Olcsó munkaerő kitermelése a cél az elméleti középiskolákba való felvételi szigorításával?
HKSZ 2019. szeptember 06. 19:39, utolsó frissítés: 2019. szeptember 14. 14:26Az országos diákszervezetek elégedetlenek, Magyari Tivadar szerint statisztikai adatok nélkül nem lehet kijelenteni, hogy a magyar diákokat hátrányosan fogja-e érinteni az új rendelet.
Csütörtökön megjelent a Hivatalos Közlönyben a tanügyminisztérium hatályos rendelete, amelynek 10. cikkelye szerint jövő tanévtől állami elméleti középiskolába csak az kerülhet be, aki részt vett a képességfelmérő vizsgákon és 5-ös feletti felvételi átlaggal rendelkezik. Értelemszerűen ebből az következik, hogy a diákok akik nem érik el az 5-ös átlagot csak szakiskolába kerülhetnek.
A rendeletet Valer-Daniel Braz, ideiglenes oktatásügyi miniszter szignózta, de még Ecaterina Andronescu, azóta lemondatott elődje kezdeményezte, aki a középiskolai helyek számát megközelítőleg már az idéntől 30 ezer beíratásozási hellyel szerette volna csökkentetni – írja az Europa Liberă. Ez végül nem sikerült, így az 5-ös alatti átlagot elért diákok 18 százaléka került középiskolába.
A lemondás miatt a rendelet Valer-Daniel Breaz, ideiglenes oktatási miniszter jegyzésével jelent meg, és csak a 2020-2021-es tanévben fog hatályba lépni, és semmilyen útmutatást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a középiskolába be nem kerülő diákok hogyan juthatnak be szakiskolába, azaz egyéni beiratkozás során, vagy erről számítógépes leosztás fog gondoskodni.
A döntés megjelenését számosan bírálták, például az Országos Diáktanács, mely egy – a Mediafax hírügynökség által lehozott – sajtóközleménnyel fejezte ki nemtetszését. A diákok érdekképviseletét ellátó szervezet élesen ellenzi a rendeletet, amely „drasztikusan csökkenti a oktatási rendszer minőségét és méltányosságát, amelynek következménye az lesz, hogy a szakiskolák olyan diákok opciójaként jelenik meg, akiknek nem jutott elégséges oktatási színvonal, vagy hiányzott a támogatás, ami miatt nem sikerült nekik a képességvizsga.”
A diáktanács közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy a rendelet egy alapvetően téves premisszából indul ki, abból, hogy szakiskolába azok mennek, akik gyengébbek a tanulásban. Valójában azok a diákok kellene oda menjenek akik ténylegesen mesterséget szeretnének tanulni.
A diákokhoz hasonlóan a Koalíció az oktatásért nevű civil szervezet is felszólalt. Daniela Vișoianu, a szervezet elnöke, az Europa Liberă számára elmondta, hogy ezzel a rendelettel erőltetetten meg szeretnék növelni a szakképzett munkaerő számát, hogy a munkaerőpiacnak megfeleljünk. „Azaz ahelyett, hogy egy esélyt adnánk a gyerekeknek, elküldjük szakiskolába őket – amelyek valójában hívatásalapúak, vagyis a diáknak kellene legyen egy vonzalma a szakma fele – abba, amelyik a legközelebb van.” A szakember szerint a rendelet nemcsak a méltányosságot sérti, hanem a szakmaiságot is, hiszen nem előzte és alapozta meg semmiféle oktatást-nevelést vizsgáló tanulmány, vagy felmérés. Mi több, Daniela Vișoianu szerint, a döntés egyenesen bünteti a sérülékeny környezet, szegénység, földrajzi elhelyezkedés, etnikai származás, vagy a szülök hiánya miatt hátrányba szorult diákokat. Álláspontja szerint nem kellene a szakmai nevelést egy román vagy egy matematika jegy alapján eldönteni.
Ugyanis a képességvizsgán a diákok 20 százaléka román nyelv és irodalomból kapott 5-nél kisebb jegyet, és 37,3 százalékot matematikából vágtak el.
Megkeresésünkre Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, hogy a szakmán belül is éles vita zajlik a témáról. A vita arról zajlik, hogy mennyire kell mindenkinek a kötelező középiskolai oktatásban részt vennie, vagy mennyire kellene az eredmények alapján többeknek szakmát tanulniuk.
„Ez nem egy könnyen eldönthető vita, mert nem egy-két egyszerű tényezőn múló szakmai kérdést érint, hanem nagyon sok aspektusa van, kezdve a ma meghatározó gondolkodási módoktól, a szülők, a tanulók, a pedagógusok szempontjain keresztül, sok mindent érint” – nyilatkozta Magyari Tivadar.
Arra a kérdésünkre, hogy mi alapozta meg a rendeletet, azt a választ kaptuk, hogy nem ismeri a jogszabály indoklását, így érdemben nem tud nyilatkozni.
„Amikor minden szempontot megvizsgáltunk, minden dokumentumot megkaptunk, akkor fogunk tudni állást foglalni” – mondta az oktatásért felelős ügyvezető alelnök.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy ma nagyon erős lobbija van annak, hogy mindenki középiskolát végezzen. Pedig az is megfontolandó a szakember szerint, hogy ha kevesebben mennének középiskolába, akkor vélhetően az érettségi eredmények is jobbak lennének.
Azzal kapcsolatban, hogy az 5-ös átlagot el nem ért vizsgázók 20 százalékát román nyelv és irodalomból vágták el, amiben vélhetően magyar diákok is szép számmal vannak, elmondta, hogy ebben az esetben csak akkor lehetne nemzetiségi-etnikai hátrányos helyzetűekről beszélni, ha megnézzük a statisztikai összefüggéseket.
„Nyilvánvaló, hiszen mindenhol így van, hogy létezik összefüggés az iskolai sikerek és a társadalmi származás között” – tette hozzá a Magyari.
A román nyelvű vizsgákról az RMDSZ álláspontja az, hogy megkerülhetetlen a mai – és a holnapi – Romániában, hogy román nyelvből képességvizsgázzanak és érettségizzenek a magyar anyanyelvű tanulók is – mondta az oktatásért felelős ügyvezető alelnök, majd folytatta: „A romániai tanítási módszeren és a vizsgák tartalmi vonatkozásain kell módosítani, javítani, azaz figyelembe kell venni, hogy ezek magyar anyanyelvű diákok, és ne kérjenek tőlük olyat, mint a román anyanyelvűektől. Ezt így lehetne megoldani” – mondta Magyari Tivadar.