Ami magától nem megy, azt kell erőltetni - nyelvi jogaink a közigazgatásban
K. M. 2019. február 22. 19:16, utolsó frissítés: 2019. február 26. 15:54Az RMDSZ Kongresszusának első napján Barna Gergő szociológus mutatta be egy kutatás eredményeit, ami a nyelvi jogok közigazgatásban fennálló helyzetét vizsgálta.
Azok a közigazgatási egységek sem élnek kimerítően a román törvénykezés garantálta nyelvi jogokkal, ahol 80%-nál is magasabb a magyar kisebbség aránya - derül ki egy kutatásból, amelyet az RMDSZ Kongresszusának első napján, Kolozsváron Barna Gergő szociológus mutatott be.
A kutatás célja az volt, hogy átfogó és pontos kép rajzolódjon ki a helyi közigazgatásban történő anyanyelvhasználatról, arról, hogy milyen mértékben élnek a már másfél évtizede létező nyelvi jogokkal azok a közintézmények, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20%-ot.
A vizsgálatot az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Önkormányzati Főosztálya végezte összesen 340 önkormányzat körében 2017. októbere és 2018. májusa között. A kérdőívet az önkormányzatok, RMDSZ megyei vagy területi szervezetei töltötték ki.
Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, aki a kérdőív szerkesztőjeként vett részt a felmérés elkészítésében, elmondta: a következő periódusban azon fognak dolgozni, hogy a felmérés eredményiből kiindulva javítsanak a magyar nyelv közigazgatási használatának helyzetén.
“Ez a felmérés arról szól, hogy mennyire élünk nyelvi jogainkkal. Nem mindegy az, hogy a magyar anyanyelvű állampolgárnak nyílik vagy sem lehetősége arra, hogy anyanyelven kommunikáljon a polgármesteri hivatallal, ahogy az sem mindegy, hogy a közintézmények épületein vannak vagy nincsenek többnyelvű feliratok, illetve tétje van annak is, hogy legalább minimális magyar kommunikáció létezzen az elfogadott tanácsi határozatokról”
- mondta. Rámutatott: ha a magyar közösség nem él a nyelvi jogaival, fennáll az a veszély, hogy - főleg a szórványban - konyhanyelvvé satnyul anyanyelve.
Barna Gergő elmondta, az erdélyi magyarság 74-76%-a él olyan településen, ahol a törvény lehetőséget biztosít a nyelvi jogai gyakorlására.
A felmérés szerint a tanácsüléseken csak a lekérdezett közigazgatási egységek 57%-a használta a magyar nyelvet, nem meglepően a székelyföldi településeken a legmagasabb ez az arány, míg Közép-Erdélyben (Kolozs és Maros megyékben) 46%-ban beszéltek magyarul az üléseken, a szórványban ez az arány 19%. A felmérésből az is kiderül, hogy a városok kissé elmaradnak a községektől, előbbiekben 46,2, utóbbiakban 58,2%-os ez az arány.
A szóbeli anyanyelvhasználattól jócskán elmarad az írásbeli: a lekérdezett önkormányzatoknak mindössze 28%-a biztosít anyanyelvű formanyomtatványokat ügyfeleinek, a 80% feletti magyar lakossággal rendelkező közigazgatási egységeknek is csak a fele él ezzel a törvény adta lehetőséggel.
A közintézmények feliratozása esetében eléggé vegyes képet kapunk: a felmérésben résztvevő önkormányzatok 86%-a esetében létezik magyar nyelvű felirat az iskolákon, a polgármesteri hivatalok feliratozási aránya 85%-os, a rendőrség épülete csak a települések 24,5%-ban van ellátva magyar nyelvű felirattal.
Az anyanyelv írásbeli használata a közönségszolgálatban legalább ennyire változó: a felmérésben résztvevő településeknek mindössze a 14,5%-ában lehet írásban magyarul kommunikálni a helyi rendőrséggel.
A szóbeli használat esetében jobb a helyzet, a megkérdezett közigazgatási egységek iskoláinak, polgármesteri hivatalainak szinte mindenikében létezik magyar nyelvű szóbeli ügyintézési lehetőség (91%, illetve 89%), a rendőrségek itt ismét a lista légére kerültek (57%).
Az anyanyelvű tájékoztatást a polgármesteri hivataloknak többé-kevésbé sikerült megoldaniuk,de még bővel lehet javítani a helyzeten. A közérdekű hirdetéseket az önkormányzatok 71% többnyelvűsítette, de csak 43%-uk közli ki a tanácsülés napirendjét a kisebbség nyelvén is. A tanácsi határozatok többnyelvű kiközlése terén állnak a legrosszabbul: 26% körül mozog ez az arány.
Az orvosi rendelőkben, gyermekvédelmi központokban, öregotthonokban, kórházakban történő anyanyelvű közérdekű tájékoztatás a települések 64-84%-ában valósul meg.
Nyitókép: Bec Norbert