Semjén: Intézményes módon támogatjuk a külhoni pártokat. Csókoltatom az utódállamokat
Timár Norbert 2019. július 26. 14:59, utolsó frissítés: 17:29A nemzetpolitikai kerekasztalon az is elhangzott, hogy a magyarországi politikusoknak "büntibe" kellene küldenie a néha óvodásként viselkedő erdélyi politikusokat.
Nem nulla pontról, hanem egy durva mínuszból indult a nemzetpolitika 2010-ben - jelentette ki Semjén Zsolt, magyar miniszterelnök-helyettes az Együtt a Kárpát-medencében! elnevezésű hagyományos tusványosi kerekasztalon. Semjén elmondta, a kormányváltás után a kormány első feladata az identitás megerősítése volt, amelyet főként a támogatások jelentős növelésével értek el. Itt főként az oktatás terén nyújtott támogatásokat emelte ki.
Megfordítva a bibliai mondást, amely szerint nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely az Isten szájából származik, Semjén Zsolt elmondta, nem csak igével él az ember, hanem kenyérrel is, ezért volt szükség a gazdaságfejlesztési támogatások bevezetésére. Mint mondta, ha nem tudnak megélni az emberek, akkor az identitást sem tudják megőrizni. A miniszter szerint a támogatás jó az adott többségi nemzetnek, de jó Magyarországnak is. Kiemelte, minden forint befektetés, egy forint növekedést jelent az adott területen.
"Nem kell szemérmesnek lenni, névvel, címmel vállalom, igen: a magyar állam intézményes módon támogatja a külhoni pártokat. Csókoltatom az utódállamokat, akiknek ez nem tetszik" - jelentette ki Semjén Zsolt a kerekasztal beszélgetésen.
A miniszterelnök-helyettes szerint a Trianonra a nemzet közjogi egyesítése, vagyis az egyszerűsített állampolgárság a válasz. Kiemelte, a lehetőséggel már közel 1,1 millióan éltek.
Annak ellenére, hogy a rendszerváltás időpontjában a régióban Magyarország volt gazdaságilag a legjobb helyzetben, Semjén Zsolt szerint 1990-ben Magyarország volt a leggyengébb állam, de mára már “mi vagyunk a legerősebb ország, nem hagyjuk magunkat, öntudatosak vagyunk és megyünk előre”.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kijelentette, az ottani magyarság “kilóg a kárpát-medencei sorból”, mivel arról tud beszámolni, hogy a Vajdaságban a magyarság a társadalom megbecsült része. A szövetség elnöke úgy látta, ehhez hozzájárult, hogy “emberemlékezet óta nem volt ilyan magas szintre emelve” a Magyarország és Szerbia közötti viszony. Pásztor István kifejtette, ma már legitim Szerbiában mást gondolni, mint a többségi nemzet, és ezt kimondani, ezért elmondják, hogy mit gondolnak 1918-ról, és mit 1920-ról.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke már nem tudott hasonló jó hírekről beszámolni. Elmondta, az elmúlt év az új ukrán oktatási törvénnyel és a nyelvtörvénnyel semmi jót nem hozott. Emellett arról is beszámolt, hogy nincs olyan alapítványuk vagy szervezetük, amely ellen ne folyna per szeparatizmus vagy egyéb vádak miatt.
A KMKSZ elnöke szerint a szövetség azért nem jutott be a törvényhozásba, mert az eredmény már a választások előtt eldőlt. Az ukrán választási hatóság “rendkívül cinikus és gazember módon” 3 szavazókörzetben aprózta fel a tömbben élő magyarságot, annak ellenére, hogy a törvények értelmében egyetlen szavazókörzetet kellett volna létrehoznia - mondta. Brenzovics László hozzátette, a választások során a maffia és a rendvédelmi szervek részéről hihetetlen nyomás nehezedett rájuk. A választás eredményére utalva elmondta, olyan párt van majdnem alkotmányos többségben, amelyről nem tudják, hogy mit fog tenni az elkövetkezőkben.
Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke példaértékűnek nevezte Brenzovics Lászlóék küzdelmét, majd az országban az elmúlt évben lezajlott három választás magyar kisebbségi vonatkozásait ismertette. A pártelnök problémaként emelte ki, hogy Szlovákiában egyre inkább elfogadottá válik, hogy a magyarok szlovák pártra szavazzanak. Ezért meglátása szerint “nagyon gyorsan hadra kell fogni csapatainkat” és a bizalmatlanságokat félretéve, össze kell fogni a Most-Híd vegyes párttal.
Az elmúlt egy évben az erdélyi magyarság szempontjából talán az volt a legfontosabb, hogy kiteljesedett, vagy eddig nem látott dimenzióba került a Kárpát-medencei összefogás - jelentette ki Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora a beszélgetésen. A szenátor szerint ma már a gazdaságban, az oktatásban és a sportban nincsenek határok a Kárpát-medencében.
Tánczos Barna szerint a gazdasági fejlesztés a legjobb példája annak, hogy hogyan lehet nemzetben gondolkodni. Meglátása szerint 100 év után ismét “nemzet a nemzet”, ismét egységes a Kárpát-medencei magyarság. Hozzátette, ez egy 10 éves stratégiai vízió kiteljesedése.
A politikus “szinte történelmi sikernek” nevezte a májusi választások eredményét, de hozzátette, ezzel az RMDSZ számára együtt jár a kudarc lehetősége és a kritika is.
Tánczos Barna az úzvölgyi események kapcsán kijelentette, harminc év után rég nem látott szintre emelkedett a “zsigeri magyarellenesség”, a karhatalmi szervek nemzeti kockázatként tekintenek a magyar kérdésre. Úgy véli, ezt az attitűdöt adják vissza az Úzvölgyében történtek, a román nyelvű újságcikkek és a közhivatalok is.
A szenátor utalva Pásztor István szavaira, kifejtette, nem tudja elmondani, hogy Romániában legitim lenne másként gondolkodni, erre a román társadalom meglátása szerint nem nőtt még fel. Tánczos Barna arról is beszélt, hogy 2020 számukra a választásokról fog szólni, ugyanakkor cél “a kárpát-medencei dimenziót lehozni Erdélybe” és nem engedni, hogy hézagot kapjon az összefogás.
Mezei János, az MPP elnöke szerint a magyarságot nem a “matéria”, hanem a magyar nyelv, a “közös agyműködés” tartotta meg, és ennek tudatában is kell cselekedni a jövőben. Beszédében kiemelte a gazdasági létminimum megteremtésének szükségességét az itthon maradás fenntartására.
Mezei szerint harminc éven keresztül próbáltak lépni kevés eredménnyel, de mára olyan mérföldkőhöz értek, ahol tovább beszélni nem lehet, ezért lépni kell. Mint mondta, a nemzeti közösség “falhoz van szorítva”, amely a felmorzsolódás veszélyével fenyeget. A pártelnök közös cselekvésre hívott mindenkit, és kiemelte, az anyaországi politikával ellentétben, itt másképp kell versenyezni, másképp kell kommunikálni, mert, ha valaki elesik, az veszteség az egész erdélyi magyarságnak.
Nagyon sokszor viselkednek úgy az erdélyi politikusok, mint az óvodások - jelentette ki Csomortányi István, az EMNP elnöke, majd arra kérte a magyarországi politikusokat, hogy ilyen esetekben állítsák “büntibe” az ittenieket. Semjén Zsolt közbeszólására, miszerint “Vigyázz, mert élünk vele!”, Csomortányi “Néha érezzük” válasza hangzott el.
A pártelnök szerint megváltozott az a magyarság számára “relatíve kényelmes” helyzet, amelyet eddig a kétosztatú politikai térben kicsikarható eredmények jelentettek, mivel ma már három közepes és három kisebb párt versenyez a hatalomért. Csomortányi szerint a kényelmi helyzetet sem sikerült ugyanakkor maradéktalanul kihasználni, mert nincs olyan elért eredmény, amely ne lenne veszélyben.
A pártelnök rámutatott arra, hogy a magyarellenesség nem újdonság, az erdélyi magyarság száz éve ebben él. Hozzátette, a jelenlegi kormányzatnak, amely “csődbe vitte az országot”, nincs valós perspektívája, ezért a legegyszerűbb kommunikációs eszközt, a magyar kérdést hozza elé, de ezzel meglátása szerint együtt kell élni.
Csomortányi figyelmeztetett arra is, hogy a levélszavazat bevezetésével még inkább emelkedik az 5%-os küszöb megugrásához szükséges szavazatszám. Ezért meglátása szerint “soha olyan súllyal nem esett latba, hogy egymással szót értsünk”, ezért a magyar-magyar együttműködés mindent felül kell írjon.
A beszélgetésen résztvevő Potápi Árpád János államtitkár által mini MÁÉRT-nak nevezett kerekasztal beszélgetésen továbbá Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke és Klement Kornél, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének alelnöke osztotta meg gondolatait, Répás Zsuzsanna, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Biztonságpolitikáért felelős Államtitkárságának politikai főtanácsadójának moderálásában.
TUSVÁNYOS 2019
» Papi áldással és laposan szálló székely viccel vette kezdetét a 30 éves Tusványos
» Magyar Honvédelmi Minisztérium: a 11 románnak tekintett katonából 5 magyar állampolgár volt
» Tízezer főt megmozgató tüntetést szerveznének Úzvölgyében augusztusban
» Borboly Csaba a tervezett úzvölgyi tüntetésről: „Ha félünk, akkor el fogunk veszíteni mindent”
» Toró T. Tibor: Nem szeretjük a pártpropagandát Tusványoson
» Antal Árpád: nem működtet DNA-ellenes populizmust az RMDSZ
» Szász Jenő nem árulja el, volt-e köze a Gálfi Árpád elleni puccshoz
» Varga Mihályt kérdeztük az erdélyi gazdaságélénkítő program körül kialakult botrányról
» Gulyás Gergely: a tranzitzónákban való bánásmód megfelel a nemzetközi standardoknak
» Semjén Zsolt nem árulta el, mit gondol arról, hogy elítélték Olosz Gergelyt
» Dárdai Pál: Egy kisebb ország játékosának lépni kell, hogyha elér egy bizonyos korba
» Semjén: Intézményes módon támogatjuk a külhoni pártokat. Csókoltatom az utódállamokat
» Szőcs Géza, Markó Béla és Kelemen Hunor Ungár Péter kedvenc erdélyi költői
» Vincze Loránt: az EP és a pártcsaládok nem tudták teljesíteni ígéretüket a polgárok felé
további közviták »