Ősztől újra a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége irányítja a magyar oktatást Moldvában
Timár Norbert 2019. június 19. 11:11, utolsó frissítés: 2019. június 21. 12:51Hét év után került vissza a szervezethez a magyar nyelvű oktatás, ugyanakkor a magyar kormány jelentősen megnövelte a csángók támogatására szánt összeget is.
Ősztől újra a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) irányítja a moldvai magyar oktatási programot. A változás hátterében az áll, hogy május 7-én kormányrendelettel Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Külgazdasági és Külügyminisztérium hatáskörébe utalta át a csángó ügyek kezelését, a minisztérium pedig átadta az oktatási programot a csángószövetségnek. A külügyminisztérium ezzel részesévé vált a kormány nemzetpolitikai adminisztrációjának, amely eddig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes területe volt.
A kormányrendelet értelmében Szijjártó Péter külügyminiszterként a csángó ügyek vonatkozásában, a nemzetpolitikáért való felelőssége körében összehangolja a központi államigazgatási szervek csángó ügyekkel összefüggő tevékenységét, ennek keretében a kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködik a csángók kulturális és anyanyelvi identitását erősítő és fejlesztő programok és fejlesztések megszervezésében, a csángó kulturális örökség emlékeinek és értékeinek feltárásában, megőrzésében. A csángó-magyar együttműködéssel Járai Zsigmondot, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét bízta meg a magyar kormányfő, ő miniszterelnöki megbízottként látja el feladatát.
Honnan hova?
A 2000-ben Klézsén induló, majd fokozatosan 25 településre kibővített csángó oktatási programban 2.500 diák vett részt és 70 főállású alkalmazott, ám még így sem tudták kiszolgálni a magyar oktatásra jelentkező igényeket. Tizenkét év után, 2012-ben a magyar igazságügyi minisztérium alá tartozó nemzetpolitikai államtitkárság a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget (RMPSZ) bízta meg a magyar állami és magántámogatók anyagi segítségével fenntartott csángó oktatási program működtetésével. A magyar állami finanszírozó azzal indokolta a változtatást, hogy az egy évvel azelőtti átvilágítás során olyan adminisztrációs és könyvelési hiányosságokra, rendellenességekre bukkantak, amelyek miatt nem tartották kívánatosnak, hogy a programot továbbra is az MCSMSZ működtesse.
Hegyeli Attila, a csángószövetség akkori ügyvezetője szerint az átalakítás hátterében annak idején az állt, hogy Diószegi Lászlónak, a Teleki László Alapítvány elnökének sikerült Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárnál elérnie, hogy döntés szülessen arról, hogy létrehozzanak egy új civil szervezetet, amely az oktatási program finanszírozásának felét kitevő magyar kormányzati támogatásokat kezelte volna. Az új szervezetben a Teleki László Alapítvány "csángószakértőként" birtokolni szerette volna a szavazatok többségét, a csángószövetségtől pedig azt várták el, hogy a teljes vagyonát, amely akkor főként hét településen létező Magyar Házként elnevezett közösségi házakat jelentette, apportként adja át az új szervezetnek. Ezért cserébe a csángószövetség a szavazati jogok 20%-át kapta volna. Ha létrehozzák az új szervezetet, a döntéshozatal a napi kérdésekben átkerült volna Bákóból Budapestre.
Mivel csángószövetség ezzel nem tudott egyetérteni, viszont kizárólag magántámogatásokból képtelen lett volna fenntartani az oktatási programot, így a teljes vezetőség lemondott. A vezetőség lemondása után a Teleki László Alapítvány sem vállalta az oktatási program működtetését, de megindult egy ellehetetlenítési kampány, amely oda vezetett, hogy "hibrid" megoldásként a nemzetpolitikai államtitkárság az RMPSZ-re volt kénytelen bízni a magyar oktatás ügyét. Az RMPSZ az oktatás irányításával Márton Attila lészpedi tanítót bízta meg.
Ferencz Éva, az MCSMSZ jelenlegi ügyvezetője a 2012-es állítólagos pénzügyi rendellenességekről elmondta, hogy akkor elvesztették a magyar kormány bizalmát, de nemrég zárult le a sokadik könyvvizsgálatuk az eset óta, illetve “folyamatosan mindenki, mindenhol leellenőrizte a csángószövetséget, több évre visszamenőleg is és kiderült, hogy semmilyen visszaélés nem volt, semmilyen visszaélés nincs”. Ferencz ezzel magyarázta azt is, hogy a magyar kormány újra bizalmat szavazott a csángószövetségnek. Az ügyvezető szerint egyértelmű, hogy egy ilyen oktatási programot helyben kell szervezni, hiszen a Bákótól 150 km-re lévő Csíkszeredából, ahol az RMPSZ székhelye van, ez rendkívül nehéz feladat.
Az MCSMSZ az azóta eltelt időben kulturális tevékenységekkel és sport-, illetve szabadidős tevékenységek szervezésével foglalkozott, tudtuk még meg.
A csángószövetség újra bizalmat kapott
A csángószövetség ügyvezetője elmondta, a kormányrendeletet változásairól értesítették a szövetséget és május 9-én a Magyar Kormány Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatási szerződést kötött az MCSMSZ-szel Budapesten, a külügyminisztérium székhelyén. A szervezet közleménye szerint a szerződés két fő pontot tartalmaz: az egyik a 2019-es évi együttműködési szerződés, a másik a 2019-es évi fejlesztési programokról szóló szerződés. A szerződést Járai Zsigmond, Pogár László, a MCSMSZ elnöke, Pázmándi Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Költségvetési Főosztályának osztályvezetője és Missura Gábor, a csángó-magyar együttműködésért felelős miniszterelnöki megbízott titkárság vezetője írták alá.
Ferencz arról is tájékoztatott, hogy azóta már újabb szerződések megkötésére is sor került, mert a magyar kormány távlati tervként, konkrétumok nélkül a Mezőséghez és Székelyföldhöz hasonlóan Moldvára is kiterjesztené a gazdaságfejlesztési programját, a technikai segítségnyújtással pedig a szövetséget bízták meg. Megtudtuk azt is, hogy a csángóügy átkerülése a nemzetpolitikai államtitkárságtól a külügyminisztériumba tulajdonképpen azért történt, mert a gazdasági programot csak ez utóbbi üzemeltetheti.
Mi lesz az oktatási programmal a továbbiakban?
Ferencz Éva arról is beszámolt, hogy az oktatási programban nem szeretnének változtatásokat eszközölni. “Az volna jó, ha ez a váltás úgy történne meg, hogy a falvakban észre sem vennék a gyerekek, szülők” - tette hozzá. Ugyanakkor elmondta, a program az utóbbi időkben túlságosan bürokratikussá és felülről irányítottá vált. Véleménye szerint nem lehet “nagyon lepapírozott, szigorú szabályok” közé szorítani az oktatást, mert Moldvában falvanként különböznek a közösségek, ahogy azok nyelvállapota is. “Ugyanazt a módszertant sem lehet mindig alkalmazni, ezért a tanároknak személyre szabott segítségnyújtásra van szüksége. Ez gyakorlatilag napi szintű kapcsolattartást jelent és nagyon sokszor egymásnak tudnak segíteni a tanárok” - tette hozzá.
Hegyeli Attila, a csángószövetség volt ügyvezetője úgy látja, hogy az elmúlt hét évben részben leépült mindaz, amit ők hátrahagytak. Pontos számok nem állnak rendelkezésére, de elmondása szerint az látták, hogy több faluban is megszűnt az oktatás, más falvakban pedig "rendkívüli módon el lett hanyagolva". Hegyeli a jelenlegi állapotokat "rendkívül súlyosnak" nevezte, de hét év távlatából, most már kívülállóként nem akart felelősökről beszélni.
Hirtelen jött átalakulások
A moldvai magyar oktatási programban támogatóként résztvevő, budapesti székhelyű A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítványt (AMMOA) honlapján a Dr. Legeza László által jegyzett közleményben az áll, hogy a május 7-i változások az alapítvány, az RMPSZ és szintén támogatóként résztvevő Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület (KEMCSE) kihagyásával történtek. Amint írják “a döntésről és a következtében várható változásokról hivatalos tájékoztatást eddig nem kaptunk.”
Erről a helyzetről is kérdeztük az MCSMSZ ügyvezetőjét, aki elmondta, hogy kezdetben a támogató alapítványok a csángószövetségből nőttek ki, majd fokozatosan önállósultak, azonban később megromlott a viszony közöttük. Jelenleg semmilyen kapcsolat nincs a két szervezet között, így a csángószövetség nem tudja, hogy az AMMOA-nak mekkora támogatói köre van, vagy hogy milyen forrásokkal járul hozzá a moldvai magyar nyelvű oktatáshoz. Mivel azonban az MCSMSZ oktatási programját jelenleg kizárólag a magyar állam finanszírozza, nem látják, hogy miért kellene megkeresni őket is. Ferencz Éva hozzátette, szeretnék visszaépíteni a magántámogatói hátterüket is, ha nem másért, “a kapcsolattartás és az erkölcsi támogatást miatt” is.
Ferencz Éva az RMPSZ-szel való viszonyuk kapcsán ismertette, hogy pillanatnyilag az átvétel zajlik, illetve nemrég fejezték be az oktatási helyszínek meglátogatását. Az ügyvezető elmondta, a bákói magyar nyelvű kollégium átadásával adódhatnak problémák, mivel az ingatlan a pedagógusszövetség tulajdonában van és minden engedély, ami egy bentlakás működtetéséhez szükséges, az RMPSZ nevére van kiállítva. Arról, hogy a kollégium átadása megoldható-e, még folynak az egyeztetések.
Az ősztől induló oktatási programjukat szeretnék több falura is kiterjeszteni vagy akár a meglévőkben bővíteni, azonban jelenleg 20 személy hiányzik a rendszerből. Az ügyvezető elmondta, ha bárki Moldvába szeretne tanítani, szívesen látják. (Aki ősztől szeretne Moldvában tanítani, az hívhatja Ferencz Évát a 0724411310-es telefonszámon.)
Az oktatási program körüli változásokról Burus-Siklódi Botondot, az RMPSZ elnökét is kérdeztük, aki elmondta, a kormányrendelet értelmében az elmúlt napokban átadták az oktatási programot a csángószövetségnek. “Mi 2012-ben feladatként kaptuk ezt a bizalmat a nemzetpolitikai államtitkárságtól. Igyekeztünk ezt a lehető legjobban ellátni. Örömünkre szolgál, hogy ezt a nemzetpolitikai államtitkárság meg is köszönte és mi bizalommal adjuk vissza a szövetségnek, és sok sikert kívánunk nekik a továbbiakban” - tette hozzá.
Jelentősen megnövelt támogatások a moldvai csángóknak
Hétfőn mi is beszámoltunk róla, hogy a magyar kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium 532 millió forintot (közel 1,7 millió euró) a Csángó-Magyar Együttműködési Programra fog fordítani. A Háromszéknek pedig múlt pénteken nyilatkozó Járai Zsigmond miniszterelnöki megbízott elmondta, nyáron minden jelenlegi iskolán kívüli oktatási helyszínt felújítanak, gondoskodnak a pedagógusi lakásokról, telkek vásárlását és magyar házak építését kezdik el a moldvai csángó falvakban. Járai akkor hozzátette, míg eddig évente átlagban tízmillió forintot költött a magyar kormány a moldvai magyar oktatási programot érintő épületek felújítására, idén legalább 300–400 millió forinttal lehet számolni.
Nyitókép: rmpsz.ro