2018 legjei a Transindex szerint: a lejjebben a határ a csillagos ég

szerk. 2018. december 20. 11:10, utolsó frissítés: 2018. december 31. 15:05

"Az igazság nem igazság" évében a jó hír az, hogy mégsem lett minden legünk negatív.

Az év embere: "Vasember"

Rengeteget törtük a fejünket azon, hogy kinek adjuk az év embere díjat idén, de megoldhatatlan feladatnak bizonyult, hogy nevesítsünk valakit. Mert a romániai magyar közéletből mintha egyre inkább hiányoznának az egyéniségek, hiányozna a bátorság, a kiállás valamiért. Milyen jellemzők jutnak eszünkbe az év emberéről? Innovatív, előremutató, egyedi, emlékezetes, kimagasló, európai, progresszív - idén sajnos nem találtunk alanyt ezekhez a jelzőkhöz. Ha mégis meg kellene nevezni valakit, legyen az a nem népszavazó, vagyis mindazok, akik tudatosan távol maradtak a családról szóló referendumtól, és ezzel nemet mondtak a populista demagógiára és a gyűlöletkampányra.

Az év mondata: truth isn't truth

Rudy Giuliani, Trump ügyvédje augusztusban kimondta az év alapigazságát: "az igazság nem igazság". A Föld pedig forgott tovább, csak éppen egy sokkal sötétebb hely lett: persze nem feltétlen az ügyvéd kijelentése miatt, ő valószínűleg csak rátapintott korunk ütőerére. Elég csak a magyarországi kormányközeli média ámokfutásait követnünk, hogy rájöjjünk, mennyire nem számít már az igazság az álhírek és az "alternatív tények" korában.

Az év száma: 12

Az idei év legfontosabb híre az volt, hogy mindmeghalunk. Hasonló jóslatok voltak már korábban is, de az idei hír valahogy jobban átütötte az ingerküszöböket, átjött, hogy a klímaváltozásra figyelmet felhívó tudósok munkája nem számmisztikus kuruzslás. Az idei év száma azért a 12, mert a klímaváltozásról szóló jelentés szerint ennyi évünk van addig, amíg még képesek lehetünk közbelépni úgy, hogy ne ökológiai katasztrófa legyen a vége.

De hogy egy pozitív számot is hozzátegyünk az idei mérleghez: sikeresen összegyűltek a Minority Safepackhez szükséges támogatói nyilatkozatok, egész pontosan 1 millió 128 ezer 385-öt hagytak jóvá - vagyis az aláírók száma meghaladta az egymilliós határt.

Az év szemfényvesztése: a referendum

Biztosak lehetünk abban, hogy nem volt fölöslegesebben, sőt károsabban (mert kirekesztő volt, mert tényleges célja nem a családok helyzetének könnyítése volt, és mert írmagját sem tartalmazta a toleranciának, amelyre szükségünk lenne) elköltött 163,712 millió lej, mint az, amit arra fordított az állam, hogy október 6-án és 7-én lebonyolítsa a család meghatározásáról szóló népszavazást. Egy olyan kezdeményezésről tartottak népszavazást, amelynek nem lett volna semmilyen tényleges jogi következménye, mert a polgári törvénykönyv már amúgy is szabályozza, hogy házasságot csak egy férfi és egy nő köthet.

Mi a bojkott pártján álltunk: bojkott.transindex.ro

Kiábrándító, hogy a Román Ortodox Egyház befolyása alatt lévő Koalíció a Családért kezdeményezése mellé a romániai magyar történelmi egyházak is beálltak (vagy csak hallgattak), az USR kivételével az összes politikai párt is támogatta, sőt voltak, akik szinte mindent megtettek, hogy érvényes is legyen. Az RMDSZ is (néhány politikust kivéve, mint Horváth Anna, Porcsalmi Bálint és Markó Béla), arra buzdított mindenkit, hogy éljen alkotmányos jogával, és menjen el szavazni. Bizakodásra ad okot viszont, hogy a család fogalmának állítólagos "megvédése" nem jelentett releváns tétet a választópolgárok szemében: csak 21,10%-uk adta le voksát.

Az év Godot-jai: az egyetlen házszámra bejelentett 5 ezer szavazó

Üres urnákat, szavazófülkéket és szavazólapokat őrizni két teljes napig nagyon unalmas lehet. Úgyhogy nincs is abban semmi különös, ha két bukaresti szavazókörzetben a vélhetően unatkozó szavazóbiztosok maguk lepleztek le egy lakóhely-bejelentésekkel üzérkedő bűnbandát. A biztosok arra jöttek rá, hogy két bukaresti szavazókörzetnél is mintegy 5 ezer szavazó ugyanarra a címre van bejelentve, úgyhogy valószínűleg hiába is várják őket. A bűnbandát november közepén őrizetbe is vették.

Az év román MINIszterelnökei: Tudose és Dăncilă

A PSD kormányátalakítási fixációjának hála ezt a kategóriát is létre kellett hoznunk. Emlékszik még rá valaki, hogy januárban a miniszterelnökünket Mihai Tudosénak hívták? Valószínűleg senki sem tenné, ha történetesen nem akar székelyeket "lógatni" a zászlóik mellé.

Dăncilă esetlensége elég gyakran ihlette meg az internet népét is.

Viorica Dăncilă sem a megvalósításairól maradt eddig emlékezetes, hanem az elszólásairól. Szegény miniszterelnökünket nem jó olyan papír nélkül magára hagyni, amelyre nincs pontosan leírva, hogy mit is kell mondania. Ha ez mégis megtörténik, vicces butaságok hagyják el a száját. Ilyen volt, amikor bejelentette, hogy a kormány visszaszorítja a demokráciát, de ennél sokkal kínosabb volt az, amikor Montenegróba utazott és összekeverte az ország fővárosát (Podgoricát) Koszovó fővárosával (Pristinával). Ennél már csak az lehetett kellemetlenebb számára, amikor a román nemzeti himnusz ünnepén összekeverte az 1848-as balázsfalvi és az 1918-as gyulafehérvári nemzetgyűlést.

Az év népi szentenciái: MUIE PSD, O1G

A PSD-ellenes mozgalom sokat használt és feldolgozott, obszcén szlogenje idén a rendőrség rendszámtáblás bénázása miatt is a figyelem központjába került. Először a közösségi médiában kezdett terjedni, majd a közlekedési rendőrség is felfigyelt annak a Svédországban élő román állampolgárnak a rendszámára, amely PSD-t sértő üzenetet hordozott. Hiába mondta a svéd nagykövetség, hogy a perszonalizált rendszámtábla rendben van, a rendőrség csak leszedte azt, majd kihallgatták az autó tulajdonosát, miközben a férfi kislányának emiatt órákig a rendőrségen kellett várnia. Az eset miatt feldühödött Facebookozók tízezrei rohanták le a román rendőrség Facebook-oldalát, és pontozták le egy csillagosra. Nem késett a rendőrség válasza sem: először levették az oldalukról az értékelési lehetőséget, majd a szóvivőjüknek borult el az agya, és üzente azt, hogy aki egy csillagot adott nekik, az majd forduljon máshoz, ha baj van.

Míg Romániában a MUIE PSD ment nagyot idén, addig Magyarországon az O1G lett az év végi tüntetések egyik kiemelt jelszava, amely egyre több helyen tűnik fel. Az urbánus, népi folklór tömör megnyilvánulásai ezek, amelyek profán módon közvetítenek egy életérzést: hogy mindenki megértse.

Az év ritmusa: a tentenáriumi tam-tam

A centenáriumi megemlékezések előtt talán még sokan tartottunk attól, hogy mi várhat ránk ebben az évben. A megemlékezés egésze végül viszont elég laposra sikerült, sőt, olykor kínos, de annál több pénzbe kerülő viccé silányult. Ezt legjobban a még el nem készült Nemzet Megváltásának Katedrálisának felszentelése illusztrálta: a borzasztó sok közpénzből felhúzott isteni hajlékot fényes külsőségek közepette szentelték fel, 30 ezer hívő jelenlétében, de úgy, hogy az épületnek még nem volt tűzvédelmi engedélye sem. Cserébe volt dulakodás a hívek és a csendőrök között, sőt, egy kirúgott ortodox pap is felgyújtotta magát. Az eseményt mi is nagyon közelről követtük végig.

Példa a fényes külsőségekre.

Ettől függetlenül a Nagy Egyesülés 100. évfordulója mindenképp egy elszalasztott lehetőség volt arra, hogy a román-magyar viszonyt kissé jobbá tegyük.

Az év műalkotása: a Facebook-logóra emlékeztető egyesülési emlékmű

Igazi romániai történet a megépítése. A 22 méter magas, négy egymással szembefordított, "ölelkező" keresztből álló emlékmű megépítésének eldöntése óta azzal viccelnek, hogy a Facebooktól koppintotta az alkotója. Pedig már 1993-ban elkészült a látványterve, amikor először felmerült annak lehetősége, hogy a nagy egyesülés emlékére állítsanak valami Gyulafehérváron. Akkor nem készült el, és 15 évvel később ismét ezt a munkát választották ki győztesnek - de akkor sem készült el. Végül 25 évnyi halasztgatás után mégis a megépítése mellett döntöttek, csak akkor már egy vicces koppintásnak tűnt mindenkinek. Ezek után csak kicsit vicces, hogy a 4 millió euróba kerülő emlékműért 2,2 milliót az alkotó, Mihai Buculei kapott jogdíjként.

A Facebook-logó emlékmű. Fotó: Libertatea

Az év színházrajongói: a brassói nacionalisták

December elseje alkalmából a brassói Nemzet útja nevű csoport kultúraszomjas serege szállta meg az Andrei Mureșanu sepsiszentgyörgyi színházi társulat előadótermét, hazafias népviseletben, nemzeti lobogókkal, hazafias dalokat énekelve. Szerintük ugyanis a Székely Csaba Nem kimondottan 1918 című drámája revizionista, románellenes elemekkel teletűzdelt propagandának számít, ezért gondolták, hogy interaktívvá teszik az előadást és a saját színjátékukkal egészítik ki a részrehajló műsort. A drámabemutatót azért is övezte ekkora érdeklődés, mert Dan Tanasă hivatásos jelentgető és magyarellenes blogger panaszt emelt az előadás ellen.

Az év "fenyegetése": diaszpóra ante portas

Brutálissá vált, és a csendőrök és a tüntetők egy része közti összecsapásba torkollott az augusztus 10-ére, a kormány épülete elé szervezett bukaresti tüntetés. A külföldi vendégmunkások megmozdulásán körülbelül 80 ezer ember gyűlt össze, a csendőrség pedig parancsszóra annak ellenére is megpróbálta könnygáz és vízágyú bevetésével kiüríteni a teret, hogy több ezren folytatni akarták a tüntetést. 450 személy sérült meg, köztük 35 csendőr.

Az év sportrekordja: Klaus Johannis alkotmányossági kifogásai

Annyiszor kellett róla hírt adnunk idén, hogy mi is kezdtük unni. Az államfő már júliusban rekordot döntött, addig összesen 37 alkotmányossági kifogást emelt különböző törvények és döntések miatt - soha még elnök ennyire szorgos nem volt. És azóta is benyújtott már jó pár kérelmet, az évnek pedig még nincs is vége. Csak sajnos ennek a PSD-bosszantó szokásának áldozatul estek olyan fontos tervezetek is, mint például a közigazgatási törvénykönyv.

Klaus Johannis

Az év félreállítása: Kövesi menesztése a DNA éléről

Laura Codruța Kövesi egykori DNA-főügyész és Tudorel Toader igazságügyi miniszter szócsatái is okoztak néhány kellemetlen percet mindannyiunkat. Toader és a kormány végül addig csűrte-csavarta a dolgokat, amíg a korrupcióellenes harc szimbólumává vált Kövesit hosszas huzavona után csak sikerült idén félreállítani a korrupcióellenes ügyészség éléről, és azóta sem találtak a helyére senkit.

Az év intervenciója: 4,5 millió euró az erdélyi médiaépítésre

Mire elég 1,45 milliárd forint? Arra biztosan, hogy megmentse a csődtől az egyik legnagyobb erdélyi magyar médiavállalkozást és hogy jó nagy vitát váltson ki az erdélyi magyar közéletben. Még múlt év végén robbant a hír, hogy a magyar kormány 1,45 milliárd forintot (4,5 millió eurót) tol a a Főtér.ro portált kiadó, addig viszonylag ismeretlen Erdélyi Médiatér Egyesületbe. Az összegből nem csak a Székelyhon csoportot mentették meg, hanem nagyobb reklámbevételek ígéretével magukhoz csábítottak több médiaterméket is, valamint fejlesztési célokat is belengettek.

Az év potenciális utcanevei

Kányádi Sándor, Kallós Zoltán, Egyed Péter, Bréda Ferenc, Zudor János vagy Verestóy Attila. Nem nagyon kell ezen semmit magyarázni, egyértelműen szegényebbek lettünk idén.

