
Azt hiszem, hogy amikor a bizottságnak a mandátuma lejár, akkor születhet egy olyan döntés, hogy legalább a légi forgalomban és a kikötőkben az első lépést megtegyék.
Miről fog szólni az RMDSZ európai parlamenti kampánya, lehet ezt már tudni?
- Először is azt akarjuk megmutatni, hogy mit nyertünk az európai uniós csatlakozással, és itt van néhány olyan kérdés, amit érdemes megnézni, végigjárni. Ugyanis ha azt nézzük, hogy milyen típusú támogatások érkeztek Erdélybe, az erdélyi magyar emberekhez, közösségekhez, akkor azt látjuk, hogy a mezőgazdaság tekintetében az elmúlt 100 esztendőben nem volt olyan, hogy valamit adjanak is a gazdának - mindig csak elvettek tőle. Elvették a földjeit, az állatait, az eszközeit, utána be kellett szolgáltatnia, amije volt, aztán a kollektívben kellett dolgoznia.
A 2007-es csatlakozás óta van területalapú támogatás, vannak különböző, normatív alapú, alanyi jogon járó támogatások, ami összességében néhány millió eurót jelentett az elmúlt években. És ez jött is mindig, Romániának nem kellett nagy erőfeszítést tennie, mint mondjuk az autópályák vagy a nagyberuházások esetében.
Ez egy óriási lehetőség volt és sokan éltek is ezzel – ezt akarjuk fölmutatni. A vidékfejlesztésben az infrastruktúrában, különösen az életminőséghez kapcsolódó területeken olyan beruházások történtek, amilyenekre nem volt példa. Ha a székelyföldi városokat nézzük, azoknak a beruházásoknak a nagyon nagy része, amelyek akár Csíkszereda, akár Sepsiszentgyörgy esetében megtörténtek - és még sorolhatnánk -, európai uniós forrásokból történtek.
A következő 10-15 esztendőben nemzeti költségvetésből ennyi beruházás biztos, hogy nem lett volna. Ezek azok a dolgok, amelyek pluszt jelentettek, nem is beszélve arról, hogy lehet szabadon utazni idősebbeknek, fiataloknak, tanulni, munkát vállalni.
Összességében az Európai Unióhoz való csatlakozásnak megvolt a sok-sok pozitívuma. Ugyanakkor vannak problémák is. A következő időszakban, miután bemutatjuk azt, hogy mit hozott az Európai Unió, azt is elmondjuk, hogy milyen problémákat látunk, és hol gondoljuk, hogy reformokra szorul az EU. Nem egy isteni alkotás, hanem emberi, és mint olyan, tökéletlen, korrekcióra szorul.
Az alapszerződéseket fölül kell vizsgálni, erre a legtöbb tagállam már tesz valamiféle ígéretet. Újra kell gondolni az EU működési alapelveit, mert hosszú távon a kontinens országai csak közösen, együtt lehetnek sikeresek, egy erősebb EU lesz csak versenyképes Kínával, Oroszországgal vagy az Amerikai Egyesült Államokkal szemben.
És itt nemcsak a gazdaságról van szó, hanem a politikai és katonai erőről is. Hiába vagy erős gazdaságilag, ha politikailag gyenge vagy, és nincs hadsereget. Ez nem jelenti azt, hogy a NATO-t fel kellene váltani, hanem a NATO-n belül kellene elképzelni egy olyan struktúrát, megoldást, amely lehetővé teszi, hogy az európai államok egyrészt a saját határaikat tudják megvédeni, másrészt legyen gyorsreagálási erejük. Az elrettentés, az egy kicsit problémásabb dolog, mert ugye, Franciaországon kívül nagyon nagy katonai kapacitással kevesen rendelkeznek, de a katonai elrettentést sem szabad figyelem kívül hagyni.
Rengeteg olyan kérdés van, amiről beszélnünk kell: például hogy hogyan lehet az EU-t, az európai indentitást közelebb vinni az emberekhez.
A másik része a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés lesz, az őshonos kisebbségek védelme európai szinten, mert szerintünk a reformba ez is beletartozik.