Ortodox pópa cégén keresztül mosták a pénzt
Ivácson András Áron 2019. március 02. 10:16, utolsó frissítés: 2019. március 05. 10:34Egy újságírócsapat megpróbálta kideríteni, hogy mi lett a sorsa helyi infrastruktúrára költött pénzeknek. Meg fogtok lepődni.
Nagy sajtóvisszhangot kapott, amikor nemrég Viorica Dăncilă miniszterelnök kijelentette, hogy a Helyi Fejlesztések Országos Programjával (PNDL) "kiemelték az országot a sárból". A Liviu Dragnea volt regionális fejlesztési miniszter, jelenlegi PSD-elnök által kitalált, főként a kisebb települések infrastrukturális beruházásait támogató program viszont a Recorder független újságírócsapatának egyik legfrisebb oknyomozó videoriportja szerint sok esetben nem több közönséges rablási lehetőségnél. A riport közzététele után a a DNA nyomozást indított a bemutatott ügyekben.
A PNDL az elmúlt években közel 10 milliárd euróból gazdálkodott, és a várakozások szerint a program következő szakaszában ugyanekkora költségvetésre lehet számítani. S bár a program valószínűleg több település esetében is segítette a szükséges beruházások megvalósulását, a Recorder több olyan esetet is bemutat, amikor összecsapott és többszörösére felértékelt munkálatokat, a licit kiírását megelőző, gyanús szerződéseket, a felelősséget hárító és a sajtó kérdései elől menekülő városvezetőket látunk. Sőt, volt olyan városvezető, aki beismerte, hogy a munkaszerződésekről közvetlenül a "központból" érkező telefonhívások döntenek. A riport főszereplője pedig nem más, mint egy kis Tulcea megyei falu ortodox papja, aki egy fantomcéggel száznál is több munkálat elvégzését nyeri el.
A Recorder anyaga arra hívja fel a figyelmet, hogy a PNDL létrejötte óta minden nagyobb helyi infrastrukturális beruházást átirányítanak ehhez a programhoz. A program költségvetése akkora, hogy az elkülönített tízmilliárd euróval be lehetne hálózni egész Romániát autópályákkal, viszont kis túlzással megjegyzik, hogy feltehetőleg azért nem egy ilyen projektbe ment az összeg, mert az sokkal nagyobb odafigyelést kapott volna: a média és a lakosság egyaránt nagy figyelemmel követte volna a befektetéseket. A PNDL költségvetésébe tartozó 10 milliárd euróból az elmúlt időszakban 15 ezer kisebb helyi beruházást finanszíroztak.
A videóriport viszont négy településre tér ki részletesen; az első több szempontból is a legfontosabb. Ez a Tulcea megyei Sămbăta Noua. A faluban a szó legszorosabb értelmében minden leromlóban van, amit csak még rosszabbá tesz a falu teljes elzártsága a külvilágtól. A környék más kis falvaihoz hasonlóan pár száz, szegénységben élő lakosa van – egyet kivéve. Ő Mâdâlin Iscru, az ortodox pópa. Háromemeletes villája van, jó magas kerítéssel. Az autója egy Volvo XC90, amelynek ára hatvanezer euró. A felesége autója egy Mercedes GLE 350, ára negyvenötezer euró.
Iscruról azonban tudni kell, hogy nemcsak pap, magyarázza a videóban Nedea, ugyanis nagyon sok fontos kapcsolattal rendelkezik a román állam legmagasabb szintjein, és az ország több településének is köze van a vagyonához.
Hogyan lehetséges ez? A PNDL létrehozásával, magyarázza a riportban Alex Nedea újságíró. A regionális fejlesztési minisztérium feladata elosztani tízmilliárd eurót az ország polgármesteri hivatalai között. A települések a fejlesztésekre szánt összegeket nyilván tovább kellene adják azon cégek fele, akik különböző infrastrukturális munkálatokat foganatosítanának a falvakban, helységekben. A hatalmas, beruházásokra elkölthető összegek természetesen több vállalkozás figyelmét is felkeltették. Ilyen vállalkozó Iscru is, aki egyébként az egyházi munkája mellett egy ideje tanácsadói minőségben is elkezdett dolgozni a fejlesztési minisztériumban, ahová Paul Stănescu hívására került. Stănescu 2016 óta megválasztott szenátor, aki a Tudose-kabinetben miniszterelnök-helyettes, valamint regionális fejlesztési miniszter is. Ami viszont érdekes, hogy Iscru a kinevezésével párhuzamosan átvette az irányítást egy Hercinic Kft. nevű vállalat felett, amelynek nulla forgalma, nulla alkalmazottja van és semmilyen építkezési tapasztalata nincs.
Ennek ellenére nagy hirtelen százharminc megbízást is kap, Iscru elkezd olyan munkálatokhoz és pénzekhez hozzájutni a Hercinic nevű cégével, amelyekkel többek közt iskolák, óvodák és kultúrotthonok felújításának finanszírozását célozzák - elvileg. A riport szerint a Hercinic első helyre kerül a legtöbb szerződéssel rendelkező vállalkozások között a SEAP (Sistemul de Achiziții Publice) listáján. Megismételjük: egy zéró forgalommal és zéró alkalmazottal rendelkező cég maga mögé utasít számos, több ezer alkalmazottal és számtalan munkával, tapasztalattal rendelkező vállalatot.
