2021. június 13. vasárnapAntal, Anett
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A kelemenhunori elnöki szótár a téridőben

T. N. 2019. február 28. 15:33, utolsó frissítés: 2019. március 04. 10:14

Harmadszor választották meg Kelemen Hunort az RMDSZ elnökének, mi pedig megnéztük, hogyan változtak az évek során programbeszédeinek a motívumai.


Kelemen Hunor a 2011-es kongresszusonKelemen Hunor a 2011-es kongresszuson


Kelemen Hunort először 2011-ben választották meg a szövetség elnökének, ám akkoriban az internet még a második őskorában lehetett, mert a teljes beszédet sehol sem sikerült fellelni. A beszámolók szerint Kelemen Hunor akkor a “kiszámítható, megtervezett változás, az ésszerű megújulása” hívének vallotta magát és programját három elvre építette fel: “szolidaritás, arányosság és egyensúly a döntéshozásban”.

Szófelhő 2011Szófelhő 2011


Ezen túl a döntéshozás kiszélesítése mellett tette le a garast, illetve hangsúlyozta, hogy „identitásunkért folytatott küzdelmünkben is új fejezetet nyitunk: szélesebb anyanyelv-használati jogok, kulturális és területi autonómia, fejlesztési régiók átszervezése, egytől-egyig olyan célok, amelyekről nem mondhatunk le, és amelyek tekintetében nincs és nem lesz kompromisszum”.

A szövetségi elnök a 2015-ös kongresszuson az idei felszólalásához képest egy meglepően rövid beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy pártjának nem a kormányzásra vagy annak esélyeire kell koncentrálnia, hanem a közösséggel való kapcsolatok erősítésére. Kelemen Hunor a különböző autonómiaformák megvalósítása túl elköteleződését fejezte ki a demokratikus jogállam kiépítése és az életminőség javítását célzó intézkedések kezdeményezése mellett. Emellett kiemelten szerette volna kezelni a magyar nyelvű versenyképes oktatás ügyét, és állandó politikai támasza kívánt lenni mindazoknak, akiknek a képviseletére vállalkoztak.

A szövetségi elnök 2015-benA szövetségi elnök 2015-ben


Kelemen Hunor 2015-ben az újratervezés jegyében a szervezet hatékonyságának növelését tűzte ki célul, ezt pedig a megyei szervezetek és az országos szervezet, valamint az önkormányzatok és a helyi szervezetek közötti együttműködés megerősítéseként látta megvalósíthatónak. Emellett a párt kommunikációját kívánta újragondolni, beleértve a belső tájékoztatást és a “tartalmasabb és erőteljesebb” kommunikációt a román többséggel.

Szófelhő 2015Szófelhő 2015


A “tartalmasabb és erőteljesebb” kommunikáció jegyében Kelemen Hunor mostani programbeszéde a korábbiakhoz képest maratonira sikerült. A beszéd vezérfonalát egyértelműen a JÖVŐ címszó adta, a szövetségi elnök hosszan ecsetelte a jövő generációjára való odafigyelés fontosságát, amit úgy fogalmazott meg, hogy “az kell a mi közös célunk legyen, hogy a mai harmincasokat, a mai húszasokat fölkészítsük, helyzetbe hozzuk, és előkészítsük számukra azt az utat, amelyen majd tovább tudnak haladni”.

A konkrétabb intézkedések tekintetében a szövetségi elnök az együttműködés, a nyitottság és a munkamegosztás “kötelességét” hangsúlyozta, továbbá az intézményépítésben kíván új fejezetet nyitni. Ezalatt főként az innováció támogatását, az együttműködés serkentését, az oktatásfejlesztési- és kutatóműhelyek támogatását, a gazdaságfejlesztést, vállalkozói szövetségek, kreatív központok alapítását, IT-clusterek megerősítését vagy kulturális együttműködést értette. Emellett beharangozott egy vitaindítót Erdély jövőjéről is.

Kelemen Hunor mostKelemen Hunor most


Elmaradhatatlan volt mind a székelyföldi regionális területi autonómia, mind a kulturális autonómia megemlítése, amely Kelemen Hunor véleménye szerint a román-magyar párbeszédnek is állandó témája kell hogy legyen. A beszédben a párbeszéd és vita furcsa módon összekapcsolódott, ezért a régi-új szövetségi elnök szerint a vitát nem csak politikusoknak kell lefolytatniuk, és nem csak Bukarestben.

Új elem volt az eddigi beszédekhez képest a valamiféle ideológiai keret felállításának kísérlete is, amely a pragmatikus transzilvanizmus nevet kapta, de ennek meghatározására végső soron nem került sor a beszédben, csupán annyiról volt szó, hogy a pragmatikus transzilvanizmus jegyében a szövetség “partnere lesz minden őszinte transzilvanistának, pártállástól és nemzetiségtől függetlenül”.

Szófelhő 2019Szófelhő 2019


Ezeken túl részletekbe menően volt szó a májusi európai parlamenti választásokról, és ennek kapcsán célként fogalmazódott meg az ottani jó szereplés, hogy az RMDSZ-nek lehetősége legyen beleszólni az őshonos kisebbségek ügyének “Európa-szintű rendezésébe”, illetve, hogy megerősítse “kárpát-medencei magyar képviseletet” Brüsszelben. A következő választásokkal kapcsolatban Kelemen Hunor programbeszédében kifejtette, hogy “vissza kell adnunk a reményt ott, ahol eltűnt, megerősítenünk ott, ahol még van arra vonatkozóan, hogy ez az ország egy élhető haza lehet minden polgár számára”.

Vannak olyan elemek is ezekben a beszédekben, amelyek az évek során nem változnak, ilyenek az RMDSZ vagy a szövetségi elnök egyetlen igaz szövetségesére vonatkozó kijelentések. Ez 2015-ben így hangzott: „egyetlen szövetségesem az erdélyi magyarság”, míg idén így: “a mi igazi szövetségeseink mindig is a magyar emberek voltak”.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS