Papi áldással és laposan szálló székely viccel vette kezdetét a 30 éves Tusványos
Timár Norbert 2019. július 24. 13:36, utolsó frissítés: 13:49Köszöntötték "a szabad köztársaság szabad polgárait" és bevetésre indították a Bálványosi Szabadegyetemet és Diáktábort.
Más fesztiválokkal ellentétben Tusványos papi áldással vette kezdetét: a 121. zsoltár elhangzása után Bilibók Géza plébános megemlékezett egy gyimesi asszonyról, aki életét kockáztatva őrizte a nemzeti lobogót. Ahogy a lelkipásztor fogalmazott, ilyen “Márton Áron-emberekre” van szükség a mindennapokban. Emellett persze elmaradhatatlan volt a Wass Albert idézet is.
A fesztiválmegnyitó első felszólalója a házigazda Albert Tibor polgármester volt. Albert Tibor gratulált a szép sikereket elérő székelyföldi focicsapatoknak, a Sepsi OSK-nak és az FK Csíkszeredának, elismerése jeléül pedig mindkét csapat mezét felmutatta. A polgármester ezt követően Németh Zsoltot, a Tusványos egyik alapítóját idézte, aki szerint “Tusványos az igazi”. Az idézettel arra utalt, hogy az idén harminc éves fesztivál elsők között szervezett szabadegyetemmel összekötött fesztivált. Tusnádfürdő polgármestere egy laposan szálló székely viccel zárta beszédét, amitől most inkább megkímélnénk titeket.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy a rendszerváltással egyidős táborban olyan gondolatok születtek, amelyek azóta a nemzetpolitika alapját képezik. Ilyenek voltak az államtitkár szerint a státusztörvény, az oktatási-nevelési támogatás, a magyarországi alaptörvénynek a magyar kisebbségek iránti felelősségvállalásra vonatkozó sarkalatos meghatározása, végül pedig a kettős állampolgárság.
Potápi ezt követően a nemzetpolitika időrendjét foglalta össze, amelyben szavai szerint felívelő periódust képeztek azok az időszakok, amikor a Fidesz volt kormányon. A történeti összefoglaló után az államtitkár a 2018-2022-es periódus célkitűzéseit is összefoglalta, amelyek az identitás erősítése, a családtámogatás, a versenyképesség, a szülőföldön való boldogulás kulcsszavakkal foglalhatóak össze. Potápi azt is elmondta, hogy a jövő évi nemzeti összetartozás évében a múltra szeretnének emlékezni, illetve azokra az emberekre, akik “a nemzet gerincét” alkották az elmúlt száz évben.
Toró T. Tibor “a szabad köztársaság szabad polgárait” köszöntötte, majd arra vállalkozott, hogy hét pontban vizsgálja meg, hogy az egykori elvekből és értékekből mit sikerült megvalósítani. Az EMNP ügyvezető elnöke az első pontként a kommunizmus és a rendszerváltás örökségét említette, amelyet meglátása szerint “el akarnak lopni” és ki akarják radírozni Tőkés László emlékét. Mindemellett hangsúlyozta, hogy örömére szolgál, hogy a “rendszerváltás két nagy alakja”, vagyis Tőkés és Orbán Viktor, mindezek ellenére is közösen fog fellépni a táborban.
A második pontban Toró T. Tibor a demokrácia, a jogállam és a pluralizmus tárgykörét járta körbe. Kijelentette, mára sikerült elérni, hogy a pluralizmus “ne ördögtől való dolog legyen”, azonban kérdéses, hogy Románia jogállam-e? (Szerdán közölt cikkünkben úgy tűnik, hogy Románia inkább jogállam, mint Magyarország). A jogállamiság fokmérőjeként a politikus utalt a terrorizmus vádjával fogvatartott fiatalokra is. Mint fogalmazott, “a bőrünkön érezzük, hogy Románia mennyire jogállam”.
A harmadik pontban az EMNP ügyvezető elnöke a párhuzamos társadalomépítés, illetve az autonómia helyzetét vizsgálta. Megállapította, hogy ugyan a Kárpát-medencében élő kisebbségi magyaroknak megoldás a “közösségi autonómia”, ám ebben a kérdésben nincs áttörés, ezért az elméletektől a cselekvési tervek felé kell elmozdítani a beszélgetéseket a tábor ideje alatt.
Toró T. Tibor a román-magyar viszonyt, illetve a párbeszéd kérdését firtatta negyedikként. Elmondta, a viszony jelenleg mélyponton van. Habár mindenki azt hangsúlyozza, hogy több dolog köti össze a két nemzetet, mint szétválasztja, mégis sokan a háttérben ellenérdekeltek ebben - hívta fel a figyelmet, példaként az úzvölgyi esetet és a marosvásárhelyi orvosi egyetem helyzetét hozta fel.
Az európai kérdéseket körüljáró ötödik pontban a Néppárt politikusa a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezésének segítésére szólította fel a hallgatóságot. Mint fogalmazott, az SZNT “Székelyföldért, Partiumért megmozgatja Európát”.
A hatodik pontban Toró T. Tibor a gazdasági kérdésekre reflektált, itt egyedüliként a magyar kormány gazdaságélénkítő programját emelte ki. A hetedik pontban pedig megerősítette a Potápi Árpád János által elmondottakat, amely szerint azokból a gondolatokból, amelyek a táborban születtek “törvény és gyakorlat lett”. A politikus kitért arra is, hogy miután több mint egymillióan felvették a magyar állampolgárságot, most már az a kérdés, hogyan lehet tartalommal megtölteni ezt.
Németh Zsolt beszédében arra hívta a figyelmet, hogy az teszi a leginkább egyedállóvá a Tusványost, hogy nem pénzért csinálják. Ezt követően a tábort alapító politikus a 30 éves rendszerváltás fő üzenetét fogalmazta meg: "Ha összefogunk, akkor nyerünk".
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke beszédének második részében négy olyan eseményt sorolt fel, amelyek a rendszerváltáshoz hasonlóan harminc évesek. Ilyen szerinte a nemzetpolitika, amelynek terén meglátása szerint az elmúlt évtizedekben fontos áttörést sikerült elérni, így “a nemzeti összetartozás érzése a kárpát-medencei magyarokat sokkal jobban összeköti, mint eddig bármikor.”
Németh szerint harminc éves a “közép-európai építkezés” is, amely szerinte “termőre fordult az elmúlt időben” és segít felvenni a harcot azzal az általa “agresszív utópizmusnak” nevezett “ideológiával” szemben, amit véleménye szerint a föderalizmus jelent. A politikus annak a nézetének adott hangot, amely szerint a föderalizmus célja “a nemzeti identitás ledarálása”, az “alkotmányos identitások”, illetve “Európa keresztény fundamentumának aláásása”. Németh úgy vélte, a föderalizmussal szemben képesek voltak felvenni a versenyt.
Három évtizedes múltra néz vissza az európai újraegyesítés is - sorolta a külügyi bizottság elnöke. Németh Zsolt hangsúlyozta, “mi európaiak vagyunk” és nem kívánnak kilépni az újraegyesülés folyamatából, mivel az európai integráció megoldást nyújt azokra a “torokszorító problémákra” is, amelyek már 100 éve jelen vannak. A politikus elmondta, ennek ellenére másképp gondolkodnak, mivel a nemzetek Európájában hisznek. Mint fogalmazott “egzisztenciálisan vagyunk európaiak, ezért nem szeretjük, ha európaiságból kioktatnak”. Beszéde végén Németh Zsolt kiemelte, “úgy tekintsünk a 30 éves Tusványosra, mint aki bevetésre indul”.
Popa Ilona erdélyi főszervező a beszédek végén hivatalosan is megnyitotta a 30. Bálványosi Szabadegyetemet és Diáktábort, a Tusványost.