Az év szakmája: az újságíró

2018 szomorú év volt a sajtószabadság számára: nemcsak a fake news jelenség továbbterjedésétől kellett tartanunk, de maguk az újságírók sem voltak biztonságban. 113 újságírót gyilkoltak meg és 348-at börtönöztek be idén az újságírói civil szervezetek jelentései szerint. Az év egyik legnagyobb botránya Dzsamál Hasogdszi szaúdi újságíró brutális meggyilkolása volt. A szaúdi rendszerrel kritikus publicistát a kormányzat parancsára végezték ki, de mindezt a királyság különösebb szankciók nélkül megúszta. Februárban pedig Ján Kuciak fiatal oknyomozó újságírót lőtték agyon menyasszonyával együtt Szlovákiában. Ennek a gyilkosságnak szerencsére már lettek következményei: hatalmas tüntetések voltak a fővárosban és március 15-én lemondott Robert Fico miniszterelnök és az egész kormány, illetve októberben letartóztattak négy személyt, akik között a feltételezett megrendelő is ott volt. Nyáron az Egyesült Államokbeli Annapolis városában a Capital Gazette nevű újság szerkesztőségében történt lövöldözésben öt újságíró vesztette életét. A Time magazin ezek miatt választotta az év emberének az igazságért küzdőket.

Tüntetés Ján Kuciakért

Az év legszarabb poénja: "Sar-gentini"

Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselőnk a Sargentini-jelentés vitájában fölöttébb érdekes módon ejtette ki holland képviselőtársa nevét. Sógor persze később tagadta, hogy valóban szándékában állt volna Sargentini képviselő nevével viccelődni, de most már biztosan megtanulta, hogy hol tartson hatásszünetet, amikor kiejti valakinek a nevét.

Az év káosza: a Brexit-egyezmény

Theresa May megkoronázta az évét, amikor december 10-én bejelentette, hogy a kormánya által nagy nehezen kialkudott és a 27 tagállammal is elfogadtatott brexitmegállapodást nem bocsátja szavazásra a brit alsóházban, mivel nagy valószínűséggel nem lenne meg az elfogadáshoz szükséges többség. Most visszamegy alkudozni. Pedig már a jelenlegi alku létrejöttéhez is elfogyasztott több külügyminisztert, Brexit-ügyi minisztert, és még a pártbeli támogatottságának is annyi. Nemrég még bizalmatlansági indítványt is benyújtottak ellene, és hogy megmeneküljön, azt is kénytelen volt megígérni, hogy félreáll a következő választások előtt. Ez a kiszállás dolog valahogy nem az erőssége Maynek:

Az év illiberális "vívmányai": van egy pár

A magyarországi média jelentős hányadának közvetett állami irányítás alá vonásán, a tudományos élet és művészeti szcéna ellen elkövetett tiltó-korlátozó merényleteken, a költséges és hamis ellenséggyártó-kampányokon, a társadalmi nemek tanulmányozásának betiltásán kívül az újabb kétharmados parlamenti többséget szerző Fidesz-KDNP idei legmediatizáltabb lépései közé tartozik a Közép-Európai Egyetem (CEU) Budapestről Bécsbe való elüldözése, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói tevékenységének ellehetetlenítése, a hajléktalanságot büntető törvény, illetve a magyar dolgozók tömegeit felháborító „rabszolgatörvény” elfogadása. Ez utóbbi többnapos tüntetési hullámot indított el Magyarországon.

De a romániai vezetőknek sem kellett ezért a szomszédba menniük: októberben botrányos körülmények között fogadták el azt a civiltörvényt, amely a civil szervezetek életét hivatott jelentősen megnehezíteni, a pénzmosás és a terrorizmus megfékezése ürügyén.

Az év megszállása: Szíria

Fotó: AFP

Az Erdogan-rezsim még januárban hivatalosan is jóváhagyta Szíria észak-nyugati részének (aleppói kormányzóság) megszállására irányuló hadjáratát. A török kormány és hadsereg nyilatkozatai szerint ennek célja a területek lakosságának felszabadítása, a valóságban a hadjárat elsősorban a szocialista kurd frakciók ellen irányul, amelyek a polgárháború kirobbanása óta átvették Afrin kanton és a környék adminisztrálását. A török agresszió célja, hogy megakadályozza a PYD/YPG/YPJ által képviselt demokratikus konföderáció intézményi kiépítését és konszolidálását. A megszállást sikerrel hajtották végre, azóta a török hadsereg iszlamista szövetségeseik közreműködésével civil emberáldozatokat követelő visszaélések sorozatát követi el. A megszállás kezdetén magyarországi és romániai civilek is csatlakoztak egy nemzetközi tiltakozáshoz, amelynek célja a Szíria ellen elkövetett agresszióra való figyelemfelhívás volt.