A riportban itt azt is elmagyarázzák, hogy a közpénz magáncég felé történő átirányítása elvileg két módon történhet: licit és direkt beszerzés által. A direkt beszerzés esetében a munkára szánt összeg nem szabad meghaladja a százezer eurót, és előnye, hogy a városvezetés szabadon választhatja meg, hogy mely cégekkel dolgozik együtt. Több helyen viszont olyan anomáliák történtek, hogy a szerződéseket több részre is felosztják, hogy szemben egy licittel, amikor a legkedvezőbb ajánlat nyer, itt kiválaszthassák azt a céget, amely el kell végezze a munkálatokat.
A következő bemutatott helyszín Gărliciu falu, Constanța megyében, ahol a polgármester az iskola felújítására és sportpálya építésére kérte fel a Hercinicet. Amikor felteszik a polgármesternek a kérdést, hogy miként találtak rá Iscru cégére, akkor azt a választ kapják, hogy a SEAP listáján elsőként szerepeltek, és arra gondoltak: „akkor csak jók kell legyenek.” Ennek következtében a városvezetés több szerződést is felkínált Iscru cégének összesen nyolcszázezer euró értékben.
A Ialomița megyei Ciochina falu városvezetése négyszázezer eurót kapott a fejlesztési minisztériumtól a helység három óvodájának felújítására. Ezekhez a pénzekhez Iscru egy másik cégén keresztül jutott el. A video készítése idején a munkálatok már három hónapja befejeződtek, azonban az eredmény kiábrándító volt: befejezetlen falrészek, félig elvégzett csempeburkolat, a villanykapcsolók mellett bedolgozatlan falrések, rozsdás csapok „újként” beszerelve, félig befejezett festés.
Még nagyobb probléma azonban, hogy szélsőségesen magas árakat számoltak fel, a piaci ár többszörösét bizonyos munkákért, derítette ki a Recorder csapata. A munkadíj kilencszeresét, a csempeburkolat száz négyzetméteréért a piaci ár négyszeresét, a festékalapozás hétszeresét, a parkettázás nyolcszorosát. Felmerül a kérdés, hogy ha ilyen körülmények voltak, akkor miért dolgoztattak a Hercinic céggel. A polgármester válasza az, hogy felhívták „a központból” (amit maga sem tud pontosan azonosítani, hogy konkrétan honnan), hogy velük kell dolgoztatni. A videóriport egyik legsúlyosabb mozzanata, amikor a polgármester arcát láthatjuk, amint elmondja, azért vállalta, hogy legalább ennyi legyen a gyerekeknek és közben egyértelmű, hogy ő is a rengeteg átvert és kizsákmányolt ember közé tartozik.
Nedea és csapata a parlamenthez is elmentek, azonban nem sikerült semmit megtudniuk arról, hogy Iscru miként is került tanácsadói funkcióba. Vagy nem válaszolt senki, vagy ahhoz hasonló arrogáns választ kaptak, amilyet adott Stănescu is: „azt hozok a minisztériumba, akit épp jónak látok.” Hogy mennyire önkényesen történnek ezek a megbízások, azt jelzi a következő bemutatott település, egyben talán a legsúlyosabb eset.
Az Altăn Tepe nevű település Tulcea megyében Stejaru község része, azonban alig több néhány tömbháznál, ahol nem is laknak mindenik lakásban emberek. A község polgármestere Nicolae Gioga, aki százezer euróra kötött szerződést Altăn Tepe közvilágításának kijavítására, valamint intelligens világításra való áttérésre. A Recorder csapata körbejárja a kis helységet, és negyvenhat kicserélt izzót számolnak össze. Gyors számítást végezve közlik, tekintetbe véve, hogy egy ilyen égő piaci ára ötven euró körül van, Iscru cége negyvenszeres áron dolgozott, tekintve, hogy egy égőre 2 173 eurót számoltak föl.
A helység, de inkább csak tömbháznegyed, egyébként siralmas állapotban van: az épületek omladoznak, a vakolat bomlik, a festék hámlik, az ablakok sok helyen hiányoznak, hatalmas rések tátonganak a falakon. Több lakást átalakítottak benti fatárolónak és egyéb, nem lakás funkciójú helységnek. Erre többek közt azért volt szükség, mert nincs már fűtés a tömbházakban: amíg a bánya működött, volt központi fűtés, most azonban fával fűtenek a még itt lakók. Amikor tudomást szereznek a százezer eurós világításcseréről, nem akarják elhinni: „ugyan mit akarnak megvilágítani, mit kellene lássunk itt?” Azonban még szomorúbb az ő saját konklúziójuk: „nincs mit tegyünk, mi túl kicsik vagyunk egy ilyen harchoz.”
Az újságírók megpróbálták a polgármesteri hivataltól kikérni a befektetés dokumentációját, de két hét után sem kaptak választ. Amikor személyesen mentek el oda, csak a titkárnővel és a könyvelővel tudtak beszélni: a polgármester állítólag Tulceán volt egy gyűlésen, az alpolgármester pedig beteget jelentett. Később, amikor úgy gondolta, hogy már elmentek a sajtósok, az alpolgármester mégis megjelent a hivatalnál. Amikor szembesítették a kérdéseikkel, nemes egyszerűséggel elhajtott az autójával.
A Recorder különböző megyékbe - Vrancea megyétől Maros megyéig - több mint húsz kérést nyújtott be, hasonló adatok után kérdezve, azonban sehonnan nem kaptak választ.
A video végén visszamennek, hogy kérdőre vonják Iscrut is, azonban megtagadja a válaszadást, mint mondja: „majd más alkalommal válaszol”. Mellébeszél, tereli a témát, meghívja őket ebédre. A teljes videoriport megtekinthető itt: