A Demos párt államfőjelöltje: a romániai társadalom szenved, és kritikus a helyzet
Kulcsár Árpád 2019. július 29. 10:42, utolsó frissítés: 10:44Mindegy neki, hogy újmarxistának, vagy szociáldemokratának nevezik, amíg a pártja által kínált új társadalmi modellről beszélnek.
Mindegy neki, hogy újmarxistának, vagy szociáldemokratának nevezik, amíg a pártja által kínált új társadalmi modellről beszélnek. Szerinte Johannis csak a jogállammal foglalkozott, pedig ennél azért több a dolga. Interjú Claudiu Crăciunnal, a Demos párt elnökjelöltjével.
Miért volt fontos a Demos pártnak, hogy jelöltet indítson az államelnök-választáson?
Claudiu Crăciun: - Nem feltétlenül a Demosnak fontos - bár kétségtelenül a pártnak is az -, hanem inkább a román társadalomnak volt erre szüksége, ugyanis 30 év brutális átmeneti időszaka után szükség van egy olyan pártra, amely képes egy erőteljes bírálatát nyújtani a jelenlegi gazdasági és társadalmi berendezkedésnek, és képes alternatívát is mutatni. Jelenleg a mostani berendezkedés csődjeire látunk nagyon sok példát, nagy a migráció, bizonyos társadalmi csoportoknál jelentős az elszegényedés, gyerekeknél, időseknél, stb. A Demosra a teljes lakosság szempontjából szükség van.
A kérdésben az is benne volt, hogy legutóbb, az EP-választáson nem sikerült még 20 000 aláírást sem összegyűjteni. Hogy terveznek így nyerni?
Az a kezdet volt, és szembesülni kellett egy fagyos és hideg télvéggel, tavasszal is. Ne feledjük, hogy van ez a szabály a listához szükséges egyéni aláírásokról, ezek mind befolyásolták a teljesítményünket. Azt gondolom, hogy most sokkal felkészültebbek vagyunk, van hatvan napunk mobilizálni, ebben a periódusban aktívak leszünk, bejárjuk az egész országot. Az biztos, hogy kétszázezer aláírást összegyűjteni nagyon nagy munka lesz. Szeretnék felkérni minden állampolgárt, akit érdekel az ország sorsa, hogy írjon alá nekünk, ha azt szeretnék, hogy legyenek alternatív diskurzusok, más szervezetek, akik képviselik őket.
Mondjon három olyan hibát, amely Klaus Johannis elnököt jellemzi!
Úgy vélem, Johannis elnök a jelen politikai helyzetben nem vétett hatalmas hibákat, inkább azt mondanám, hogy többnyire csak a jogállam védelmével foglalkozott, azaz jobban mondva azzal, amit ő jogállamnak vél. Mindeközben meg a romániai társadalom szenved, és sok tekintetben kritikus a helyzet. Szegénység van, rossz a gazdasági rendszer, a munkaszervezés az olcsó munkaerőre épül, a prekariátus szinten vannak a fizetések is, és ezeknek nap mint nap látjuk az eredményeit: az ország lassan kiürül, leépítik és sorban teszik tönkre a közszolgáltatásokat, az oktatást és az egészségügyi rendszert, nem beszélve a természet szisztematikus rombolásáról. Nem tagadjuk, hogy Johannisnak közbe kellett avatkoznia akkor, amikor a jogállamot támadás érte, és hogy meg kellett védje az igazságszolgáltatást, de egy ország nem ennyiből áll. Sok probléma van, ahol az államfő közbenjárása van szükség.
Romániában az elmúlt 30 évben nemigen voltak baloldali pártok, miből gondolja, hogy a Demosra lesz igény?
Szerintem valós igény van a baloldali politikusokra Romániában, onnan kezdve, hogy nagyon sokan nosztalgiával gondolnak a kommunista rezsimre, mások meg erős szociális államot követelnek. A probléma inkább, hogy a rendszerváltó baloldal egy klientúrára alapozott, korrupt szervezetet hozott létre, a PSD-t. Gyakorlatilag egy kisiklott szociáldemokrácia lett belőle, aminek az eredeti gondolatokhoz semmi köze nincs, csupán annyi a célja, hogy a lehető legtöbb forrásra rátegyék a kezüket. Ezek a legnagyobb problémák: a PSD, ahogyan lejáratta a fogalmat, és a baloldal történelmi hagyatéka, ami totalitarizmusban csúcsosodott ki. Mi meg azt mondjuk, hogy a baloldal más, európai, demokratikus, modern, és Romániában arra is szükség van, hogy ne legyen korrupt.
Ha már európaiság: melyik európai párt mutathat követendő mintákat a Demosnak?
Nehéz a kelet-nyugat összevetés, mert más történelmi helyzetek határozzák meg az országokat. Ennek ellenére természetesen elmondható, hogy különböző pártokkal rezonálunk, szeretjük a Jeremy Corbyn által vezetett Munkáspártot, vagy az amerikai Bernie Sanders kampányát, az úgynevezett demokratikus szocializmust, amit ő képvisel, és ami gyakorlatilag megfelel az európai klasszikus szociáldemokráciának. Inspiratív emberek ők, de egyben mi abban is hiszünk, hogy a megoldások helyiek kell legyenek, a helyi viszonyokra alkalmazva.
Corbynban és Sandersben az is a közös, hogy nem nyertek még választást. A Sziríza mondjuk nyert. Ők lehetnek modellértékűek?
Nagyon sajátos helyzet a Görögországé, nehéz összehasonlítani. A Sziríza ennek ellenére remek dolgokat csinált a társadalomnak, viszont nem voltak elegek, és elveszítették a választásokat, de a demokratikus kiterjesztés és a társadalmi elköteleződés példaértékű volt. A Sziríza példája annyit azonban megmutatott, hogy a klasszikus pártokat le lehet váltani, azokat, amelyek nyakig vannak a korrupciós botrányokban. A Sziríza szerintem nagyon sokat tett az országért a kormányzása alatt.
Ahogyan itt felvázolta, főleg a PSD-vel konkurál a párt, az ő támogatóikat kell megnyerni. Általában a pártra jellemző, hogy főleg a kevesebbet kereső emberek szavaznak rájuk. Hogyan lehet elérni ezeket közösségeket egy bázissal alig rendelkező pártnak?
Ne higgye, hogy csak a falusi, vagy a kisvárosi közegben van szegénység, Bukarestben nagyon sok olyan ember van, aki magasan képzett, viszonylag jó a jövedelme, mégis a prekariátushoz tartozik. Vannak, akiknek rossz az egészsége, vannak, akik elveszítik a munkájukat, mások egy rossz befektetés után vannak nehéz helyzetben. Mi nem csak a leginkább sebezhetőbb rétegre vagyunk kíváncsiak, hanem egy nagy kategóriára is, amelynek tagjai konstans veszélyben vannak.
A Demost sokszor újmarxistának gúnyolják. Önnek mi a politikai meggyőződése?
Sok a doktrína és irányzat. Nehéz meghatározni, hogy milyen is ma egy újmarxista, neomarxista program. Mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja. Nem akarok ebbe belemenni, de egy társadalmi víziót akarok nyújtani, amit mindenki úgy dekódolhat, ahogyan akar. Van egy teljesen elrontott, igazságtalan gazdasági struktúra, amely sokszor felőrli az embereket, aminek sokan esnek áldozatául, legyen szó egyénekről, családokról, közösségekről, vagy a környezetről. Ezeket mind képes a profit oltárán feláldozni. Ha fajként tovább akarunk élni, mert hát nyakunkon a klímaváltozás is, ha olyan emberséget akarunk, amely megtartja az emberségesség alapjait, ahogyan azt a modernitásban felépítették, hogy megmaradjanak a szabadságjogok, hogy megmaradjanak az oktatási, egészségügyhöz való jogok, a tiszta környezethez való jogok, ezekhez kell egy politikai intervenció, amely kijavítja az alapvető hibáit a mostani rendszernek. Ha ettől mi újmarxisták, szociáldemokraták, vagy egyebek leszünk, én nem bánom.
Terveznek a magyarokhoz is szólni?
Tervezünk, hiszen mi szeretnénk az etnikai, vallási és más kisebbségeket is képviselni. És azt hisszük, hogy olyan társadalmi-gazdasági rendszerre van szükségünk, amely mindannyiunkat összeköt, nem elválaszt. Mert amennyiben eltűnik a szociális állam, a generációkat összekötő kohéziós erők, az egyén és közösség összeköttetései, éppen ilyenkor jelennek meg a történelmi választóvonalak csoportok között. Mi szeretnénk mindenféle kisebbséget egy inkluzív szolidáris társadalmi modellben egyesíteni.
De mennek például Székelyföldre kampányolni?
Nem tudom, hogy eljutunk-e oda, vagy olyan helyekre, ahol a magyar közösség van többségben, de mindenképp szeretnénk jelezni feléjük egy baráti gesztust, és meggyőzni őket, hogy támogassák az inkluzív gazdasági projektünket.
Járt már valaha Székelyföldön?
Csíkszeredában, de csak turistaként, és csak egy részében a városnak. Viszont Kolozsváron sok magyart ismerek, és az ottani szervezetünkben többen is magyar etnikumúak.