2021. október 27. szerdaSzabina
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Nem bíznak a politikában és a politikusokban az erdélyi fiatalok

Korodi Zsuzsa 2019. szeptember 26. 14:51, utolsó frissítés: 14:55

Korrupció, csalás, lopás: a megkérdezett fiatalok leginkább ezekkel a szavakkal asszociálják a politikát, derül ki a Bálványos Intézet diákfelméréséből. A kép szerencsére azért árnyaltabb.


Kolozsvári, sepsiszentgyörgyi és székelyudvarhelyi magyar és román, 11-12-dikes diákok körében végeztek nemrég felmérést az Bálványos Intézet munkatársai és arra voltak kíváncsiak, hogyan látják Románia helyzetét, politikai rendszerét, a politikusokat, milyen a demokrácia-elképzelésük, milyen egy jó állampolgár szerintük és milyennek tapasztalják az interetnikus viszonyokat.

A kutatás még nem zárult le, egyrészt Kolozsváron megismételnék a tavalyi felmérést most, az elnökválasztás előtt, másrészt kiterjesztenék további városokra: Temesvárra, Nagyváradra, Szatmárnémetire, Csíkszeredára és Marosvásárhelyre is. A sepsiszentgyörgyi és székelyudvarhelyi diákokat előző tanévben kérdezték le, ezekben a városokban fókuszcsoportos beszélgetéseket is terveznek, hogy a miértekre jobban rávilágíthassanak.

A kérdőíves kutatás során négy témakört jártak körbe: politikáról alkotott kép és informálódás, Románia aktuális helyzete és a demokrácia, állampolgári részvétel és aktivitás, a negyedik pedig az interetnikus viszonyokat járta körbe. Varga Szilvia, a felmérést vezető kutató úgy véli “a fiataloknak igenis van véleményük és az alapvető ismereteik is meglehetnek, ugyanis, amikor olyan kérdés hangzott el, hogy szerintük milyen politikai rendszer működne jól Romániában, a válaszokat meg is indokolták.”

A felmérés arra is egy jó lehetőséget teremt, hogy összehasonlítsuk a többséghez és kisebbséghez tartozó középiskolások politikáról alkotott véleményét.


Politika = korrupció, csalás, lopás?

A felmérésben résztvevő fiatalok szerint kérdőjel nélkül igaz az állítás, ugyanis ezekkel a szavakkal asszociálják a leginkább a politikát. Ha ezt szófelhőként képzeljük el, akkor mindenképpen középen a korrupció, a lopás és a csalás áll, és úgy a magyar, mint a román diákok főként negatív szavakkal társítják a politikát, noha van némi különbség.

“A magyar fiataloknál picivel árnyaltabb a kép: sokkal színesebb, több különböző szó is megjelent, például Antal Árpád, Fidesz, RMDSZ, Kelemen Hunor, ugyanakkor ha nem politikusokra vagy pártokra gondolunk, akkor feltüntették a törvényt, a vitát. A román fiatalok, hogyha politikusokra vagy pártokra gondoltak, akkor kivétel nélkül a Román Szociáldemokrata Pártot, Dragneát vagy Dancilat emelték ki” - tudtuk meg a Bálványos Intézet kutatási asszisztensétől.

A diákok egyáltalán nem bíznak meg a politikusokban, a parlamentben vagy a kormányban -derül ki a felmérésből. A politika szó egyfajta taszító magatartást vált ki bennük, és a legtöbbjüket nem érdekli a politika. Amikor megkérték őket, hogy politikával kapcsolatos eseményt soroljanak fel, amelyeket az utóbbi időben követtek, akkor a diákok fele egyetlen politikával kapcsolatos eseményt sem sorolt fel. A politikusok neve is ilyen negatív töltetű szavak mellett szerepel, mint korrupció, csalás.

Még a magyar diákok részéről van egy enyhe bizalom, viszont a román diákoknál egyáltalán nincs, sőt 40 százaléka a román diákoknak azt állítja, hogy az ország nagyon jól meglenne parlament nélkül is, nincs szükség egy ilyen döntéshozó szervre.

Varga Szilvia szerint elképzelhető, hogy emögött egy zavaros demokráciakép húzódik meg, de az is, hogy a diákok zöme nem bízik a saját jövőjében, nem látja azt, hogy milyen kilátásai lehetnek az országban.

Demokrácia vagy diktatúra? Mindegy, csak legyen már rend!

“A demokrácia kérdéskörnél szerepelt egy olyan kérdés, hogy szerintük milyen politikai rendszer működne a leginkább jól Romániában, a diákok 17-18 százaléka minden településen azt válaszolta, hogy talán-talán egy diktatórikus rendszer működőképesebb lenne, mint a demokrácia. Az indoklások között pedig az is szerepelt, hogy talán így kevesebbet lopnának, a nép is, meg a politikusok is. Úgy tűnik, hogy egyes diákoknak az az elképzelése, hogy ha egy párt, vagy egy politikus van csak az állam élén, akkor az az egy kevesebbet fog lopni, mint a sok“ - véli Varga Szilvia.

Nagyon érdekes, hogy a diktatúrát választóknál megjelent a rendnek az igénye, tehát szerintük a jelenlegi demokráciában nincsen elég rend. “A Kolozsvári Magyar Napokon volt egy eseményünk, ahová olyan személyeket is meghívtunk, akiknek több kapcsolata van a 18 évesekkel, mint nekünk, és ezt a kérdést megpróbáltuk egy kicsit körüljárni. Egy tanárnő pedig azzal indokolta a rendnek az igényét, hogy ők is azt tapasztalják, akár az iskolában, hogy például érettségi előtt fogalmuk sincs, hogy mire számíthatnak, iskolakezdés előtt dettó. Valószínűleg ezért is kezdenek el kételkedni akár a parlamentben, a kormányban, a politikusokban, mert bizonytalannak érzik a saját helyzetüket. Mindenkiben feltevődik a kérdés, hogy egy 17-18 éves mit érthet a kormányválságból, hát ezt“- summáz Varga.


Növekvő társadalmi részvétel, aktivitás

A román fiatalok közül nagyon sokan részt vettek már tüntetéseken, a kolozsvári román fiataloknak 35 százaléka ment el valamelyik kormányellenes tüntetésre. A román diákok nagy része szerint a rendszerváltás után Romániában rosszabbra változott a helyzet, “valószínűleg elégedetlenek a jelenlegi helyzettel és emiatt vonulnak ők is az utcára, valamint azok is, akik nem vettek részt tüntetéseken, 90 százalékban hallottak már ismerősöktől ilyen tüntetésekről” -mondta Varga Szilvia, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a 2000-es évek elejéhez képest sokkal inkább aktívabbak a diákok.

“Rákérdeztünk arra, hogyha olyan kérdésről lenne szó, ami őket nagyon érinti, például a diákok szociális ellátása, akkor bekapcsolódnának-e egy aláírásgyűjtési akcióba. A diákok 30 százaléka azt mondta, igen, akár az utcára is kimennének és aláírásokat gyűjtenének. Azt is láttuk, hogy tüntetéseken is részt vettek, a román diákok inkább kormányellenes tüntetéseken, a magyar diákok, például Sepsiszentgyörgyön, iskolaüggyel kapcsolatos tüntetésen vagy autonómia tüntetésen, de hogy valamiféleképpen bekapcsolódnak a közösség ügyeibe, akkor is, hogyha a politikától elfordulnak, ha a politikáról egy negatív kép alakult ki bennük, a közösséget érintő kérdésekben egy előrelépést tapasztalunk“ - fejtette ki.

A magyar diákoknál nagyon magas azoknak az aránya, akik tagjai valamilyen szervezetnek, Kolozsváron például 40 százaléka a magyar diákoknak részt vesz valamilyen tevékenységen egy szervezet keretén belül, és leginkább ifjúsági, sport vagy hagyományőrző szervezetek tagjai. Kiemelendő, hogy senki nem említette, hogy plakátolna, szórólapozna, kampányolna valamely politikai pártnak.

Varga Szilvia úgy véli nagyon fontos, hogy milyen közegben mozog a fiatal, kitől, milyen impulzusokat kap, hogyan magyarázzák el neki az eseményeket, bár az kiderült, hogy keveset beszélgetnek erről egymással, inkább blogokról, hírekből tájékozódnak. Ami meglepő, hogy nézik a híradót, ha nem is nagyon gyakran, vagy rendszeresen, de onnan is tájékozódnak, el-el kapnak egyes hírfoszlányokat.


Család és a politika

Legtöbben a családtagokkal beszélik meg, ha kérdésük van a politikával vagy az aktuális belpolitikai helyzettel kapcsolatosan, a baráti körben ritkábban kerül szóba a politika, “viszont a diákoknak negyede már tanárokkal is beszélt politikával kapcsolatos témáról” - hívta fel a figyelmet a Bálványos Intézet munkatársa, aki éppen ezért is azon a véleményen van, hogy az állampolgári nevelés óra nem 5-8 osztályban kellene legyen, “elég korai, lehet, hogy 11-12-dik osztályban sokkal hasznosabb lenne.

"Amikor a demokráciát próbálták elmagyarázni, akkor úgy tűnt, vannak még valami emlékfoszlányaik, de nagyon tankönyvízű meghatározások születtek, amelyek valószínűleg a hetedik osztályos állampolgári nevelésből maradtak meg. De a kutatás során nem a meghatározásokra voltunk csak kíváncsiak, egy listát nyújtottunk át nekik, amiből ki kellett választaniuk, hogy szerintük, mi az, ami leginkább a demokráciához tartozik, hogy ne csak népuralomként határozzák meg. Itt is nagyon érdekes a magyar és a román diákok párhuzama, ugyanis a magyar diákok például elengedhetetlennek tartották a törvény előtti egyenlőséget, a nagyobb társadalmi egyenlőséget, amit a demokrácia biztosít. A román diákoknál ez nem volt ennyire fontos. Egy másik meglepő dolog, hogy a többpártrendszert például nem feltétlenül sorolják a demokrácia ismérvei közé, inkább a szabadságjogokra fektették a hangsúlyt”- tudtuk meg Varga Szilviától.

A nagykorúság küszöbén, 18 évesen, a szavazati joggal a zsebükben nem könnyű eligazodni a hazai politikai mocsárban, és ebben a családnak óriási szerepe van.

“A szakirodalomra hivatkozva elmondhatom, hogy ha a család miatt adott a választás, vagyis a család elkötelezett egy párt mellett, például ha egy magyar család magyar párttal szimpatizál, akkor az a fiatal nagyobb valószínűséggel fog szavazni, amint a 18-ik életévét betölti, mintha a vasárnapi ebéd mellett egyáltalán nem esik szó politikáról és a szülő nem ad át neki efféle információkat” - hangsúlyozta ki.

Varga Szilvia ezenkívül arra is rávilágított, hogy “nagyon fontos lenne, hogy legyen egy olyan felület, ahonnan a kellő információkat le tudják szűrni, tájékozódni tudnak, fiatal-közeli információforrásra gondolok, mert lehet, hogy a híreket nem teljesen értik, vagy olyan dolgok hangzanak el, amelyek őket nem érdeklik. Fontos, hogy beszélgessenek ezekről, a magyar diákoknál előfordul, hogy már vitatkoznak is politikával kapcsolatos kérdésekről, tehát azért mégiscsak érdekli őket. Még, ha el is fordulnak úgymond a politikától, nem szimpatikusak nekik a politikusok, a döntéshozó vagy végrehajtó szervek, úgy látjuk, az aktivitás szempontjából tényleg be szeretnének kapcsolódni tüntetésekbe, aláírásgyűjtésekbe, különböző szervezeteknek kívánnak a tagjai lenni, tehát van érdeklődés, csak ezt meg kell ragadni.


Mit jelent a fiataloknak az első szavazás?

A következő másfél évben három szavazás is lesz, novemberben elnököt választunk, jövő év júniusában önkormányzati választások lesznek, és ha nem lesznek előrehozott parlamenti választások, akkor valamikor ősz folyamán honatyákra is voksolunk, voksolhatunk.
A szavazati jogot a demokrácia - listán viszonylag előre helyezték a megkérdezett diákok, a negyedik helyre, tehát ez fontos számukra - véli a Bálványos Intézet kutatási asszisztense. Hozzátette, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen többen mondták, hogy részt szeretnének venni a választásokon és szavaznának, mint a kolozsváriak, de elképzelhető, hogyha az idén, választások előtt kérdeznénk meg a kolozsvári diákokat, más eredményre jutnának.

A jó állampolgár betartja a törvényt, de az adófizetést elhanyagolhatja

Egy listáról kellett a diákok kiválogassák a jó állampolgár jellemvonásait. “Az aktív politizálást a legutolsó helyre sorolták, vagyis számukra nem olyan fontos, hogy valaki aktívan politizáljon ahhoz, hogy jó állampolgár legyen, az utolsó előtti helyre pedig az önkéntesmunkát tették” - ismertette Varga.

A jó állampolgár betartja a törvényt, és “ami nagyon érdekes, egy magyarországi kutatással összevetve, ahol az adófizetés az első helyeken szerepelt, az erdélyi diákok számára az adófizetés nem annyira fontos, de a rendnek az igénye itt is megjelenik, ugyanakkor pedig fontos számukra az, hogy tájékozott legyen a jó állampolgár “- emelte még ki Varga.

Nyitókép: Photo by Tuce on Unsplash

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS