A romániai média alulfizetett és túlterhelt, derül ki a Reuters-Oxford jelentésből
Horváth-Kovács Szilárd 2019. június 27. 17:03, utolsó frissítés: 17:05A sajtóba vetett bizalom nálunk is csökkent, de ez annak a hatása, hogy a politikusok támadják az újságírókat.
A romániai sajtó helyzetére is kitért a Reuters Intézet és az Oxfordi Egyetem által készített 2019-es Digital News Report, amely a globális sajtó helyzetét elemző éves nagy jelentés. (150 oldal, 75 ezer ember megkérdezésével készült és 38 országra tér ki részletesebben.)
A jelentés Romániát tárgyaló részét Raluca Radu jegyzi, a Bukaresti Egyetem újságírás tanszékének igazgatója. Szerinte a hazai helyzet kontextusát az adja, hogy az országot vezető politikai pártok és intézmények bizalmi válságban vannak, és mintha a lakosság szeretné megoldani az ország problémáit a mainstream hírszolgáltatók és a független újságírás segítségével.
Romániában a sajtó helyzetét leginkább az alulfizetettség és a túlterheltség jellemzi, ráadásul gazdaságilag nagyon sérülékeny, amit a politikai nyomásnak való kiszolgáltatottság tetőz - írja a jelentés.
A romániai kormányt erőteljes kritika éri a korrupciós ügyek és az igazságszolgáltatási problémák miatt, amelyre a politikai hatalom Európa-ellenességgel, populista retorikával válaszol, amivel erősíti az összeesküvés elméletek terjedését. Ezek szerint az országot egy titkosszolgálatok által működtetett „párhuzamos állam” irányítja, amely az igazságszolgáltatást a politikai elit megtizedelésére használja, de szóba kerül a bankszektor, Soros György, a külföldi befektetők, akiknek a célja Romániát elszegényíteni, hogy alárendelt helyzetben tarthassák.
A dokumentum kitér arra, hogy ezek a témák szélesen elterjedtek a politikailag megosztott sajtóban, gyakran uszító, gyűlőlétkeltő nyelvezetet használva, miközben más médiumok igyekeznek a kiegyensúlyozott tájékoztatást fenntartani. Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) erőtlen lépésekkel próbálja a TV-csatornákkal betartatni a törvényi kereteket, de nem bizonyul túl hatékonynak - vázolja a helyzetet a jelentés.
A két legerősebb médiacég, amelyik offline és online követőkkel is rendelkezik, az a ProTV és a Digi24: mindkettő olyan kereskedelmi csatorna amelyre jellemző a kiegyensúlyozott tájékoztatásra való törekvés. A jelentés kiemeli, hogy a ProTV támogatja a közérdekű tájékoztatást, legyen szó az egészségügyről, a környezetről, vagy más társadalmi problémák lefedéséről. Példaként megemlíti, hogy Romániában az első onkológiai gyermekkorház létesítése többek között ennek a csatornának köszönhető.
A jelentés szerint a kiegyensúlyozott, pártatlan tájékoztatás elősegítette, hogy a csatornák megtartsák a közönségüket, ebből a szempontból pedig megemlíti a külföldi tulajdonban lévő Europa Fm rádiót, a román állami közrádiót, illetve három online médiaorgánumot emel ki, a HotNews-t, az Adevărult és a Ziarul Financialt.
A többi média inkább politikailag pártosnak látszik, ahol a tájékoztatás vagy erőteljesen a kormányt támogatva, vagy erőteljesen kritizálja. A felmérések szerint az utóbbi három évben ezek a médiumok akár 10 százaléknyit is vesztettek a közönségükből. A szöveg szerint kormánypárti az Antena 1, Antena 3 és a România TV, és nagyon kormánykritikusnak a Realitatea TV említi. Mind a kormánypári, mind a kormánykritikus média jelentős szerepet játszott az EP-választásokkor, mi több, mindkét média-oldal munkatársai közül került ki jelölt is.
A köztévé illetve az állami rádió igyekszik a közönségét megtartani, viszont az 11-es listán csak az 5-ik helyen szerepelnek, a viszonylag stabil financiális helyzetük ellenére.
A térségben aggodalomra ad okot a szerkesztői függetlenség kérdése, ugyanis a politikai nyomás miatt csökken a sajtó hitelessége, illetve szűkül a megszólítható fogyasztói réteg.
A tájékoztatásban 7 százalékos bizalomcsökkenést állapít meg a felmérés, de jelzi, hogy nem az újságírókat tekinti a nyilvánosság megbízhatatlannak, inkább annak a hatása, hogy a politikusok támadják az újságírást. A helyzet hátterében az állhat, hogy a kormánykoalíció az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető törvényeket, rendeleteket hoz, amelyeket nehéz elmagyarázni a széles nyilvánosság számára. Ezzel összefüggésben az utóbbi évben csökkent a tüntetések, utcai felvonulások száma, aminek következtében viszont csökkent a hírfogyasztásra való igény is.
A jelentés azt is fontos tényezőnek tartja, hogy Romániában hagyomány, hogy a különböző médiumok egymást támadják, hogy önmagukat pozicionálják, amely ugyancsak csökkenti a tájékoztatásba vetett bizalmat.
A Digital News Reportból a szerzők a globális helyzetre vonatkozóan kiemelik, hogy a felmérés országaiban az emberek 55 százaléka aggódik az álhírek és a félretájékoztatás miatt, és aminek következtében egyre több helyen a szociális média és a politikai hatalom is megoldási lehetőségeket keres.
Az online tartalmakért való fizetés bevezetése a jelentés szerint még korai szakaszban van, mert nehéz rávenni a a fogyasztókat, hogy a minőségi online tartalomért pénzt áldozzanak: csak néhány ország van, ahol ez viszonylag jól működik. Ilyen Norvégia és Törökország, ahol a hírolvasók 34 százaléka hajlandó fizetni, Svédországban 27, Brazíliában 22% ez az arány – Romániában az online tartalomért való fizetésre való hajlandósága 10 százalékos, Magyarországon pedig csak 7.
Viszont az előfizetők között a többség általában csak egyetlen sajtótermékre áldoz pénzt. Ráadásul az is kiderült a vizsgálatból, hogy ezek közül is csak 12 százalék választja a hírszolgáltatást, a többség inkább online szórakoztatásra fizetne elő, például a Netflixre.
Globálisan egyre inkább elterjedő trend a podcastok hallgatása, a megkérdezettek átlaga szerint 36 százalék használja, ám Romániában ennek alig van nyoma, így statisztikai adatot nem is közöltek.
Nyitókép és ábrák: Digital News Report