Papp Z. Attila: ha az érettségi eredményeket komolyan vennék, már rég fejlesztési programokat kellett volna indítani
Timár Norbert 2019. július 11. 17:06, utolsó frissítés: 2019. július 15. 10:52Az érettségit értékelő oktatáskutató szerint a lemaradás már az alsóbb osztályokban elkezdődik, ugyanakkor összefüggés mutatható ki a területi és településtípus szerinti különbségek és a jegyek között.
Papp Z. Attila oktatáskutatóval, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének igazgatójával, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományi Intézetének docensével kerestük a választ arra, hogy miért teljesítenek rendre rosszabbul az érettségin a magyar diákok és mi lehet a megoldás.
Az oktatási szakértő szerint a probléma körüljárása során érdemes elkülöníteni a makroszintű, vagyis a teljes rendszerre vonatkozó tényezőket és a mikroszintű szempontokat, amelyek inkább a helyi problémákra világítanak rá. Ezen túlmenően a szakértő szerint arra is figyelni kell, hogy mi az, ami kifejezetten kisebbségi sajátosság és mi nem.
Rendszerszintű problémák
Papp Z. úgy látja, annak, hogy mi történik az érettségin, már korábban is vannak olyan előjelei, amelyek hazai és nemzetközi mérésekre egyaránt épülnek. Az egyik ilyen előrejelző felmérés a nyolcadik osztály végi képességvizsga. A szakértő szerint az évente ismétlődő vizsga eredményeiből a magyar diákok esetében már látni lehet bizonyos lemaradásokat, amelyek nem abból, a már közhelynek számító tényből származnak, hogy a magyar gyerekek rosszabbul teljesítenek román nyelvből. Hiszen például a magyarul tanuló diákok matematikából sem érik el az országos átlagot. “Az kimondatik, hogy a román nyelvből elért eredmények csökkentik az átlagot, de ugyanakkor arról nem beszélnek, hogy a magyar nyelv viszont megemeli” - tette hozzá az oktatáskutató.
Papp Z. Attila szerint a másik előrejelző vizsgálat a három évente elvégzett PISA-felmérés, amely azzal szembesít, hogy nemzetközi összehasonlításban a román oktatási rendszer az egyik leggyengébb Európában. Véleménye szerint, “ha ezeket az eredményeket valaki komolyan venné, akár rendszerszinten, akár kisebbségi vonatkozásban is, már régen különféle fejlesztési programokat kellett volna elindítania.”
Az oktatáskutató szerint emellett rendszerszintű probléma, hogy a román oktatási rendszer olyan politikai környezetben működik, ahol óriási a személyzeti fluktuáció. “Nem tudom, hány értelmiségi vagy felelős pozícióban lévő személy tudná felsorolni, hogy 1990 után kik voltak az oktatási miniszterek” - mondta a szakember. Papp Z. Attila szerint a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az oktatási rendszer eredményességének növeléséhez kiszámítható környezetre van szükség, legalább 6-7 évnek kell folyamatosságban eltelnie ahhoz, hogy valamiféle eredményt lehessen felmutatni. Ehhez társul ráadásul az a tény, hogy az oktatási rendszerek a legnehezebben megváltoztatható rendszerek közé tartoznak.
Kisebbségi vonatkozású problémák
Álláspontja szerint a kisebbségi oktatás vonatkozásban, ha feltesszük azt a kérdést, hogy kié a romániai magyar oktatás, akkor erre nem tudunk egyértelmű választ megfogalmazni, a kisebbségi oktatásnak ugyanis nincs egy egyértelműen beazonosítható “gazdája”. A kutató szerint ugyan van pár személy a bukaresti minisztériumban és vannak tanfelügyelőségek, illetve iskolaigazgatók, létezik a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ), meg sok más szereplő, de “ha azt a kérdést tesszük fel, hogy kifejezetten a romániai magyar oktatásra vonatkozóan kik hoznak stratégiai döntéseket, nem tudjuk megmondani.” Papp véleménye szerint nemcsak az kérdéses, hogy ki hoz döntéseket, hanem az is, hogy #ki fogja utólag ellenőrizni vagy hatástanulmányokkal vizsgálni, hogy mi történik a magyar nyelven zajló oktatásban. A kutató összegzése szerint a magyar oktatás nem létezik “önálló logikával működő alrendszerként.”
Az oktatáskutató meglátása szerint az iskolaszerkezettel is adódnak gondok, hiszen léteznek az úgynevezett szaklíceumok, amelyek korábban “becsületes szakiskolák voltak, tehát az ott tanuló fiatalokat nem kényszerítették érettségizni”, ám a helyzet megváltozott, és ma már a szakoktatás mellett ezek az intézmények érettségit is adnak. Emiatt az ott tanulók egy része “érettségi helyzetben találja magát”, azonban látszik, hogy a szakoktatást folytató intézményekben, a szakértő által sikerességi aránynak nevezett, átmenési arányok jóval alacsonyabbak mint másutt. Papp Z. szerint ez nem csak a magyarok esetében van így, de itt nagyon szembetűnő.
A szakértő szerint ugyanakkor szakképzett emberekre mindazonáltal mindenképp szükség van, ám a jó szakembereknek nem feltétlenül kell érettségivel rendelkezniük. Lehetne úgynevezett “második esély iskolákban” gondolkodni, ahol azok szerezhetnének érettségi bizonyítványt, akik egy szakma kitanulása után 5-10-20 évvel szükségét éreznék ennek. A szakértő szerint nem kell minden 18 évest arra kényszeríteni, hogy érettségizzen, “főleg, ha nincs is affinitásuk erre”.
Papp Z. meglátása szerint a szakképzés reformjára óhatatlanul szükség van, de az is problémás, hogy az érettségi eredmények láttán a szaklíceumok, ahol a bizonyítvány megszerzésének esélye “abszolút minimális”, még inkább meglesznek bélyegezve, annak ellenére is, hogy a szakiskolák a romániai magyar oktatási rendszer mostohagyerekei. Olyan gyűjtőiskolák, ahova csak azok kerülnek, akik máshova nem jutottak be.
Az oktatási szakértő szerint az iskolaszerkezettel kapcsolatos problémákon túl léteznek területi különbségek a tömbben élő magyarság és a szórványterületek között. A kutató szerint ismert, hogy Hargita és Kovászna megye átlag alatt teljesített, de idén szokatlanul alakult a szórványban tanulók helyzete is. Véleménye szerint közhely, hogy magyar tanulók számára a román nyelv és irodalom érettségi nem túl sikeres, ebből viszont az következne, hogy a szórványban, ahol sokkal nagyobb a román nyelvi kitettség, jobb jegyek születnek, ám ez nem minden szórványiskolában történt meg.
Meglátása szerint ez azt is jelenti, hogy a gyengébb eredmények nem minden esetben vezethetők vissza a román nyelv és irodalom vizsgára, ez pedig bizonyos értelemben összhangban van, a már említett, nyolcadik osztályosok matematika képességvizsga eredményeiről elmondottakkal is. Sőt olyan elemzések is születtek, amelyek arra mutatnak rá, hogy az előző években a magyar diákok idegen nyelvből is valamivel gyengébben teljesítettek, mint a román tannyelvű iskolákban tanulók.
A szociológus elmondása szerint születtek továbbá már olyan elemzések is, amelyek azt mutatják, hogy léteznek településtípus szerinti különbségek is: a falvakban működő, érettségit adó iskolákban rendszerint nagyon alacsony a sikerességi arány, de ugyanez a helyzet a kisebb városok esetében is. Papp Z. szerint emellett kapcsolat mutatható ki a sikeresség és az iskola mérete között is, amelyet szintén érdemes lenne kisebbségi magyar vonatkozásban jobban végiggondolni.
A kutató szerint ugyanakkor mindezen tényezők mögött meghúzódik az a nemzetközi mérésekben közhelynek számító tény, hogy a családi háttér nagymértékben meghatározza az iskolai eredményességet. Így van ez Magyarországon is, és kisebb mértékben, de Romániában is. Az oktatási szakértő szerint, amikor településtípus szerinti vagy térségi egyenlőtlenségekről beszélünk, akkor sokszor a családi háttérről (szülők iskolázottsága, jövedelmi helyzetéről stb.-ről) is szó van.
Az oktatási szakértő úgy gondolja, a családi háttér összefüggésben áll a nyolcadik osztály után érvényesülő iskolaválasztással is, különösen a nagynevű oktatási intézmények tekintetében. Papp Z. szerint örvendetes, hogy léteznek olyan iskolák, ahol a sikerességi arány nagyon magas, “de szembe kell nézni azzal, hogy ezek szelektált iskolák”, vagyis nem feltétlenül az ugyanazon a településen élő személyek járnak oda, hanem környező falvakból vagy más városokból mennek ezekbe az iskolákba a jobb tanulók. Ám a sikeres gyűjtőhelyek együtt járnak azzal, hogy létrejönnek a kevésbé sikeres gyűjtőhelyek, a már említett szakiskolák. A szakértő szerint érdemes lenne feltárni, hogy bizonyos iskolák miért vonzóak, míg mások kevésbé.
Papp Z. Attila úgy véli, örömre ad okot, hogy egyre nagyobb mértékben születnek elemzések a romániai/erdélyi magyar oktatásról, bizonyos tényeket, folyamatokat már megbízhatóan is ismerünk, de ezek után az a kérdés, hogy mit kezdünk az eredményekkel, valaki komolyan veszi-e őket, “vagy, ami még fontosabb, hogy ezekre épülnek-e oktatásfejlesztési és konkrét cselekvési tervek”. Az oktatási szakértő ebben látja a problémát, de részben az eddig elszalasztott esélyt is.
“A gond az, amikor jómagam bizonyos erdélyi magyar tannyelvű iskolákban ilyesmiket elmondok, akkor addig jó, amíg meghallgatják az embert, de amikor arról van szó, hogy készítsünk cselekvési tervet, és azt kezdjük el megvalósítani, akkor már jönnek az előbbiekben makrotényezőknek nevezett dolgokra való hivatkozások, hogy mit miért nem lehet megtenni: merthogy a jogszabály, merthogy a tanfelügyelőség, merthogy a minisztérium, merthogy az ARACIP, merthogy a tankönyvek stb.” - fejtette ki a szakértő.
Mindezek ellenére a román oktatási rendszer kesze-kuszaságából adódóan lehetőséget is lát arra, hogy helyi szinten érdemi fejlesztéseket lehessen eszközölni, akár szakértők, tanácsadók bevonásával. “Azt gondolom, hogy helyi szinten sokkal nagyobb szabadságfoka lehet akár egy iskolaigazgatónak vagy az ott oktató, pedagógus kollégáknak, mint gondolnának. A rendszerszintű összevisszaság valójában a helyi mozgásteret növeli, csakhogy nem élünk ezzel a lehetőséggel” - tette hozzá.
A szakértő szerint kívánatos lenne, hogy a fejlesztések már az alsóbb iskolai szinteken elinduljanak és az érettségit adó iskolákban is folytatódjanak, mert “az érettségi egy másik logikában az iskolai útvonalnak az egyik stációja, és hogyha ezen a stáción valaki nem megy át sikeresen, akkor nemcsak az a kérdés, hogy az iskolai statisztikákkal hogyan zsonglőrködünk, hanem az is, mi lesz a magyar nyelvű oktatásban végighaladt egykori tanulókkal, a majdani felnőttekkel és életesélyeikkel.”
ÉRETTSÉGI 2019
» Hétfőn kezdődik az érettségi írásbeli szakasza
» Ezeket a tételeket kapták magyarból az érettségizők
» Megvannak az idei román érettségi tételek
» Közzétették a román érettségi javítókulcsait
» Megoldottuk a magyar érettségi tételeit
» Középkor, keleti válság és kommunizmus: ezt kapták a történelemből érettségizők
» Videó: itt van a matematika érettségi tételek megoldása
» Petícióban kérik szülők és diákok, hogy az M2-es matek érettségizőknek 20 pont járjon hivatalból
» Ceaușescu (is) válasz volt: tanári segítséggel megoldottuk a történelem érettségi tételt is
» Petícióban kérik szülők és diákok, hogy az M2-es matek érettségizőknek 20 pont járjon hivatalból
» Az elmúlt 5 év legalacsonyabb átmenési aránya volt az idei érettségin
» Mutatjuk, hogyan teljesítettek az érettségin az erdélyi magyar középiskolák
» Az előző évekhez képest mégsem olyan szörnyűek a magyar érettségizők eredményei
» Nem az érettségi eredmények a döbbenetesek, hanem az oktatási rendszerünk
» Miért lettek idén rosszabbak az érettségi jegyek? Lássuk a diákok véleményét is!
» A Magyar Szülők Szövetsége válságstábot hív össze a magyar diákok gyenge érettségi szereplése miatt
» Csíky Csengele: hatalmas szükség lesz a politikai szereplők segítségére
további közviták »