2020. aug. 9. vasárnapEmőd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Vincze Loránt: az EP és a pártcsaládok nem tudták teljesíteni ígéretüket a polgárok felé

Timár Norbert kérdezett: Timár Norbert 2019. július 26. 20:33, utolsó frissítés: 20:35

A Európai Bizottság elnökének kiválasztása mellett az RMDSZ EP-képviselőjét arról is kérdeztük, mit szól ahhoz, hogy Kövesit támogatja az EP.


Az Európai Parlament változatlanul Laura Codruţa Kövesit támogatja az európai főügyészi tisztségre. Önnek mi a véleménye ebben a kérdésben? Szeretné Kövesit európai főügyészként látni?

Vincze Loránt: - Valamennyien tudjuk azt, hogy Romániában Laura Codruţa Kövesi tevékenysége a korrupcióellenes ügyészség (DNA) élén számos kérdést felvet. Elsősorban az a probléma, hogy a látványos, mediatizált letartóztatások kapcsán emberi jogok sérültek. Számos politikust meghurcoltak, annak ellenére is, hogy utólag nem történt vádemelés. Ez tulajdonképpen egy rendszerszintű problémára világít rá, amely természetes, hogy nem lehet idegen attól a személytől, aki az illető intézménynek a vezetője volt. Például hogyan tudja bárki visszaadni Antal Árpádnak azt az 1300 napját, ami alatt kivizsgálás zajlott ellene, és amely végül vádemelés nélkül lezárult. Ezzel együtt, Európában egy elismert szakembernek tartják Laura Codruţa Kövesit, a többség támogatja, úgyhogy én azt gondolom, hogy előbb vagy utóbb zöld utat fog kapni.

Az RMDSZ végig kiállt a Spitzenkandidat-rendszer mellett, végül mégis megszavazta Ursula von der Leyent? Mi a magyarázat erre?

Egyszerűen nem volt más jelölt, csak Ursula von der Leyen. Az RMDSZ számára ez egy új helyzet volt, amelyhez alkalmazkodtunk. Én azt gondolom, hogy az erdélyi magyaroknak történelmi jellemzője, hogy a kihívásokra mindig megtalálják a jó megoldásokat, és az adott helyzetből hozzák ki a legtöbbet. Például, amikor Manfred Weber a képviselőcsoport egyik ülésén bejelentette, hogy visszavonja a jelölését, onnantól kezdve azon dolgoztunk, hogy Ursula von der Leyennel alakítsuk ki azt a kapcsolatot, amely elvezethet a bizalom ugyanazon fokához, amely Manfred Weberrel megvolt, és aki konkrét ígéretet tett a Minority SafePack támogatásáról.


Amikor találkoztam Ursula von der Leyennel, ő ígéretet tett arra, hogy leülünk, és ezt a témát átbeszéljük. Egyébként empatikusan viszonyult mindkét felvetésemhez. Azt javasoltam neki, hogy az Európai Bizottságnak legyen az egyik prioritása az őshonos kisebbségek védelmében hozott jogszabályok elfogadása, illetve, hogy az egyik biztos portfóliójába illesszék be a nyelvi és kulturális sokszínűség ügyét. Mind a két javaslatra nyitott volt. Meglátjuk, hogy majd ősszel hogyan tudjuk ezt a kapcsolatot felépíteni. Természetesen az sem lesz majd mellékes, hogy különböző országok milyen biztosokat jelölnek, és ezek milyen portfóliót kapnak, illetve, hogy a különböző területek hogyan kapcsolódnak majd a mi nagy témánkhoz, a Minority SafePack kezdeményezéshez.

Von der Layen személye az ön számára elfogadható? Gondolok itt arra, hogy korrupciós botrányok kötődnek a nevéhez és politikusként még soha nem mérettette meg magát választáson.

Ilyen esetben a jogforrást kell tekinteni. Hogyha az Európai Unióban ez az eljárás, ez szerepel a szerződésekben, akkor ő egy teljes jogú európai bizottsági elnök lesz. Még akkor is, hogyha én úgy vélem, hogy a polgároknak csalódniuk kellett, hiszen az Európai Unió pártjai és az Európai Parlament azt ígérte nekik, hogy a nyertes párt csúcsjelöltje lesz majd az Európai Bizottság elnöke. Tulajdonképpen ehhez nem volt meg a felhatalmazása az Európai Parlamentnek, mégis eljátszotta, hogy van. Tehát nem tudta teljesíteni a polgárok felé megfogalmazott ígéretét. Ha úgy tetszik, ez demokrácia deficit, hiszen ígértek valamit a polgároknak, amit aztán az nem kaptak meg. Rászavaztak egy pártra, de ezt nem követte eredményesség.

Alaposan át kell gondolni ezt az egész rendszert. Meglátásom szerint lehetett volna az, hogy a nagy pártok listavezetőjének nevezik a jelöltjüket, és akkor azt nem kötelező elnökjelöltté választani, vagy bármilyen más hasonló megoldás is születhetett volna. De a nagy pártok és az Európai Parlament is belelovalták magukat ebbe a megoldásba. Valószínűleg lesz majd kísérlet az új Európai Parlamentben ezt tisztázni.

Az előadásában említette, hogy a jogállamiság számonkérése összefüggésbe hozható a tagállamok migrációval szemben tanúsított magatartásával. Ki tudná ezt bővebben fejteni?

Nem mondtam ilyet. Azt mondtam, hogy a jogállamiság vizsgálata jelenleg arra korlátozódik, hogy a korrupció ellenes harc egy adott országban működik-e. Ha működik, akkor jogállam van. Az, hogy független-e az igazságszolgáltatás, egy másik ismérve a jelenlegi felfogásban a jogállamiságnak. Azt mondtam viszont, hogy az őshonos kisebbségek védelmét is lehet jogállamisági kritériumnak tekinteni, amennyiben azt vizsgáljuk, hogy egy ország betartja a kisebbségvédelmi törvényeket, azokat a jogszabályokat, amelyek az oktatást, az anyanyelv használatot garantálják. Hogyha egy ország nem tartja be ezeket a törvényeket, akkor szerintem sérül a jogállamiság. Úgy gondolom, nagyon fontos feladat lesz a következő európai parlamenti ciklusban megállapítani azokat a kritériumokat, amelyek a jogállamiságot jelentik, és az Alkotmányügyi Bizottságában mindenképpen meg is fog ez jelenni. Ez lesz az egyik téma ebben a bizottságban, amelyben egyébként én is dolgozom.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS